Nem lehetetlen az antibiotikum-mentes sertéstartás, és még pénzt is fialhat

Az Agroinform.hu nemcsak az előadásokat hallgatta meg, hanem megkérdezte Jakab Gábort, a takarmányozási világvállalat magyarországi igazgatóját is.

Az EU-ban tilos az antibiotikumok preventív használata

A piac igényei, a humán egészségügyi szempontok és a törvényi előírások egyaránt azt diktálják, hogy az antibiotikumok felhasználását erősen korlátozzák az állattartásban – mondta el a szakmai nap témaválasztására vonatkozó kérdésünkre Jakab Gábor. Az Európai Unióban tilos az antibiotikumok preventív használata, így az antibiotikumos hozamfokozók is be lettek tiltva – tette hozzá.

A Biomin több mint harminc éve kezdte azokat a kutatásait, amelyek azt szolgálják, hogyan lehet gazdaságosan, a környezeti-egészségügyi szempontokat is figyelembe véve állatot tartani. Olyan megoldásokat ajánl, amelyek keretében nemcsak lehetséges az antibiotikum-mentes sertéstartás, hanem azt is elősegítik, hogy az állat a genetikai potenciáljának megfelelően „termeljen” – hangsúlyozta Jakab Gábor.

Jakab Gábor, a Biomin Magyarország Kft. igazgatója – fotó: Agroinform.hu

A betiltás következményét tudakoló kérdésünkre reményét fejezte ki, hogy az uniós országok állattartói – köztük a magyarok is – betartják ezt a 2006 óta érvényben lévő előírást. Természetesen továbbra is

használhatnak antibiotikumot, ha valamilyen megbetegedés történik, de célzottan.

Nagyon sokszor azonban vaktában adnak széles spektrumú gyógyszert, anélkül hogy a laboratóriumi kórokozó-vizsgálati eredmény birtokában lennének. Persze egy-egy súlyos esetben nemigen lehet megvárni – jegyezte meg. Azokkal a megoldásokkal azonban, amelyeket a BIOMIN kínál – megfelelő körülmények mellett – ki lehet védeni, hogy szükség legyen antibiotikumok használatára – nyomatékosította.

A BIOMIN egyik stratégiája az, hogy védjük meg az állatok immunrendszerét, így jobban tudnak reagálni az őket érő kórokozókra, káros hatásokra. Ezt egyik oldalról az egészséges bélrendszer „felépítésével” lehet elérni, hiszen itt van az immunrendszer nagy százaléka. Ha egészséges a sertés bélrendszere, akkor egészséges maga az állat is. Könnyebben kivédi a kórokozók támadását, és így gyakorlatilag antibiotikum nélkül lehet tartani – magyarázta.

A kiegyensúlyozott takarmány, a jó minőségű alapanyagok, a magas szintű vitaminok és ásványi anyagok önmagukban azonban nem csodaszerek, természetesen szigorúan hozzá tartozik az is, hogy be kell tartani biztonsági előírásokat: a telepzártságot, az állathigiéniai intézkedéseket, a személyi higiéniát és még sorolhatnám.

Hogy az állattartók fogadókészek-e az ajánlatainkra? Nagymértékben, hiszen eleget kell tenniük a piac igényeinek. Ők is keresik a kiutat, hogyan lehet biztonságos az állattartás antibiotikumok nélkül, és mi pont bele tudunk illeszkedni ebbe a piaci résbe.

Ráadásul úgy, hogy a megelőzésben jobb eredményeket tudnak elérni a termékeinkkel, mint az antibiotikumokkal. Azok ugyanis elpusztítják a jótékony bélflórát is. A BIOMIN termékei nem hogy nem pusztítják el, hanem még támogatják is azt. Nem mellesleg a termékkísérleteink olyan megtérülést mutattak, mely szerint minden egyes befektetett forint 2-3 forintot is kitermel – emelte ki Jakab Gábor, a Biomin Magyarország Kft. igazgatója.

A szállítással terjednek leginkább a betegségek

Az emésztőszervi megbetegedések és a gyengébb termelési eredmények összefüggéseit Abonyi Tamás, a Nébih Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának igazgatója boncolgatta.

