Az EU-illetékesek már komolyan tárgyalnak arról, hogy az European Green Deal és a fenntarthatósági stratégia következő állomásaként 2025-30 között bevezetik a 15 százalékos húsadót – írja a privatbankar.hu.
A hústermékekre kivetett adó Európában ellehetetlenítené az állattartást – fotó: pixabay.com
Eric Lambin, az Európai Bizottság (EB) tudományos főtanácsadója, lázba hozta az uniós zöld- és az állattartó szervezeteket akkor, amikor egy interjúban arról beszélt, hogy támogatná a vöröshús-fogyasztó országok megadóztatását.
Jacek Zarzecki, az európai gazdák legerősebb ernyőszervezeténak, a Copa-Cogeca Marhahús Munkacsoportjának alelnöke, válaszként összefoglalta, hogy miért ellenzi a húsadót:
- Eddig sem bizonyultak eredményesnek az alapvető fogyasztási cikkekre kivetett adók, hiszen a hús alapvető élelmiszer, az adott húsfajta helyettesítője kizárólag egy másik húsfajta lehet. A megadóztatása megakadályozná, hogy a megélhetésükért küzdő rétegek hozzájussanak a kiegyensúlyozott étrend tápláló összetevőjéhez. Az adóztatással a húskészítményeket kiváltó növényi alapú imitátumokat előállító maroknyi vállalat is nagy előnyt kaszálhat, mert ez „zsírosabb" árrést kínál a számukra.
- A hústermékekre kivetett adó Európában ellehetetlenítené az állattartást, ami még tovább súlyosbítaná a vidéki elvándorlást és a generációváltást.
- A húsadó könnyen ahhoz vezethet, hogy a vállalatok a termelést harmadik országokba helyeznék át. Így azonban hogyan biztosítható az, hogy a szabványainkat más tagállamok betartsák és az ellenőrzési rendszereinket tiszteletben tartsák?
- Egy ilyen típusú adó bevezetése ellentétes az uniós szerződések szellemével. A Közös Agrárpolitikának ugyanis az a célja, hogy biztosítsa a zavartalan élelmiszerellátást, valamint garantálja, hogy az élelmiszerek elfogadható áron jussanak el a fogyasztókhoz. Amikor a Termőföldtől az asztalig stratégiai javaslatok eleve áremelkedéshez fognak vezetni, akkor további drágulást okozna a húskészítményre kivetett adó.
Ellehetetlenülne az állattartás
Az elmúlt években egyre gyakrabban vetődik fel az európai húsadó ötlete, ami a gazdasági válságban egyre rosszabbul álló gazdáknak nem éppen kedvező változásokat hozna. Már újabb adóterhek nélkül is az utcára vonulnak Európa-szerte, Németországtól, Románián át Lengyelországig.
A bizottsághoz kapcsolódó más szakemberek elmondták, hogy a tervek szerint ezt a csaknem 15 százalékos adót az adott tagországokban sem vetnék ki minden gazdára, csak azon nyereségérdekelt agrárvállalkozásokra vonatkozna majd, amelyek nem a megfelelő körülmények között tartják az állatokat. Ennek a pluszadónak a kivetésével próbálnák őket rávenni, hogy megfeleljenek az állatjóléti előírásoknak. A gazdaságuk mérete alapján hobbi (haszon)állattartónak minősülőknek azonban nem kell majd a különadót megfizetni.
A húsadó kivetésének mérlegeléséhez, a hatóság olyan szempontokat is figyelembe venne, mint például, hogy mennyi a saját, a bérelt terület, annak mekkora az állateltartó képessége, illetve 5 éves időszak alatt milyen fejlettséget akar a vállalkozás elérni és milyen fajtákkal. A felfutó időszakban ugyanis más lenne a feltételrendszer, mint a már beállt állománynál. Ha mindezek alapján nem tartja be a vállalkozó az állatjóléti szabályokat (például az állatsűrűségben, az eltartóképességben), akkor lépne életbe a húsadó.
