|
A fent olvasható közleményt Dr. Kukovics Sándor tette közzé a közösségi hálón néhány napja, amellyel kapcsolatosan rengeteg juh- és kecsketartó fogalmazta meg véleményét és kérdéseit. A Juh és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (JTT) ügyvezető igazgatójától mi is kérdeztünk pár fontosnak vélt részletet az új szabályozásokkal kapcsolatosan.
Kérem, hogy segítsen tisztázni első körben néhány alapvető szabályt. Ki tarthat Magyarországon jelöletlen haszonállatot és milyen feltételekkel?
Ez egy meglehetősen érdekes kérdés, ugyanis a megfelelő állattartási feltételek megléte esetén bárki tarthat háziállatot az országban. Azonban kiskérődzők-, azaz juh és kecskeféléknél is bármely célú állattartás esetében kötelező a tartós egyedi megjelölés a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet értelmében.
A támogatások igénybevételéhez is szükséges az előírt jelölés – fotó: Pixabay
Az állattartáshoz kapcsolódó támogatások igénybe vételéhez is kötelező alkalmazni a hatályban lévő rendelet szerinti állatjelölési előírásokat. Ezzel együtt, minden állattartó köteles (lenne) betartani az állategészségügyi és az állatjóléti szabályokat is. Az állatjóléti többlet feladatok elvégzéséhez – a direkt anyajuh, a kiegészítő anyajuh, az átmeneti nemzeti anyajuh és a de minimis anyakecske támogatás mellett – többlettámogatást vehetnek igénybe a tejelő juhot és kecskét termelésben tartó tenyésztők – nyertes pályázataik alapján. A kiskérődző ágazatokban a következő EU gazdasági időszakban kerülhet sor az általános állatjóléti szabályok és az azokhoz kapcsolódó támogatások bevezetésére, várhatóan 2022-től vagy 2023-tól.
A hatályban lévő szabályok szerint saját maga szükségleteinek ellátására bárki tarthat juhot és / vagy kecskét, de ezek esetében is érvényes a fenti rendeletben leírt szabályozás,
miszerint az egyedi tartós jelölés kötelező és ezek termékei (élő állat, hús, tej, tejtermék, gyapjú) csak akkor juthatnak ki a piacra, ha a termékek nyilvántartott haszonállatokból/ állatoktól/ állatokról származnak. Sőt, e termékek előállítási és forgalomba hozási feltételei meg kell feleljenek a kistermelői rendeletben meghatározott követelményeknek, amelyek meglétét az illetékes hatósági állatorvos köteles megállapítani és igazolni, és évente legalább egyszer ellenőrizni is.
Az állatok vagy termékeik kereskedelmi forgalomba csak a hatályos FM rendeletben foglaltak szerint, tartós egyedi jelölés megléte mellett hozhatók – fotó: Agroinform.hu
Az ellenőrzést a NÉBIH munkatársai és a MÁK (Magyar Államkincstár) munkatársai bármikor elvégezhetik, persze erre akkor van valójában lehetőség, ha tudnak az állatokról és a termékekről, illetve azok forgalomba hozataláról.
A fentiek alapján, néhány jelöletlen haszonállatot – a megfelelő feltételek megléte esetén – bárki tarthat saját igényeinek kielégítése céljából, de
az állat, vagy utódja, vagy terméke a hatályban lévő szabályok szerint csak regisztrált tenyészet és tartási hely azonosító birtokában (amelyek a NÉBIH-től igényelhetők), valamint egyedi jelölés megléte esetében kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.
Persze a piacokon megjelenő, meghatározó költségeket nem viselő, magukat állattartónak és kistermelőnek tartó személyek kiszűrése hatósági (állatorvosi, és NÉBIH) feladat, amit nagyban segíthet az adott piacot felügyelő hatóság is. Sajnos, ezen a „kiskapun” sok önmagukat "biotermelőnek" nevezett személy és nem ellenőrzött "öko gazdálkodó", valamint állattal nem is rendelkező tejfeldolgozással foglalkozó – sokak szerint „műparaszt” – átcsúszik. Az ilyen ügyeskedők miatt az ellenőrzéseket növelni kellene, de a mai helyzetben sok mindenre nem jut ember és idő.
Meg lehet becsülni, hogy jelenleg körülbelül mennyi jelöletlen kiskérődzőt tartanak hazánkban? Kérdezem mindezt annak tudatában, hogy sok kecsketartó panaszkodik a "feketéző" kecskésekre, akik az állományukat nyilvántartás nélkül szaporítják és a jelöletlen állatokat – valamint a tejtermékeket is – nyomott áron adják-veszik.
