Az Európai Parlament és Tanácsa 2021. április 21-től egy új rendelet, az (EU) 2016/429 állategészségügyi rendelet alkalmazását teszi kötelezővé minden tagállam számára, amely több kiegészítő szabályozással együtt jogegységi keretbe foglalja a korábban egymással kölcsönhatásban lévő állategészségügyi szabályok sokféleségét, ezzel alkotva egységes alapelvet az egész ágazat számára.
Közös szabályozás alá került többek között az állategészségüggyel és a betegségekkel kapcsolatos kötelezettségek meghatározása; a létesítmények és szállítók nyilvántartásba vétele és engedélyezése; a szaporítóanyagok, élő állatok és állati eredetű termékek mozgatása, a betegséggel kapcsolatos vészhelyzeti intézkedések meghatározása. Összességében elmondható, hogy minden állattartással kapcsolatos cselekményt, mozzanatot, mely szabályozást igényel, az (EU) 2016/429 Állategészségügyi rendeletben vagy az ebből eredő kiegészítő rendelkezésekben lehet megtalálni.
Az új szabályozás a teljes állattartó ágazatra határoz meg kötelezettséget, a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, a kutyán, macskán, baromfin, vadászgörényen, víziállatokon keresztül a kedvtelésből tartott és a vadon élő állatokig.
Az új szabályozás egyes területen jogértelmezési kérdéseket vet fel, ezért ebben az összefoglaló leírásban a Terméktanács áttekinti, milyen változásokra kell figyelniük az állattartóknak a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerével kapcsolatosan 2021. április 21-től.
Az új szabályozás egyes területen jogértelmezési kérdéseket vet fel – fotó: Pixabay
Az Európai Unió történetében az első harmonizált juh- és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó rendeleti szabályozás a Tanács 21/2004/EK rendelete volt. Magyarország 2004. május 01-jétől teljes jogú tagja az Európai Uniónak, és az erre vonatkozó tagállami kötelezettségét először a 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet, majd a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet hatálybalépésével teljesítette. Ez utóbbi rendelet 4. §-a a juhfélék, az 5. §-a a kecskefélék azonosítását szabályozza.
Melyik a hatályos szabályozás a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerénél?
2021. április 21-től az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/429 állategészségügyi rendelete és az ebből eredő kiegészítő rendelkezések a hatályosak, ezért ezeket kell alkalmazni minden európia uniós tagállamban. A juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerét az (EU) 2019/2035 rendelet szabályozza.
A hatályos (EU) 2016/429 állategészségügyi rendelet alapján az új azonosítási és nyilvántartási szabályokat három év múlva, azaz 2024. április 21-től kell alkalmazni, és addig az időpontig, amelyet felkészülési időnek nevez a szabályozás, a korábbi 21/2004/EK rendelet alapján készült tagállami szabályozás, jelen esetben a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet alkalmazása kötelező. A jogalkotó részéről a három év átmeneti időszak azért szükséges, hogy felkészüljenek a felelős személyek az új jogi keretre történő átállásra.
A három év átmeneti időszak azért szükséges, hogy felkészüljenek a felelős személyek az új jogi keretre történő átállásra – fotó: Pixabay
A juh- és kecskefélék azonosítási rendszere 2021. április 21-től
A juh- és kecskefélék hazai jelölését továbbra is a 182/2009. (XII.30.) FVM rendelet határozza meg 2024. április 21-ig. Az új rendelet ismeretében a hazai szabályozás kissé bonyolultnak és átláthatatlannak tűnik, de semmi nem tiltja azt, hogy rendeleti módosítással a jelenlegi szabályozás közelebb kerüljön a jövőben alkalmazandóhoz.
A 182/2009. (XII.30.) FVM rendelet az alábbiak szerint különbözteti meg a juhfélék és a kecskefélék jelölését. A könnyebb értelmezés érdekében a rendeleti szabályozás lényegét gyűjtöttük ki:
3. § (1) Minden állatot az e rendeletben meghatározott módon meg kell jelölni.
(2) Az állattartó felelős az állatok jelölésének és az évenkénti egyszeri leltárnak az elvégzéséért vagy elvégeztetéséért, továbbá viseli az ezzel járó költségeket.
