A Magyar Állattenyésztők Szövetségének főtitkára, Wagenhoffer Zsombor számolt be az allattenyésztők.hu-n közzétett írásában arról, hogy az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárának kérésére átfogó, aktuális helyzetértékelést készítettek az állattenyésztési ágazatokról és javaslatokat fogalmaztak meg a jelenlegi helyzettel kapcsolatban.
A húsmarha és juhtartók főként a takarmányhiány miatt kényszerültek az állományuk csökkentésére – fotó: pixabay.com
Számos kihívás nehezíti az állattartók mindennapjait
A helyzetértékelést a húsmarha-, a lótenyésztő-, a kiskérődző-, a méh-, a nyúl és az őshonos baromfi ágazatokra vonatkozóan készítették el és küldték meg az Agrárminisztérium számára. A főtitkár a cikkében összefoglalta a legfontosabb megállapításokat.
A takarmányhelyzet értékelésével kezdte: az aszály és az őszi csapadékos időjárás miatt a tervezetthez képest kevesebb és gyengébb minőségű takarmányt sikerült termeszteni. Jelentős többletköltséggel járt a hiányzó mennyiség beszerzése és a toxinnal szennyezett tételek semlegesítése. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a vásárolt tömegtakarmány szállításra nyújtott támogatás sem, mert csak nagyon kevesen vették igénybe. "Hatékonyabb segítség lett volna, ha ezt az összeget a 148-as keretének kiegészítésére fordítják" - írta.
Állományváltozás: jó, ha csak szinten marad
Az állattenyésztőket összefogó szervezet véleménye szerint a húsmarha és juhtartók főként a takarmányhiány miatt kényszerültek az állományuk csökkentésére.
2023-ban a korábbi évekhez képest a tejelőtehenek és a kocák száma is kevesebb lesz. Az állattenyésztés kibocsátása előreláthatóan a legjobb esetben is csak szinten maradhat, ami a hatékonyság növekedésének lesz az eredménye.
Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a vásárolt tömegtakarmány szállításra nyújtott támogatás sem, mert csak nagyon kevesen vették igénybe – fotó: pixabay.com
Közvetlen állatalapú támogatások: fontos lenne a gyorsaság
Mivel a külső körülmények (a piac, az időjárás, az uniós többlet előírások, az egyre szigorúbb szabályok, a fogyasztói elvárások) és a jövedelmezőség folyamatosan romlik, nagyon nagy jelentősége lesz annak, hogy az állattartók a számukra nyújtható támogatási lehetőségeket maximálisan kihasználják. Ahogy annak is, hogy a kifizető ügynökség az "eddigieknél gyorsabban végezze a munkáját", annak érdekében, hogy a kifizetések a "lehető leggyorsabban megtörténjenek".
Sajnos 2022-ben az amúgy is nehéz helyzetet tetézte a korábbi évekhez képest is lassúbb támogatás folyósítás, és a tej-, az extenzifikációs, a hízottbika és az anyajuh ÁNT támogatások felfüggesztése. Bízunk benne 2023-ban erre nem kerül sor! A 2023-tól induló új támogatási időszak szabályozása – kisebb változásokat leszámítva – majdnem megegyezik a korábbival
- írta Wagenhoffer Zsombor.
Széleskörben kell alkalmazni a genomvizsgálatokat és ezekre alapozott elemzést – fotó: pixabay.com
Tenyésztésszervezési támogatás
A Magyar Állattenyésztők Szövetségének főtitkára szerint a tenyésztőszervezetek támogatására elkülönített 1,3 milliárd forint évek óta nem elég, ebből az összegből nem tudnak bizonyos fejlesztéseket elvégezni. Egyre több fajban és fajtában épül be a tenyésztésbe a genomvizsgálatok elvégzése és az ezekre épülő szelekció. Ezen kívül sok feladatot ad az őshonos és veszélyeztetett fajtákban a ritka vonalak fenntartása is.
Ha a tenyészállat előállításban, a tenyészérték becslésben, a génmegőrzésben hazánk lépést akar tartani a világgal, akkor széles körben kell alkalmazni a genomvizsgálatokat és ezekre alapozott elemzést. Ez azonban a tenyésztőszervezetek számára jóval több munkát, feladatot és költséget jelent.
Sajnos Magyarországon nem létesültek szarvasmarha és más haszonállatok genomvizsgálatára szakosodott laborok és hiányzik a szakszerű adatelemzéshez és értékeléshez szükséges bioinformatikai háttér
- írta a főtitkár, hozzátéve, hogy ezeket a vizsgálatokat és elemzéseket külföldön kell elvégeztetni.
Annak elérése érdekében, hogy a tenyésztésben, tenyészállat előállításban és a genetikai erőforrásaink megőrzésében Magyarország képes legyen megőrizni a szuverenitását, arra van szükség, hogy fennmaradjon és fejlődhessen a hazai tenyésztés-szervezés, és a tenyésztők számára a tenyésztőszervezetek világszínvonalú szolgáltatást tudjanak nyújtani. "Ennek a munkának és a fejlesztéseknek az éves támogatásigénye legalább 2 milliárd forint." - jegyezte meg Wagenhoffer Zsombor a cikkben.
A gazdáknak nagy szükségük van a szaktanácsadók munkájára
A tenyésztőszervezetek szakemberei az elmúlt 30 évben olyan tudásra tettek szert, amire nagy szükség van a szaktanácsadásban.
Ezt a hatalmas ismeretanyagot úgy lehetne a magyar gazdák számára hasznosabbá tenni, ha azt a gazdák minél szélesebb köre igénybe vehetné. Ehhez arra van szükség, hogy a MÁSZ és a tenyésztőszervezetek a hazai szaktanácsadási rendszer részeivé váljanak.
- zárta a helyzetjelentésről szóló összefoglalóját a Magyar Állattenyésztők Szövetségének főtitkára.
_fill_540x300_0.jpg)