Pontos számot meglehetősen nehéz mondani. A 2020. évre vonatkozó ENAR nyilvántartásban 23.356 egyed után (1.031 tartó/tenyésztő) volt jogosult de minimis anyakecske támogatást igénybe venni az állatok tartója / gazdája. A KSH nyilvántartása szerint azonban több mint 15.000 kecsketartó van hazánkban (a 2014-es létszám több mint 19 ezer volt), és az általuk tartott anyaállatok száma mintegy 34.000 egyed, és az összes lehetséges kecske létszám (2020. június 1.) elérhette a 60.000 feletti egyedszámot is.
Ezek különbségéből egyféle létszámot ki lehet kalkulálni, de a pontos számot jelenleg senki nem tudja megmondani. Tavaly (2020) ősszel lett volna a KSH következő összeírása, ami a járvány miatt elmaradt. Így csak a fentiekre hagyatkozhatunk.
A krotália kiszakadhat, a bendő bólusz vagy a chip elvesztése viszont nagyon ritka – fotó: Pixabay
A krotáliák kiszakadhatnak, ezt mindannyian tapasztaltuk. Ön milyen tapasztalatokat tud megosztani velünk a bőr alá ültetett chip, vagy a bendő bólusszal kapcsolatosan? Van tökéletes megoldás, és ha igen, mi lenne az?
Bőr alá ültetett chip használatára nem igazán van tapasztalatunk Magyarországon, így csak külföldi példákra hagyatkozhatunk. Ezeket leginkább a nyak felső részére, vagy a könyök (kiskérődző esetében a boka) hajlatba elhelyezve alkalmazzák. Ezek felnőtt állatokban alkalmazhatóak, amelyek esetében az adott testrészeken van annyi lerakódott faggyú – amibe a chip behelyezhető – és ahonnan kevésbé mozdul el. A tapasztalatok elég jók, a vesztések aránya csak egy-két százalék.
A bendő bólusz alkalmazására vannak hazai tapasztalataink. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben (Herceghalom) mintegy 300, főleg tejelő juh esetében alkalmaztunk ilyen eszközt (1998-2004), és kiesésünk nem volt. (Az Intézetben előzőleg /1990-1998/ nyakba akasztható transpondert alkalmaztunk az egyedi azonosításhoz, ami az automatikus egyedi abrakadagolást és a tejmérést is lehetővé tette.) A bendő bólusz leolvasása 100%-ban pontos beazonosítást tett lehetővé – a leolvasási távolság 30-40 cm.
A nemzetközi tapasztalatok néhány tized százalékos elvesztést tartanak lehetségesnek.
A csűdszalaggal kapcsolatosan szerzett hazai tapasztalataink korlátozottak. Elsősorban a kecskék, azok között is a kisfülű egyedek esetén használhatók. Nagyon hasznosak a tejtermelő egyedek hátsó lábára elhelyezve, mert a tejtermelés ellenőrzéskor könnyűvé teszik az egyedi azonosítást (hagyományos és chippel ellátott változatnál egyaránt).
A füljelző eszközök (népszerűbb néven krotáliák) esetében akár jelentős számú elvesztés is bekövetkezhet. Ezért is ajánlott a két füljelölő alkalmazása (hagyományos és chippel ellátott) a felnőtt állatok esetében (12 hónap felett, az EU szabályozás szerint).
Vannak már több méterről is beazonosításra alkalmas technológiák, de ezek ára még borsosnak számít hazai viszonylatban. Emellett, az úgynevezett leolvasó "függöny" alkalmazása is csak nyugat-európai gyakorlatokban valósul meg.
Ön melyik elektronikus jelölési módot ajánlaná a kiskérődzős gazdálkodóknak?
A bendő bólusz alkalmazásával kapcsolatosan azt kell mondjam, az egyik legpontosabb és legbiztonságosabb egyedi jelölést tesz lehetővé, és legkevesebb állatjóléti aggály merül fel alkalmazásával kapcsolatban. A bendő bólusz mellett a chippel ellátott krotália egyaránt alkalmazható. A kisfülű kecskék esetében a csűdszalag vagy a bendő bólusz a megfelelő megoldás.
A kisfülű kecskék esetében a legjobb a csűdszalag vagy a bendő bólusz (a kép illusztráció!) – fotó: Pixabay
Van egy számomra kevéssé szimpatikus, mégis igaz mondás, miszerint az a szabályozás ér valamit, amely betartását komolyan ellenőrzik. Mit lehet tudni az ellenőrzési protokollról, milyen hatóság fogja ezt ellenőrizni és ki segít majd a haszonállat-tartóknak, hogy a szigorodó jelölési előírások minél kevesebb anyagi- és adminisztratív terhet jelentsenek?