4. § A juhfélék egyedeit, mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetet, de legkésőbb 6 hónapos korukig ENAR-számmal a következők szerint kell megjelölni:
a) A születési helyükről közvetlenül hazai vágóhídra kerülő juh egyedeket két füljelzővel kell ellátni, melyből az egyik vonalkódot is tartalmaz.
b) Az Európai Unión belüli kereskedelembe kerülő juh egyedeket elsődleges jelölésként elektronikus füljelzővel, másodlagos jelölésként kisméretű füljelzővel kell ellátni.
c) A továbbtartásra meghagyott juh egyedeket elsődleges jelölésként elektronikus füljelzővel, másodlagos jelölésként nagyméretű füljelzővel kell ellátni.
d) Állatkert kérelmére engedélyezhetik az azonosítási követelményektől való eltérést.
e) Az olyan állatokat, amelyek nem hagyják el a tenyészetet, nagy méretű füljelzővel kell ellátni.
5. § A kecskefélék egyedeit, mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetet, de legkésőbb 6 hónapos korukig ENAR-számmal a következők szerint kell megjelölni:
a) A születési helyükről közvetlenül hazai vágóhídra kerülő kecske egyedeket két füljelzővel kell ellátni, melyből az egyik vonalkódot is tartalmaz.
b) Az Európai Unión belüli kereskedelembe kerülő kecske egyedeket elsődleges jelölésként elektronikus füljelzővel, másodlagos jelölésként kisméretű füljelzővel kell ellátni.
c) Az Európai Unión belüli kereskedelembe nem kerülő kecske egyedeket elsődleges jelölésként nagy méretű füljelzővel, másodlagos jelölésként tetoválással kell ellátni. Tetoválás helyett másodlagos jelölésként elektronikus füljelzőt és bendő bóluszt is lehet használni.
d) Meghagyott és élő állatként az Európai Unión belüli kereskedelembe kerülő kecske egyedeket elsődleges jelölésként elektronikus füljelzővel vagy bendő bólusszal, másodlagos jelölésként nagy méretű füljelzővel kell ellátni.
e) Állatkert kérelmére engedélyezhetik az azonosítási követelményektől való eltérést.
f) (nem releváns)
g) Az olyan állatokat, amelyek nem hagyják el a tenyészetet, nagy méretű füljelzővel kell ellátni.
Semmi nem tiltja azt, hogy rendeleti módosítással a jelenlegi szabályozás közelebb kerüljön a jövőben alkalmazandóhoz – fotó: Shutterstock
6. § A harmadik országból behozott, továbbtartásra meghagyott állatokat e rendelet előírásaival összhangban meg kell jelölni.
8. § Az állatok jelölését – az e rendeletben, illetve az útmutatóban meghatározottak szerint – kizárólag az alábbi személyek végezhetik:
a) a 4. § a)–b) pontok, valamint az 5. § a)–b) pontok szerinti jelölést az állattartó, illetve az általa megbízott személy;
b) a 4. § c) pont, valamint az 5. § c)–d) pontok szerinti jelölést a területi felelős;
c) állategészségügyi intézkedés kapcsán, illetve harmadik országból behozott állat esetében az eljáró megyei kormányhivatal által kijelölt jogosult állatorvos vagy hatósági állatorvos.
Milyen területet érint még a változás 2024. április 21-től?
Változik a juh- és kecskefélékkel foglalkozó létesítmények tájékoztatási kötelezettsége, a létesítmények-, a szállítók és az összegyűjtési műveleteket végző személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettsége. Az új szabályozás meghatározza az azonosító eszközökkel, a dokumentációval és a számítógépes adatbázisokkal kapcsolatos és az Európai Unió területére behozott állatoknál alkalmazandó nyomon követési követelményeket.
Átmeneti intézkedéseket állapít meg a létesítmények nyilvántartásba vételére és engedélyezésére, a tartott szárazföldi állatok azonosítására, a vándorcirkuszoknál és állatbemutatóknál tartott állatok szállítóleveleire és ezek azonosító okmányaival kapcsolatos nyilvántartási követelményekre.
Hogyan változik a juh- és kecskefélék jelölése 2024. április 21-től?
