Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság magyar biztosa új javaslattal állt elő: kiterjesztené az Európai Unió egészére a Magyarországon már több mint egy évtizede működő népegészségügyi termékadót, közismertebb nevén a chipsadót. A cél, hogy az egészségtelen élelmiszerek visszaszorítása ne csupán nemzeti, hanem uniós szintű törekvéssé váljon – miközben az ebből származó bevételek az európai egészségügyi rendszerek finanszírozását is segítenék.

Uniós szintű adóként új alapokra kerülne

Jelenleg az élelmiszerek adóztatása tagállami hatáskörbe tartozik, vagyis minden ország maga dönthet arról, hogy milyen termékeket milyen mértékben adóztat meg. Várhelyi javaslata azonban nemzetek feletti szintre emelné a kérdést: a chipsadót jövedéki adóként vezetnék be, hasonlóan a dohánytermékekhez vagy az üzemanyagokhoz.

Ilyen formában az Európai Unió már jogilag is képes lenne kötelező minimumszabályokat meghatározni, és egységes adózási rendszert kialakítani az egészségtelen élelmiszerek terén.

chips

 A cél, hogy az egészségtelen élelmiszerek visszaszorítása ne csupán nemzeti, hanem uniós szintű törekvéssé váljon – fotó: pexels.com

A magyar példa – kezdeti sikerek és hosszú távú hatások

A népegészségügyi termékadót Magyarországon 2011 szeptemberében vezették be. A cél egyértelmű volt: csökkenteni a túlzottan cukros, sós és koffeintartalmú ételek és italok fogyasztását. Olyan termékeket adóztattak meg, mint az energiaitalok, az előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snackek vagy egyes ételízesítők.

Egy 2024-es kutatás szerint az adó bevezetésének közvetlen hatása mérhető volt: az érintett termékek iránti kereslet visszaesett, a fogyasztás csökkent.

Ám a hatás nem tartott örökké. A 2010-es évek közepétől, ahogy a reálbérek emelkedni kezdtek, a lakosság ismét egyre többet költött – nemcsak egészséges, hanem adóköteles, egészségtelen termékekre is. 2019-re már meg is haladta a fogyasztás a 2011-es szintet.

A Pénzügyminisztérium elemzései alapján ez a tendencia összefüggésbe hozható azzal, hogy a lakosság jövedelmi helyzete általánosságban javult, így szélesebb termékkörre lett fizetőképes – beleértve az egészségtelennek minősített termékeket is.

Az adó nemcsak nevel, hanem bevételt is hoz

A chipsadó bevezetése nemcsak egészségpolitikai, hanem költségvetési szempontból is mérföldkőnek számított. A magyar kormány a 2014–2020-as nemzeti egészségügyi stratégiában kimondta, hogy az adó három év alatt 55 milliárd forint, vagyis csaknem 139 millió euró bevételt generált. A pénzügyi eredmények tehát a kormányzat és a szakpolitikusok szerint is igazolták a döntés helyességét.

Ez a tapasztalat szolgálhat most alapul az uniós szintű kiterjesztésre. Várhelyi Olivér szerint, ha az EU tagállamai is bevezetnék az ehhez hasonló adót, az nemcsak az egészségesebb táplálkozást ösztönözné, hanem jelentős bevételi forrást is teremtene a tagállamok számára – különösen az egészségügy finanszírozásában.

Forrás: storeinsider.hu
Indexkép: pexels.com