A kérdésében benne van a válasz is. A teljes jelölt állomány évenkénti ellenőrzésére nincs lehetőség, jóllehet, a chippes krotáliával, vagy bendő bólusszal ellátott állatok beazonosítása sokkal egyszerűbb (lenne). Azonban a támogatást igénybe vevők 5-10 %-a esetében kerül sor – számítógépes véletlen kiválasztás alapján – az ellenőrzések elvégzésére. Adott esetben egy-egy tenyésztő esetében akár több egymást követő évben is. Az ellenőrzéseket a hatóságok (NÉBIH, MÁK) mellett az EU szakemberei is végzik. Ezek előkészítésében és lebonyolításában nyújthatna több segítséget is a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) egyes termelők szerint.
A többiek esetében a tenyészállat leltár adataira kell hagyatkozni. A leltár elkészítésében az MJKSZ instruktorai nyújtanak segítséget a gazdáknak és ők helyezik be a felnőtt krotáliákat is az állatokba. Jelentős segítséget nyújthatnak a tenyésztőknek az adminisztrációban, de az adatok meglétéért és pontos vezetéséért a mindenkori tenyésztő / állattartó gazda a felelős, az MJKSZ a szolgáltatásaiért érdemben semmilyen felelősséggel nem tartozik.
Sokak szerint jót tenne, ha kialakulhatna valamiféle verseny az elektronikus jelölő eszközök ellátásában – fotó: Shutterstock
Amennyiben minden instruktor mellett minden nagyobb (50-100 egyedszám feletti ) állatlétszámot tartó tenyésztőnél lenne elektronikus leolvasó (ma már 12-15 ezer Ft-ért lehet jó minőségűt kapni), akkor akár napi ellenőrzés is kivitelezhető lenne. Ezekre a leolvasókra azonban a kereskedők nagy része sem ruház be, pedig hatalmas könnyebbséget jelentenének számukra az állatok azonosításában és az adminisztráció elvégzésében.
Több juh- és kecsketenyésztő társunk szeretne a szarvasmarhatartókhoz hasonlóan önálló tenyészetként működni, pontosabban saját maga szeretné elvégezni a jelölési- és leltározási kötelezettségekkel járó munkákat és adminisztrációt. Önnek mi a véleménye erről és lát-e erre belátható időn belül esélyt?
A dolog megítélése véleményem szerint kettős kérdést vet fel. A megfelelő végzettséggel és gyakorlattal bíró gazda minden további nélkül behelyezhetné a krotáliákat, elvégezhetné a jelölési és leltározási feladatokat a saját állományában, azonban a jelenlegi szabályozások szerint erre lehetőségük nincs, mert ezeket a feladatokat a jogszabályban lefektetett módon, kizárólag a hatóságként szereplő / eljáró MJKSZ szervezet végezheti el. Az MJKSZ az állatjelölésről és a leltárról nyomtatványt állíthat ki, és a tenyészetben szereplő állatlétszámról is ők adhatnak igazolást, amely alapján az állattartó jogosult a különböző állatalapú támogatások igénylésére. Természetesen, ezzel bizonyos mértékben ki is vannak szolgáltatva az állattartók, de a hatályban lévő szabályozás ezt a keretet adja számukra. A szabályozás megváltoztatása kormányzati döntéstől függ.
A módosuló állatjelölési szabályozás bizonyos lehetőségek bevezetésére adhat lehetőséget, de ez az állattartó gazdák igénye és a kormányzat döntésének eredményeként következhet be.
Egyelőre ezen a téren – egy gazda megfogalmazása szerint – versenyhelyzet nélküli állapot uralkodik. Sokak szerint jót tenne az ágazat szereplői számára, ha kialakulhatna valamiféle verseny az elektronikus jelölő eszközök ellátásában is, ami magasabb szintű technológiához és jobb minőségű termékekhez juttathatná a gazdálkodókat, ugyanakkor lejjebb is szoríthatná az árakat és a termelők költségeit.
Egy azonban biztos, az állatok jelölésének és adminisztrációjának költségei meghaladják a teljes anyajuhonkénti bevétel 3,5-4 %-át, amely indokolatlanul magas.
Az új állattenyésztési törvény lehetőséget ad új tenyésztő szervezet létrehozására – megfelelő feltételeknek való megfelelés esetében – amely másként is szerveződhet, mint ami az elmúlt húsz évben kialakult. Ez azonban az állattartó gazdák / tenyésztők elhatározásától és a hatóságok elfogadásától is függ.
A kis állatlétszámot tartó tenyésztők (állattartók) legtöbbje azonban e feladatok elvégzésére kevés ismerettel és gyakorlattal rendelkezik, ezért számukra az MJKSZ szolgáltatásának igénybe vétele az ajánlatos.
Számos juh- és kecsketartó panaszkodik az állat jelöléssel és leltározással, valamint az ENAR nyilvántartással kapcsolatos gondokra és visszásságokra. Ezek okait és hátterét egyenként ajánlatos megvizsgálni.
Dr. Kukovics Sándornak köszönjük szépen az interjút.