Akkor is húsadót kellene fizetni, ha egy gazdaságban feketén tartanak be nem jelentett állatokat, amelyeket feketén értékesítenek, vagy éppen fordítva, a támogatásért meg sem lévő „papír teheneket", „papír bikákat", "papír kocákat" tartanak nyilván.
Még a kengurura és a struccra is vonatkozna
A húsadó a sertés, a szarvasmarha, a juh, a kecske és a bivaly mellett minden olyan haszonállat tartására is vonatkozna, aminek kötelező egyedi azonosítója van és nemcsak a kereskedelmi forgalomba, hanem a vendéglátásba, a Horeca-szektorba is bekerülhet – így akár az aligátorra, a kengurura, a struccra is vonatkozna, viszont a baromfi, a víziszárnyas azért nem került be a felsorolásba, mert nincs egyedi azonosítója.
A húsadót az elképzelések szerint akár már jövőre, de legkésőbb 2030-ig vezetnék be, aminek a részletei majd csak az akkor megjelenő uniós jogszabályban válnának egyértelművé.
A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményben tudatta, hogy – az Európai Állattenyésztés Hangja csoporthoz, valamint a Copa-Cogeca-hoz hasonlóan – minden olyan kezdeményezést elítél, ami tudományosan meg nem alapozott ötletek alapján, hatástanulmányok nélkül negatívan érintené az európai, és így a magyar állattenyésztőket.
A tervezett húsadó a fenntarthatóságra csak minimális hatást gyakorolna – fotó: pixabay.com
Az agráriumban dolgozóknak hasonló a véleményük
A húsadóval kapcsolatban megkérdezett agrár szakemberek ellenérzésüknek és kétségeiknek adtak hangot. Volt olyan nagyvállalati döntéshozó, aki már azt is nehezen tudná elképzelni, hogy „egy élelmiszer-félét kipécézzenek és azt külön megadóztassák".
A 15 százalékos új adó okozta árnövekedés még tovább csökkentené a legszegényebb rétegek a fogyasztását. „Visszavinne abba a régi világba, amelyben a húsevés a gazdagok kiváltsága, ami politikailag nehezen kezelhető" – fogalmazott egy, a neve elhallgatását kérő menedzser a privatbankar.hu kérdésére.
Hozzátette: a tervezett húsadó a fenntarthatóságra csak minimális hatást gyakorolna. A zöldszervezetek a metán kibocsátása miatt főként a kérődzőket, a szarvasmarhatartást támadják. A kérődző haszonállatok metánkibocsátásának csökkentésére ma már előrehaladottak a takarmányozási kísérletek, emiatt kár lenne a vöröshús-termelés visszaszorítására új környezetvédelmi különadót bevezetni.
"Már az is felháborító, hogy a húsadó egyáltalán szóba kerül az uniós szabályozásnál" – mondta Pekár István Nógrád vármegyei bivalytartó, aki egyre kilátástalanabbnak tartja a gazdálkodók helyzetét, amióta, mint fogalmazott, „nem tudsz mit tenni, már a városi zöldek határozzák meg az agráriumot (korlátozzák a termelését)".
Érthetetlennek tartja, hogy miért a vöröshúsokat akarják különadóval sújtani, amikor a húsmarha, a bivaly egész életében a legelőn legel. Nem fogyaszt ismeretlen eredetű tápot, nem kap vakcinákat, antibiotikumot, mint a baromfi, a brojlercsirke. Számításai szerint egy 15 százalékos új adóval az állattartás veszteségessé válna, hiszen már a jelenlegi költségekkel is alig nyereséges.
Ha pedig bevezetnék, hogy a fenntarthatósági megfeleléshez újabb adatszolgáltatásokat, akár ökológiai lábnyom-bevallást is kellene tenni, annak már aligha tudnának megfelelni. A gazda véleménye szerint az állattartás már most is túl van bürokratizálva, előfordul, hogy alig teljesíthető a kötelező adatszolgáltatás, egyre nehezebb megfelelni a nyilvántartási rendszer előírásainak. A helyszíni ellenőrzéseken a hatóság gyakran talál kisebb-nagyobb hibát, javítanivalót, amire már csak így reagált a gazda: „ha valamibe belekötnek, mondjuk ki végre: köszönjük, befejeztük".
