„A magyar cégek jó képességűek, kiváló árualapunk van, és egyre több nyelveket beszélő, külpiacok működését értő, felkészült szakember van a hazai élelmiszeriparban” – mondta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, akit az AMC, a Tej Terméktanács és az Agrárminisztérium által meghirdetett trappista sajt fogyasztásösztönző kampány sajtótájékoztatóján kérdeztünk. A beszélgetésben szóba került a 82. OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) szervezése is.
Hol tart az OMÉK szervezése, milyennek ígérkezik az idei rendezvény?
– Az OMÉK az ország legnagyobb agrárrendezvénye, amelynek elsődleges célja, hogy megmutassa azt a fejlődést, munkát és tudást, amely a magyar agráriumban és élelmiszeriparban jelen van. Idén szeptember 18. és 21. között rendezzük meg a kiállítást, ahova várjuk a családokat, az agrárszakmában dolgozókat és azokat is, akik nem találkoznak a mindennapokban a mezőgazdasággal. Az OMÉK-on a nagy gépek, a legmodernebb agrártechnológiák, a magyar őshonos állatfajták, a hazai élelmiszeripar és a határon túli gazdálkodók egyaránt bemutatkoznak majd. A kiállítókat már toborozzuk, szerencsére nagy számban jelentkeznek, úgyhogy egészen biztos vagyok benne, hogy olyan kiállítói felhozatal áll majd össze, ami vonzó lesz mindenkinek.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője – fotó: AMC
Milyen újítás várható az idei rendezvényen?
– Az OMÉK idén sokkal nagyobb alapterületen várja a látogatókat, mint két éve. Bőven van mit megmutatni a hazai agráriumból: idén nagyobb számban lesznek láthatóak a digitalizációs, precíziós eszközök, emellett élő állatokkal is jóval nagyobb arányban lehet majd találkozni, mint a korábbi években. A Kárpát-medencei értékeink bemutatására egy egész csarnokot szeretnénk szentelni, és keressük azokat a vidéki, a magyar gasztronómiában komoly eredményeket elérő éttermeket, amelyek be tudják mutatni az eddigi munkájukat, tapasztalatukat, sikereiket.
Ami nem változik, az a jegyár. Nincs infláció az OMÉK jegyár képzésében, most már sokadik alkalommal, nagyon kedvezményes áron várjuk a látogatókat.
A tej és a trappista sajt kampányához visszatérve, milyen módokon szeretné az AMC népszerűsíteni a tejtermékeket?
– A jelenlegi kampány legfontosabb feladata az, hogy Magyarországot tejtermelő és tejfogyasztó ország státuszában segítse megőrizni. A kampányban a modern kor kihívásainak megfelelő eszközöket használunk: jelen vagyunk a közösségi médiában, edukatív PR tartalmakat teszünk közzé, influencert vonunk be a kampányba Csiky Beatrix személyében. Nyereményjátékot hirdetünk a közösségi médiában, amelynek a nyertese egy hűtőt, nyerhet magyar sajtokkal és tejtermékekkel /feltöltve. Emellett közterületi hirdetések is indulnak júniusban. Tehát a Tej Világnappal elstartolt egy olyan intenzív kampány, amely igyekszik a fogyasztóknak elmondani, hogy miért érdemes a kiegyensúlyozott táplálkozásba beilleszteni a magyar tejet, a magyar tejből készült magyar sajtokat, és továbbra is mindenkit arra biztatunk, hogy bátran keresse ezeket a termékeket a kiskereskedelemben.
Tud olyan adatot mondani, hogy a magyar tejtermékek hány százalékban kerülnek a külpiacokra?
– Magyarországon, nagyjából 1,9 milliárd liter tejet állítunk elő, és egy évben fejenként körülbelül 200 liter tejet fogyasztunk, ez tejegyenérték, tehát ebben benne vannak a feldolgozott termékek. Az export-import szerkezetet figyelve az látszik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után jelentős változás következett be abban, hogy több tejet és feldolgozott terméket exportáltunk, és több feldolgozott terméket importáltunk. Tehát azt lehet mondani, hogy jelenleg a tejtermelés fele belföldi értékesítésre kerül, de nagyon jelentős arányban exportálunk is, ami nyilván jó hír, mert azt jelenti, hogy ezek a termékek nemcsak az országhatáron belül, hanem azon kívül is megállják a helyüket.
Elsősorban milyen magyar tejtermékek sikeresek az exportpiacokon?
– Egyrészt maga a tej jelentős hányadot tesz ki az export statisztikában, de láthatjuk azt is, hogy a feldolgozott, például sajtipari termékeink is sikeresek a külpiacokon. Kevesen tudják, hogy a kashkaval (cascaval) termékkategóriában Magyarország piacvezető több közel-keleti országban, és vannak olyan, nagy sajtkészítő cégeink, akik ezen a piacon abszolút domináns pozícióban vannak.
Milyen exportpiacokra koncentrálunk elsősorban?
– Az Európai Unió piacai nagyon fontosak a késztermékeinknek, de például a Közel-Kelet az említett termékkategóriában kiemelendően jó piac.
Van olyan ország vagy térség, amellyel egyre inkább javul a kereskedelmi kapcsolatunk?
– A tejipar esetében a Közel-Kelet egyértelműen.
A Hungarian Food Business Programról kérdezném még. Hol tart ez a kezdeményezés, milyen sikereket tud felmutatni?
– A Hungarian Food Business Programban jelenleg 260 magyar vállalkozás vesz részt, több, mint 2000 termékkel. Számukra az idei évben, 10 külföldi kiállítás-megjelenést, és eddig az év feléig, 4-5 üzletfejlesztési találkozót szerveztünk. Az általunk fejlesztett online platformon folyamatosak a kapcsolatfelvételek, és az exportfejlesztési események. Edukációs tevékenység is zajlik, online szemináriumokat szervezünk ezeknek a cégeknek. Elmondható, hogy létrejött egy olyan platform, ahol a magyar cégek tömegesen jelennek meg, jelentős árualapot tudnak megmutatni az aktív feldolgozóipar export képességéből, és most már szerencsére 800-900 olyan releváns disztribútor is részt vesz a program működtetésében, amelyek bátran és jelentős potenciállal keresik a magyar termékeket. Ennek a programnak a része lesz az OMÉK ideje alatt megvalósuló Hungarian Food Summit, amely során a hazai gyártók külföldi kereskedőkkel ismerkedhetnek meg és építhetnek ki kapcsolatokat.
Mit tanácsolna azoknak a magyar vállalkozásoknak, akik exportpiacokra szeretnének termelni?
– A magyar cégek jó képességűek, kiváló árualapunk van, és ami szintén jó hír, az az, hogy szerencsére – és ez részben betudható a generációváltásnak is –, egyre több nyelvet beszélő, külpiacok működését értő, felkészült szakember van a hazai élelmiszeriparban. Évről évre jobbak a számaink, évről évre tolódik aez exportarány a feldolgozott termékek irányába, a nyersanyagok irányából, ami egy üdvözlendő tendencia, mert a hozzáadott érték ebből keletkezik, ebből tud az ország gyarapodni. Dicséret illeti a szakmát, és dicsérni kell a feldolgozóinkat és az exportőreinket, mert nagyon szép eredményeket érnek el.