A fásítás sokoldalú lehetőséget ad, hogy az emberiség beavatkozzon a kedvezőtlen környezeti folyamatokba. A fák kötik meg a legnagyobb mértékben a levegő szén-dioxid-tartalmát, amivel mérsékelhetőek a felmelegedést kiváltó üvegházhatás káros következményei.
a fatermesztés gazdasági értelemben véve is hozzájárul a termőföldek eredményes és fenntartható hasznosításához.
A faültetvények és az agrárerdészeti fásítások termesztési rendszerei jelentősen eltérnek a hagyományos erdőgazdálkodás módszereitől. Ezek a növénykultúrák általában intenzív faállomány-nevelési, növényápolási technológiákat igényelnek, továbbá a fenntartásuk során a szomszédos vagy kapcsolódó szántóföldi gazdálkodás technológiáihoz is alkalmazkodniuk kell. Az ültetvényes fatermesztésben ezért meghatározó szerepet kapnak a nemesített fajták, amelyek a termesztési és felhasználási feltételeknek jobban megfelelnek, mint a hagyományos erdészeti szaporítóanyagok.
A fatermesztés gazdasági értelemben véve is hozzájárul a termőföldek eredményes és fenntartható hasznosításához – fotó: Pixabay
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete munkatársainak közreműködésével készített kiadványban, az erdészeti fajtanemesítés és fajtavizsgálat sok évtizedes tapasztalataira alapozva, azokat a nyár, fűz és akác fajtákat mutatják be, amelyek alkalmasnak bizonyultak a hazai köztermesztésben való alkalmazásra.
A bemutatott fajták többsége szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, de ezek mellett szerepel a kiadványban még néhány olyan bejelentett, de az állami fajtavizsgálaton, illetve fajtaelismerésen még nem átesett fajta is, amelyek a közeljövőben várhatóan nagyobb szerepet kapnak az ültetvényes gazdálkodásban. A kiadvány tartalmazza továbbá azon fekete nyár, illetve fehér fűz klónkeverékek rövid bemutatását is, amelyek a szigorú természetvédelmi előírások mellett alkalmasak a természetvédelmi vagy Natura 2000 területek erdősítésére, illetve fásítására.
_fill_540x300_0.jpg)