Az új szabályozás egyszerű feltételrendszert határoz meg az állattartóknak, ez alapján könnyen el tudják dönteni, mikor, milyen jelölési módot alkalmazzanak. Az új uniós rendelet nem tesz különbséget hazai, tagállami vagy harmadik országba történő mozgatás/szállítás között, azonban külön meghatározza a harmadik országból behozott állatok jelölését, az Unió területére történő beléptetés szabályait. Az állatok jelöléséről főszabály szerint az állattartó gondoskodik abban a gazdaságban, amelyben az állat születik.
A szabályozás a haszonállatok vágóhídi feldolgozásából indul ki, ezért a jelölés meghatározása szempontjából 12 hónapos kor alatti és 12 hónapos kor feletti csoportba sorolja az állatokat. A szabályozás feltételrendszerének egyszerű és logikus meghatározása kulcsfontosságú. Egy könnyen átlátható feltételrendszer alkalmazása segíti az állattartó és a hatóság munkáját, nem igényel bonyolult számítógépes nyilvántartási rendszert, és kedvezőbb helyzetbe hozza az áruk és szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását.
Az új szabályozás egyszerű feltételrendszert határoz meg az állattartóknak – fotó: Shutterstock
A 12 hónapos koruk előtt közvetlenül vágóhídra kerülő állatoknál egy azonosító jelölést kell alkalmazni, hagyományos füljelzőt vagy csüdszalagot.
Ezek az állatok nem hagyják el az állattartó létesítményt, ott születnek, és 12 hónapos koruk előtt egyenesen vágóhídra kerülnek. Esetükben egy jelölést kell alkalmazni, és a vágóhíd elhelyezkedése, hogy országhatáron belül, valamelyik tagállamban vagy harmadik országban található, nem releváns. Ha a 12 hónapos kor előtt egy másik helyre mozgatják az állatot, és ez nem vágóhíd, akkor az alábbi jelölést kell alkalmazni.
Azoknál az állatoknál, amelyeket nem szállítanak 12 hónapos koruk előtt közvetlenül vágóhídra, kettő azonosító jelölést kell alkalmazni.
Az első jelölés egy hagyományos füljelző, a második jelölés pedig egy választható eszköz, amely lehet elektronikus füljelző; bendőbólusz; befecskendezhető válaszjeladó vagy elektronikus csüdszalag. Főszabály szerint megszűnik az állatok tetoválása és a lábgyűrű használata, de bizonyos feltételek megléte esetén helyettesíthető jelölésként alkalmazható. Két azonosító jelölést kell alkalmazni akkor is, ha az állat 12 hónapos kor után kerül a vágóhídra vagy 12 hónapos kor előtt egy másik állattartó létesítménybe kerül. A másik állattartó létesítmény lehet országhatáron belül, egy másik tagállamban vagy az Európai Unión kívüli harmadik országban.
A két azonosító eszközzel jelölt állatoknál, az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetőség lesz az egyik vagy mindkét azonosító eszközök helyettesítésére.
Szeretnénk megjegyezni, hogy ez egy választható lehetőség, amely azt jelenti, hogy a feltételek hiánytalan teljesülése esetén se kötelező az alkalmazásuk. Itt két csoport különböztethető meg, első esetben az egyik eszköz helyettesíthető egy harmadikkal, második esetben mindkét eszköz helyettesíthető egy harmadik jelöléssel.
Az egyik azonosító eszköz helyettesítése az alábbi három esetben lehetséges:
1. Ha az egyed füle születéskor túl kicsi, akkor a hagyományos füljelző mint első jelöléshelyettesíthető csüdszalaggal, a második azonosító eszköz alkalmazása kötelező.
2. Ha nem egy másik tagállamba történő mozgatásra szánják az egyedet, vagyis az országhatáron belül marad, vagy az Európai Unión kívülre szállítják, a hagyományos füljelző mint első jelölés helyett tetoválással kell azonosítani az állatot, feltéve, hogy az illetékes hatóság engedélyezte a bendőbólusz alkalmazását. Következtetés: ha az illetékes hatóság nem engedélyezte a bendőbólusz használatát, akkor a tetoválás nem alkalmazható. A bendőbólusz kötelező jellege azt jelenti, hogy a második azonosító eszköz csak ez lehet. A bendőbólusz előnyös tulajdonsága közismert, de ennek ellenére még nem engedélyezték Magyarországon egyetlen juh- és kecskefélénél sem, holott rendeleti szabályozás nem tiltja az ilyen eszköz beültetését.
