A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) legutóbbi ellenőrzései ismét rávilágítottak arra, mennyire sokszínű formában jelenik meg az élelmiszer-hamisítás – és milyen közvetlen veszélyt jelenthet a fogyasztók számára. A vizsgálatok során kiderült: a megtévesztés nem csupán pénzkérdés, hanem egészségügyi kockázat is lehet.



Amikor az olívaolaj nem az, aminek mondja magát

Az „extra szűz” olívaolaj az egyik leggyakrabban vizsgált termék, hiszen előállítása szigorú feltételekhez kötött. Az NKFH vizsgálatai szerint azonban több esetben az „extra szűz” felirattal ellátott olaj részben vagy teljesen napraforgóolajat tartalmazott. Máskor valóban olívaeredetű volt a termék, de alacsonyabb minőségi kategóriából származott, mégis prémiumként került a boltok polcaira. A vásárló ilyenkor nemcsak megtévesztett, hanem gyakran túl is fizeti a terméket.

„Csodaszerek” veszélyes összetevőkkel

A hatósági ellenőrzések során több olyan étrend-kiegészítő és potencianövelő terméket is találtak, amelyek vényköteles gyógyszerhatóanyagot tartalmaztak, miközben természetes növényi kivonatként reklámozták őket. Ezek a hamisított készítmények komoly egészségkárosodást okozhatnak, különösen akkor, ha a fogyasztó nem tud róla, hogy gyógyszerrel azonos hatóanyagot juttat a szervezetébe. A veszély abban rejlik, hogy a vásárlók sok esetben bizalommal fordulnak a természetesnek hitt készítményekhez, így nem is gyanakodnak.


olaj

Fotó: Pixabay


Kakaópor, ami csak félig az

A laborvizsgálatok során olyan kakaóporokat is találtak, amelyekben a gyártó a kakaóvaj-tartalom egy részét olcsóbb kókuszolajjal helyettesítette. A termék így ránézésre és ízre megtévesztésig hasonlított az eredetire, de a beltartalmi értéke jelentősen elmaradt attól. Ez klasszikus példája a helyettesítéses hamisításnak: a gyártó nagyobb hasznot realizál, miközben a fogyasztó kevesebbet kap.

Oregánó helyett olajfa levél

A fűszerhamisítás ma is gyakori. Az NKFH laborvizsgálatai szerint egyes, oregánóként árult termékek akár 70–85 százalékban olajfa levelet tartalmaztak. A különbséget a legtöbb fogyasztó sem illatra, sem ízre nem érzékeli, ezért is fontos a hatósági kontroll. A csalás itt is hasonló mintát követ: az olcsóbb alapanyaggal helyettesített termékből több profit származik, miközben a vásárló becsapott marad.



A hatóság szerepe: láthatatlan pajzs a fogyasztók mögött

Az NKFH szakemberei rendszeres, célzott ellenőrzésekkel és laborvizsgálatokkal lépnek fel az élelmiszer-hamisítás ellen. Az uniós iRASFF gyorsriasztási rendszer segítségével az információk azonnal eljutnak a tagállamokhoz, így a veszélyes termékek gyorsan lekerülhetnek a boltok polcairól. A hatóság célja nem csupán a csalások felderítése, hanem a fogyasztók biztonságának megőrzése és a tisztességes piaci verseny fenntartása.

A hamisítás ellen csak együtt lehet eredményt elérni

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hamisítás sokszor láthatatlan, de felismerhető, ha tudjuk, mit keresünk. A szigorú szabályozás, a laborvizsgálatok és a tudatos vásárlói magatartás együtt képesek megfékezni a csalásokat. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság célja továbbra is az, hogy a vásárlók biztonságban érezhessék magukat, és mindenki pontosan azt kapja, amit a csomagolás ígér.

A valódi érték nemcsak az ízben, hanem a tisztességben rejlik.

Forrás: NKFH

Indexkép: Pixabay