Az idei, 80. OMÉK keretében az Ökológia és Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) többek között precíziós húsmarhatartás témakörben rendezett szakmai konferenciát.

A téma aktualitásához hozzájárul az a tény, hogy a mezőgazdasági termelésben, így az állattenyésztésben is jellemzően emberi munkaerőhiánnyal küzdenek a gazdák. Különösen igaz ez a húsmarhatenyésztésre, ahol az eltűnőben lévő pásztordinasztiákat felváltották a villanypásztorok, így az állatok hosszú ideig emberi felügyelet nélkül vannak a legelőn.

Ennek következménye, hogy kevés információnk van az állatok viselkedéséről, egészségi állapotáról, ivarzásáról, várható elléséről, legelőhasználatáról, és így problémák esetén nem történik meg időben a szükséges beavatkozás, ami sok esetben az állatok elhullásához vezet.
szarvasmarha a legelőn

Vannak lehetőségek a precíziós és egyúttal extenzív marhatartásban – Fotó: Agroinform

Precíziós lehetőségek az extenzív húsmarhatartásban

A konferencián elhangzott előadások betekintést adtak a precíziós állattenyésztés nemzetközi és hazai helyzetébe, rámutattak milyen perspektívái vannak az extenzív húsmarhatartásban. Az ÖMKi legújabb, állattenyésztési területen folyó kísérletei a tejelő tehenészetekben alkalmazott érzékelők (bendő bólusz, pedométer, GPS meghatározó, nyaki transzponder) felhasználásával 120, extenzíven tartott húshasznú Charolais tehénen és szaporulatán vizsgálja, hogy a szenzorok által gyűjtött adatokból milyen gyakorlati információk nyerhetők annak érdekében, hogy láthatóvá tegyük a láthatatlant, azaz megismerjük az állatok legelőn való viselkedését, szokásait, felfedjük az egészségügyi-, szaporodásbiológiai problémákat és lehetőség legyen a korai, egyedszintű beavatkozásra.

A kutatásban részt vevő szakemberek bemutatták az alkalmazott szenzorokat és azok szoftver hátterét, továbbá példákon keresztül szemléltették, hogy az állatokra szerelt érzékelők alkalmazása milyen problémák megelőzésére, elkerülésére használható a gyakorlatban. Hangsúlyozták, hogy extenzív tartás esetén az állatok megfigyelése mellett kiemelten fontos a legelőterületek parcellánkénti állateltartó képességének a meghatározása, rotációs legeltetés esetén a legeltetési sorrend pontos tervezése, összhangban a gyepek védelmével és az állatok szükségleteivel.

az OMÉK-on konferenciát szervezett az ÖMKi

A húsmarhaágazatban használt modern fajták új kihívások elé állítják az állattartókat, ahol a digitalizáció bevezetése nagyban hozzájárulhat a gazdák gyors, pontos adatokra épülő, objektív döntéshozatalához, ami hosszú távon az állatok jólétét, a termelés hatékonyságát és a gyepterületek védelmét egyaránt szolgálja.

Szakmai előadások prezentációi:

Precíziós állattenyésztés hazai legeltetett húsmarhaállományban

Eszközök, amelyek láthatóvá teszik a láthatatlant

A kísérletek telepi háttere

A ÖMKi húsmarha projekt bemutatása

Az ÖMKi a tápanyag-utánpótlás az ökológiai kertészetekben téma kapcsán is szakmai konferenciát szervezett az OMÉK-on, az összefoglaló és a prezentációk ezen a linken érhetőek el.