Abonyi Tamás, a Nébih Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának igazgatója – fotó: Agroinform.hu

Az idők és a szemlélet változásait azzal érzékeltette, hogy hajdan azt az állatot tartották betegnek, amelyiknek erre utaló, látható tünetei voltak (hasmenés, ödéma, hólyagok a szájban stb.), amelyiken ilyenek nem voltak tapasztalhatók, azt egészségesnek tekintették. Manapság pedig már csak azokat a sertéseket nevezzük egészségesnek, amelyek genetikai adottságaiknak megfelelően termelnek.

Külön kiemelve szólt a sertések bélgyulladásáról, hiszen a táplálék a bélrendszeren keresztül szívódik fel, így megbetegedése esetén a takarmány nem jól hasznosul, csökken az elvárt súlygyarapodás üteme, nem termel genetikai adottságainak megfelelően az állat.

A bélgyulladásnak csak egyik kórokát jelentik a különböző fertőző betegségek (vírusok, baktériumok, paraziták stb.) a másik kettőt a nem megfelelő tartási, illetve takarmányozási tényezők jelentik.

Az utóbbiról kiemelte, hogy a nyugati országokban a legjobb takarmányokkal etetik a sertéseket, így kiváló minőségű húst állítanak elő. Nálunk pedig még mindig jellemző gyakorlat, hogyha mondjuk a gabona nem alkalmas emberi fogyasztásra, akkor megy állati takarmányozásra. És megnézhetjük, mi lesz ebből.

A megfelelő tartási körülmények és a higiénia betegségmegelőző erejéről egy egyesült államokbeli példát hozott, hogyan tudják elkerülni a sertések tömeges megbetegedését. Elöljáróban megállapította, hogy

a szállítás és a szállítást végző sofőrök a legnagyobb terjesztői bizonyos sertésbetegségeknek.

Az USA-ban a szállításra váró állatokat „zsilipelik”: beterelik egy helyiségbe, majd becsukják. A másik végén új emberek hajtják a kívül-belül alaposan megtisztított és megszárított kamionba. A sofőr pedig senkivel sem fog kezet, sőt ki sem szállhat a kamionból. Az elszállított állatok után alaposan kitakarítják-fertőtlenítik a hodályt.

A kézenfekvő megoldás: nem kell begyulladni

A mikotoxinok és endotoxinok hatásairól Simone Schaumberger, a Biomin GmbH mikotoxin-kockázati menedzsere tartott előadást, Nem kell begyulladni címmel.

Simone Schaumberger, a Biomin GmbH mikotoxin-kockázati menedzsere

A mikotoxinok a gombák másodlagos, toxikus anyagcseretermékei, a terményeken aratás előtt és után is felszaporodhatnak. Ha az állat szervezetébe kerülnek, bejutnak a tojásba, a tejbe vagy a húsba is, így az emberi szervezetbe is. Az endotoxinok mindenütt előfordulnak a környezetünkben.

A mikotoxinokok a takarmányba kerülve specifikus megbetegedéseket, szaporodás-biológiai problémákat okozhatnak, valamint növelhetik az állatok fogékonyságát egyes betegségekre, ezzel a gazdálkodás teljesítményét is jelentősen ronthatják.

A mikotoxinok és az endotoxinok zavarják a bélműködést és az immunrendszert. Tönkre teszik a bél hámsejtjeit („szivárgó bél” szindróma), ezáltal romlik a tápanyag-felszívódás hatékonysága, kevesebb takarmány hasznosul, csökken a sertés súlygyarapodása, nő a takarmányozási napok száma, mindez a költségek növekedéséhez vezet. Ráadásul kaput nyitnak a különböző betegségeknek, ugyanakkor a vakcinák hatásfokát is csökkentik.

Szólt arról is, hogy a sertések immunális védekezésének 70 százaléka a bélben van, ezért is különösen fontos a gyulladások elkerülése. Ismertette azokat a BIOMIN-termékeket, amelyek segítenek ennek elérésében. „A Biomin az első és egyetlen vállalat, amelynek EU-engedélyezett bentonitja van a mikotoxinok inaktiválásáta alkalmas takarmánykiegészítők csoportjában” – hangsúlyozta Simone Schaumberger mikotoxin-kockázati menedzser.

A víz mint elfelejtett tápanyag

Anita Urbanczyk, a Biomin GmbH európai sertés-szaktanácsadója a kocák betegségmegelőzése és termékenysége szempontjából vezette le, milyen fontos a helyes arányban összeállított, minőségi takarmányozás. A vemhes kocák külön speciális „étrendet” érdemelnek a tejtermelés fokozása és a következő ivarzás érdekében. Arról is hallhatunk, hogyan befolyásolja a hőmérséklet a takarmány hasznosulását (25 Celsius fölött drámaian csökken).