3. Ha az egyed az elektronikus azonosítási eszközök jelölése alól mentesül, akkor a hagyományos füljelző mint első azonosító eszköz alkalmazása kötelező, és a második azonosítási jelölés helyett tetoválást lehet használni az alábbi két esetben. Egyik esetben a juh- és kecskefélék teljes egyedszáma nem haladja meg a 600.000 egyedet a tagállamban, a másik esetben a kecskefélék teljes egyedszáma nem haladja meg a 160.000 egyedet a tagállamban. Napjainkban a kecskefélék hazai teljes egyedszáma nem éri el a rendeletben meghatározott mennyiséget, és ha ez nem változik három év múlva sem, akkor lehetőség lesz második jelölésként tetoválást alkalmazni. Szeretnénk ismét megjegyezni, hogy ez csak egy lehetőség, és a tetoválás alkalmazása több hátránnyal jár, mint előnnyel.
Azoknál az állatoknál, amelyeket nem szállítanak 12 hónapos koruk előtt közvetlenül vágóhídra, kettő azonosító jelölést kell alkalmazni – fotó: Shutterstock
Mindkét azonosító eszköz helyettesítése az alábbi három esetben lehetséges:
1. Azoknál az egyedeknél, amelyeket összegyűjtési művelet vagy másik létesítményben végzett hízlalást követően vágóhídra történő szállításra szánnak, az elsődleges és a másodlagos azonosító eszköz helyett megengedett az állat egyik fülkagylóján rögzített elektronikus füljelző használata, feltéve, hogy azokat nem egy másik tagállamba történő mozgatásra szánnak, valamint (és) levágásukra 12 hónapos koruk előtt kerül sor. A „megengedett” szó használata miatt ez az eljárás alkalmazása ismét egy lehetőség, amely abban az esetben végezhető el, ha mindkét feltétel egyidejűleg teljesül.
2. A kulturális, szabadidős vagy tudományos célból tartott juh- és kecskefélék esetében egy elektronikus azonosító eszköz alkalmazható, illetve
3. amit az illetékes hatóság meghatároz.
Az új rendeleti szabályozás egyszerű eljárást határoz meg a juh- és kecskefélék Unióba történő belépésére, továbbá megengedi, hogy minden tagállam saját eljárást dolgozzon ki ezzel kapcsolatosan. Főszabályként, amennyiben a juh- és kecskeféléket harmadik országban már jelölték, és azokat az Unió területére szállítják, akkor az első beléptetés helye szerinti létesítmény azonosítja az állatokat az új azonosítási feltételek szerint. Ez azt jelenti, hogy az állat létesítménybe történő érkezését úgy kell tekinteni, mintha akkor született volna, de a jelölés meghatározásánál figyelembe kell venni az állat életkorát és gazdasági szerepét.
Szükséges lesz azonosítani azon juh- és kecskeféléket is, amelyet az EU-n kívülről valamely tagállam területén található vágóhídra mozgatnak és az állatokat az Unióba való beléptetésüket követően 5 napon belül levágnak.
Összeségében elmondható, hogy
egy átlátható, logikus és könnyen alkalmazható azonosítási és nyilvántartási rendszer előnyösebb helyzetbe tudja hozni a juh- és kecsketartási tevékenységgel foglalkozó hazai export- és importágazatot.
A tetoválás és a lábgyűrű használata korlátozott lesz, az EU-n kívülről behozott állatok azonosítása könnyebbé válik. A felelős személyek kötelessége több lesz, és a központi nyilvántartási rendszer adatainak rögzítése közelebb kerül a felelős személyekhez. Ez úgy is megtörténhet, hogy a technikai fejlődés új eljárások megjelenését hozhatja.
Talán lehetőség lesz arra is, hogy az állattartó személyek saját maguk, okostelefonjaik segítségével nyilvántartásba veszik állataikat, és hiteles, naprakész nyilvántartást vezetnek saját gazdaságaikról. Ennek megvalósítása nemcsak pénz kérdése, inkább annak a ténynek az elfogadása, hogy a gyors és hatékony megoldások életképesek, az idejétmúlt eljárások pedig éppen ellene szólnak.
Dr. Edelényi Bernadett
Dr. Klenik Szabolcs
_fill_540x300_0.jpg)
