Bár az Európai Unió 2025 végéig meghosszabbította az élőállat kivitelére vonatkozó tilalmat más tagállamok felé, a romániai juhtartók többségét ez nem érinti jelentősen, mivel az élő bárányok kivitele elsősorban arab országokba történik – és ez a csatorna továbbra is zavartalanul működik. A partiumi és székelyföldi gazdák élősúlykilogrammonként akár 15–16 lejt (1200–1280 forintot) is kapnak bárányaikért, az exportpiac tehát stabil, a bevételi lehetőség vonzó. Azonban az ágazat egy súlyos problémával küzd, amely a magyar juhtartók számára is ismerős lehet: drámai mértékű munkaerőhiány bénítja meg a tejfeldolgozást és nehezíti az állatok gondozását.


Élőállatban a jövő?

A közel-keleti és észak-afrikai országok továbbra is ragaszkodnak a helyben levágott, friss hús fogyasztásához, így a román gazdák számára az élőállat-export nemcsak megmaradt, hanem az egyik legfontosabb jövedelmi forrássá vált. Ez különösen fontos azok számára, akik korábban veszteségesnek tartották az ágazatot, és csökkentették vagy felszámolták állományaikat.

Magyarországon is érdemes lenne újragondolni a juhtartás szerepét az exportpiacokon, különösen, ha a hazai fogyasztás – hasonlóan Romániához – alacsony szinten stagnál. A külpiaci értékesítés stabilizálhatja a bevételeket, és csökkentheti a kiszolgáltatottságot a hazai kereslet ingadozásai iránt.


barany

Fotó: Pixabay

A juhtejből készült termékek iránt lenne kereslet – csak munkaerő nincs

Sokan nem tudják kihasználni a juhtartásban rejlő lehetőségeket, mivel egyre kevesebb juhász vállalja el a munkát – még akkor sem könnyű a helyzet, ha jól fizetnek. A tejtermelés emiatt sok helyen teljesen megszűnt, a tejet a bárányok fogyasztják el. A kereslet viszont meglenne: túró, sajt, orda – ezekre lenne vevő, de nincs, aki megfejné az állatokat.

Megoldás: automatizált juhászat?

A korszerű, pásztor nélküli rendszerek – villanypásztorral bekerített karámok, kamerás megfigyelés, gépi fejés – Erdélyben már megjelentek. Ezek beruházásigényes megoldások, de hosszú távon kiválthatják az egyre nehezebben elérhető, szakképzett juhászokat. Ugyanakkor ezek sem csodaszerek: a vadkárok ellen még mindig az emberi jelenlét a leghatékonyabb.

Csak a kitartó gazdák maradnak talpon

A román példák azt mutatják: azok a gazdaságok maradtak életben, ahol családi munkamegosztással sikerült pótolni a külső munkaerőt. Ez a minta Magyarországon is egyre gyakrabban jelenik meg:

a kisgazdaságok akkor maradnak működőképesek, ha az egész család kiveszi a részét az állattartásból.


A tanulság magyar gazdák számára:

  • A juhászat jövedelmező lehet – de csak akkor, ha orvosolható a munkaerőhiány.
  • A külpiacokra épített élőállat-export versenyképes megoldás lehet, különösen, ha a belső fogyasztás alacsony.
  • A juhtej-feldolgozásban még bőven van kiaknázatlan potenciál.
  • Automatizált rendszerek segíthetnek, de nem váltják ki teljesen az emberi jelenlétet.
  • A hosszú távon működő juhászat titka: családi összefogás, kitartás és alkalmazkodás a piac igényeihez.

Forrás: kronika.ro

Indexkép: Pixabay