Miközben a világ legnagyobb agrártechnológiai cégei fejlett rendszereken dolgoznak, egy mindössze 14 éves indiai fiú, Remya Jose olyan megoldást talált ki, amely olcsó, hatékony és helyben is könnyen megvalósítható – és hosszabb ideig frissen tartja a hagymát, csökkentve a veszteségeket.
Indiában a hagyma nem csupán alapvető élelmiszer, hanem gazdasági és politikai tényező is. A becslések szerint az ország éves hagymatermésének mintegy 40%-a vész kárba tárolás közben, főként rothadás, penészedés vagy kiszáradás miatt. Ez nemcsak a termelők számára jelent súlyos veszteséget, hanem a fogyasztói árak emelkedéséhez is vezet – az indiai történelem során nem egyszer előfordult már, hogy a hagymaárak emelkedése politikai feszültségekhez, akár kormánybuktatáshoz is vezetett.
Remya Jose, a Kerala államban élő fiú azt tapasztalta, hogy a hagymák főként a nem megfelelő szellőzés és páratartalom miatt mennek tönkre. A piacon kapható tárolók gyakran vagy túl drágák, vagy nem biztosítanak megfelelő légmozgást. Remya ezért egy olyan többrétegű polcrendszert tervezett, amely biztosítja a természetes légáramlást minden szinten, így az optimális környezetet teremti meg a hagyma hosszabb távú tárolásához.
.jpg "hagyma")
A tárolási veszteség csökkentése közvetlen gazdasági előnyt is jelent – fotó: Pixabay
Az ifjú feltaláló megoldásának egyik legnagyobb előnye, hogy a tároló nem igényel drága anyagokat vagy különleges technológiát – helyben elérhető eszközökkel is könnyen elkészíthető. Ez különösen fontos az alacsony jövedelmű gazdák számára, akik így anélkül tudják bevezetni a módszert, hogy komoly anyagi terhet vállalnának.
A tárolási veszteség csökkentése közvetlen gazdasági előnyt is jelent: a gazdák nagyobb mennyiségű, jobb minőségű terményt tudnak értékesíteni, míg a fogyasztók megbízhatóbb ellátáshoz jutnak stabilabb árakon.
A rendszer nemcsak Indiában, hanem más fejlődő országokban is könnyen adaptálható lehet, ahol szintén jelentős az élelmiszer-veszteség a tárolási problémák miatt.
Felvetődik a kérdés, hogy miért nem a tapasztalt mérnökök és kutatók találták ki ezt korábban. Talán mert egy kívülálló – mint Remya – képes egyszerűbben és világosabban átlátni egy gyakorlati problémát. Az ő példája is azt mutatja, hogy az innováció forrása nem kizárólag a laboratórium, hanem akár egy vidéki gazdaság is lehet.
Forrás: termeszeti.hu
Indexkép: pexels.com
_fill_540x300_0.jpg)
