A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) terjedése idén ősszel soha nem látott méreteket öltött Európában. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) decemberi közleménye szerint 2025. szeptember 6. és november 14. között 26 országban összesen 1443 esetet regisztráltak vadon élő madarak körében. Ez négyszerese a tavalyi év hasonló időszakának, és 2016 óta a legmagasabb esetszám.

A leginkább érintett országok közé tartozik Németország, Franciaország és Spanyolország, ahol a közönséges darvaknál is súlyos, tömeges elhullással járó járványkitöréseket figyeltek meg. A legtöbb megbetegedés továbbra is az A(H5N1) típusú vírushoz köthető, amelynek jelenlegi változata vélhetően Ázsia keleti régiójából érkezett Európába, és rendkívül gyorsan terjedt nyugati irányba.

Látszólag egészséges madarak is hordozók lehetnek

Különösen aggasztó, hogy a vírus számos esetben teljesen tünetmentes vadmadarakban is kimutatható volt. Ez jelentősen megnehezíti a korai észlelést, valamint növeli annak kockázatát, hogy a fertőzés észrevétlenül kerül át a háziasított szárnyasokra. Az EFSA jelentése szerint a fertőzöttség mértéke azt mutatja, hogy a HPAI már nemcsak elszigetelt, hanem széles körű veszélyt jelent Európa madárállományára – mind a vadon élő, mind a gazdasági haszonállatok esetében.

Fokozott biológiai biztonságra van szükség

A fertőzések gyors terjedése nyomán az EFSA sürgeti a tagállamokat, hogy vezessenek be fokozott felügyeleti és megelőzési intézkedéseket. A házimadarakat tartó létesítményekben elengedhetetlen a szigorú biológiai biztonság fenntartása, ideértve az állatok elkülönítését, a kifutók zárva tartását, valamint a fertőzési kockázatokat csökkentő higiéniai protokollok alkalmazását.

Fontos továbbá, hogy ott, ahol a vadmadarak körében megerősítették a HPAI-fertőzést, elrendeljék a házimadarak mozgásának és elhelyezésének korlátozását. A baromfitelepek folyamatos és célzott ellenőrzése segíthet a vírus korai felismerésében és a további terjedés megfékezésében.

madárinfluenza

A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) terjedése idén ősszel soha nem látott méreteket öltött Európában – Fotó: stocksnap.io

A vadon élő madarak szerepe a vírus terjedésében

A HPAI megjelenése szoros összefüggést mutat a vándormadarak útvonalaival, pihenőhelyeivel és táplálkozási szokásaival. Ezért a hatóságok a vadon élő madarak fokozott megfigyelését sürgetik az élőhelyeiken, valamint a vadvédelmi és rehabilitációs központok bevonását is javasolják a felügyeleti rendszerbe.

Ezen időszakokban célszerű elkerülni a mesterséges etetést, mert az túlzottan összezsúfolja a madarakat, növelve a fertőzés átadásának esélyét. A fertőzött vagy elhullott madarak tetemeit pedig haladéktalanul el kell távolítani a környezetből, hogy megelőzzék a további terjedést.

Digitális eszközök és kampányok a megelőzésben

Az EFSA külön figyelmet fordít a megelőzés kommunikációjára is. Az intézet madárinfluenza-radarja lehetővé teszi, hogy a gazdák és állatorvosok nyomon követhessék a HPAI vírus terjedésének valószínűségét az európai vadmadár populációk körében. A 2025 szeptemberében indult #NoBirdFlu kampány ehhez kapcsolódóan hasznos anyagokat kínál a baromfitenyésztők és az állatorvosok számára, gyakorlati tanácsokkal segítve őket a biológiai biztonság erősítésében.

Forrás: Nébih
Indexkép: stocksnap.io