A jó minőségű ivóvízre is felhívta a figyelmet, hiszen – mint fogalmazott – ez egy elfeledett tápanyag. Pedig a malacok testének 82, a hízókénak pedig 55 százaléka víz. Az elégtelen vízfelvétel elégtelen takarmányfelvétellel párosul, mindez csökkenő tejtermeléssel és romló súlygyarapodással jár. A rossz minőségű ivóvíz ráadásul megnyitja az utat a kórokozók előtt.

Ki ne akarna 300 százalékos megtérülést?

Mitől lyukas a zsebünk? – tette fel a kérdést Ózsvári László, az Állatorvos-tudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, hogy rámutasson a sertésbetegségek és az antibiotikum-használat okozta gazdasági veszteségekre.

Ózsvári László, az Állatorvos-tudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense – fotó: Agroinform.hu

Elöljáróban elmondta, hogy a globális hústermelés 37 százalékát a sertés teszi ki. (Második a baromfi 35, harmadik a marha 23 százalékkal.) Magyarországon a baromfihús-fogyasztás megelőzi a sertését. Nem trendi a sertéshús, fals az imázsa – fogalmazott. És hogy ez mennyire igazságtalan, a skandináv országok példáját hozta, ahol nagyon magas a sertésfogyasztás, és mégis egészségesebbek, fittebbek, mint mi vagyunk.

Mindenkit a zsebén keresztül lehet a legjobban meggyőzni – e mottó jegyében sorra vette az állattartás rizikófaktorait. Ide sorolta a különböző betegségeket, amelyekkel szemben a preventív megoldások keresését, a már jelentkező károk minimalizálását javasolta, valamint azt, hogy költségminimalizálás helyett költségoptimalizálásra törekedjünk.

Sorra vette a tenyésztés első időszakaszában fellépő veszteségforrásokat: a halva született malacok számát, az elválasztás előtti és utáni elhullás mértékét és idejét (az utóbbi is számít, hiszen az addig elfogyasztott takarmány is veszteség); a kocák elhullásának, selejtezésének mértékét és idejét; a kocák és a malacok által elfogyasztott takarmány mennyiségét; az egyéb változó költségek alakulását (elsősorban a gyógyszerét és az oltóanyagokét).

Ugyanígy áttekintette a tenyésztés második szakaszában fellépő veszteségforrásokat, ezután különböző  – igaz és hamis – számításokat vezetett le a gazdasági veszteségek kalkulálására. Ezek egyik lényeges momentuma volt, hogy az elmaradt haszon is veszteség.

A konklúzió pedig: az állat-egészségügyi menedzsment színvonalának javítása egyenlő a jövedelmezőség emelésével. Az ebbe befektetett tőke megtérülése a tapasztalatok szerint 200–600, átlagosan 300 százalékos. Nyilvánvalóan a nem elég jót könnyebb nagyobb százalékkal növelni, mint a jót még jobbá tenni – jegyezte meg Ózsvári László, az Állatorvos-tudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.

Recept az antibiotikumok kiváltására

Anita Urbanczyk, a Biomin GmbH európai sertés-szaktanácsadója – fotó: Agroinform.hu

Az utolsó előadást ismét Anita Urbanczyk tartotta (A sertések teljesítményének javítása antibiotikumok nélkül). A kiindulópont az volt, hogy minél több antibiotikumot használunk, annál több rezisztenciát idézünk elő a célzott patogénekben. A probléma kezelésére az Európai Unió programot indított azzal a céllal, hogy 2015 végére 70 százalékkal csökkenjen az antibiotikumok használata 2009-hez képest. Egyes kormányok antibiotikum-követő rendszereket is hadrendbe állítottak.

Hogy a program hol, milyen sikerrel járt, arról nincsenek még átfogó statisztikák. Azt tudni, hogy például Dánia élen jár a végrehajtásban, de Magyarországon még mindig ugyanannyit – vagy még valamivel többet is! – alkalmaznak belőle. Ugyanez a helyzet Portugáliában is.

Az antibiotikumok kiváltására a Biomin GmbH európai sertés-szaktanácsadója a következő receptet adta: jól kiegyensúlyozott takarmány és jó minőségű alapanyag; vitaminok és ásványi anyagok; a takarmány savasítása; fitogének, probiotikumok, prebiotikumok, enzimek, immunstimulátorok használata.