Csak a feldolgozói átadói árak emelése adhat lehetőséget a termelőknek juttatott felvásárlási árak emelésére, egyben költségnövekedéseik kompenzálására, írja a Világgazdaság Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatójával készített interjúban. Csorbai Attila szerint egyre többen hagynak fel a baromfitermeléssel az ágazatban kialakult, tarthatatlan helyzet miatt.


Ráterheli-e a kereskedelem az élelmiszerártop miatti bevételkiesést a termelőkre?

A termelés költségeinek meg kellene térülnie az átvételi árakban, ellenkező esetben csökken a termelés, ami már a kereskedelemben is látványos lesz.

A 6 élelmiszer árának befagyasztásról múlt héten döntött a kormány, erről korábban ITT írtunk.

baromfitartás

Óriási mértékben megnőttek a termelési költségek a baromfitartásban – Fotó: Envato

A termelőkben is felmerülhet a kérdés, hogy rájuk terheli-e vajon a kereskedelem a bevételkiesést, pont most, amikor a szinte robbanásszeren megemelkedett termelési költségek miatt már sürgető lenne az átadási árak növelése. Igaz ugyan, hogy az árstop a fogyasztói árakat rögzíti, nem az átadási árakat, de tény, hogy ez a két érték most vészesen közelíteni fog egymáshoz, azaz csökken a kereskedők haszna. Az imént feltett kérdés (Ráterheli-e a kereskedelem az élelmiszerártop miatti bevételkiesést a termelőkre?) egyelőre nyitva marad. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az élelmiszerár-rögzítés sem a hazai termelőknek, sem a beszállítóknak nem okoz majd hátrányt. A kamara közleménye szerint a mostani döntés védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.

Milyen összetevői vannak a költségnövekedésnek?

  • A madárinfluenza-járvány terjedésének megakadályozása miatt bevezetett korlátozások hatására Európában is csökkent a termelés, szűkül a kínálat. A telepítési korlátozások hatása itthon is érezhető, most januárban a 2021-es év januárjához képest 15-20 százalékkal lesz kevesebb csirke.
  • A brojlercsirke-nevelés költségei megugrottak: nőttek a takarmányárak, az energiaárak. Utóbbi esetében gondoljunk csak arra, hogy a naposcsibének 35 fokos melegre van szüksége!

Bár az utóbbi hónapokban nőttek az átvételi árak, de sajnos nem olyan mértékben, ami kompenzálhatná a költségek elszabadulását.

Tartós csirkehús-hiányra lehet felkészülni

Csorbai Attila szerint fontos lenne, hogy a baromfitartók minél előbb garanciát kapjanak az átvételi árak növelésére, különben egyre többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak több naposcsibét.

Emiatt átmeneti vagy akár tartós csirkehúshiányra is fel lehet készülni, ami ráadásul importtal sem lesz orvosolható, mivel egész Európában óriási költségnövekedés jellemező, sok a járványügyi korlátozás, az állatvédelmi szempontok érvényesülése miatt pedig már a jogszabályokban foglaltakhoz képest is 15-20 százalékkal kevesebb csirkét lehet felnevelni egységnyi területen.

csirkemell

Tartós csirkehúshiányra lehet felkészülni – Fotó: Envato

Az eredmény több, mint szomorú: növekvő kereslet mellett csökken vagy stagnál a termelés.

A teljes cikk elolvasható a Világgazdaság honlapján.

Budai Zoltán (Magyar Brojlerszövetség) múlt héten az Agroinform.hu kérdésére szintén azt válaszolta, hogy a termelők egy része már jó ideje azon gondolkodik, hogy felhagy a termeléssel, hiszen a takarmányárak, az energiaárak és a bérköltségek emelkedését szinte lehetetlen behozni a felvásárlási árakban. Mint mondta,

ha hiánycikk lesz a csirkehús, akkor minden akadály el fog gördülni az árak emelése elől.

Amerikában is csökken a csirkehústermelés

Az USA agrárminisztériumának 2021. decemberben megjelent előrevetítése szerint az USA csirkehústermelése 3 %-kal, pulykahústermelése csaknem 4 %-kal csökkent 2021 negyedik negyedévében a 2020. év azonos időszakához képest, olvasható az Agrárközgazdasági Intézet baromfipiaci jelentésében.

Lecsökkent az EU baromfihúsexportja

Az EU baromfihúsexportja 12,7 %-kal csökkent 2021 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. A baromfihúsimport is csökkent 4,4 %-kal. 15%-kal nőtt a Kínából érkező, míg 9%-kal csökkent az Ukrajnából származó baromfihús mennyisége 2021 első tíz hónapjában.

Magyarországon tavaly még nőtt a vágások száma, nőttek a felvásárlási árak

Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 670 ezer tonna baromfit vágtak le 2021 első tizenegy hónapjában, ami 8%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A KSH adatai alapján Magyarországon a baromfihúsok exportja 30%-kal emelkedett 2021 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva, az export növekedéséről korábban ebben a cikkünkben is írtunk.

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 12%-kal (286 forint/ kilogrammra) emelkedett 2021-ben a 2020. évi átlagárhoz képest. Az egész csirke ára 6%-kal emelkedett (537 forint/kilogrammra). A csirkemell ára 12%-kal (1175 forint/kilogrammra), a csirkecombé pedig 11%-kal (517 forint/kilogrammra) emelkedett 2021-ben a 2020. évihez képest.