A magyar akvakultúra számára komoly elismerés, hogy magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty a földrajzi árujelzők csoportjában uniós oltalom alatt lévő termék lett 2020-ban. Ezzel  az Európai Unióban oltalom alatt (OEM) lévő magyar élelmiszerek száma 8-ra emelkedett.

Az akasztói haltermelő vállalkozás tulajdonosát, Szabó Józsefet most arról kérdeztük, hogy milyen évet zárnak, melyek a haltermelés buktatói, tekintettel arra, hogy nagyon sok haltermelő csak óriási veszteségek árán tudott dolgozni az idei év időjárásából adódó helyzetek miatt, és a haltermelésben is komoly jövedelmezőségi problémához vezetett a takarmányárak robbanásszerű megemelkedése.


"300 hektáron foglalkozunk haltermeléssel, emellett ugyanekkora területen takarmánygabonát termesztünk (kalászosok, cirok, kukorica). Nálunk nem a vízhiány okozott gondot, mint például a dunántúli, völgyzárógátas tógazdaságoknál, hanem az, hogy nagyon későn indult el a tavaszi időszakban a felmelegedés, legalább egy hónappal kevesebb idő maradt arra, hogy etessük a halakat" - mondja Szabó József.

A haltermelésben kevésbé járatos olvasóink kedvéért röviden összefoglaljuk, hogyan kell elképzelni a haltermelést, mi történik addig, amíg egy két és fél kilós pontyot tehetünk a bevásárlószatyorba.

A háromnyaras ponty életútja

Az általában megvásárolt 2-2,5 kilós halak háromnyarasok, és azért nevezi így ezeket a szakma, mert a nem intenzív körülmények (azaz zárt, beltéri rendszerben) között termelt hal csak nyáron, a melegben nő.

Az első nyáron megnő körülbelül 3-10 dekásra, a másodikon 0,3-1,5 kilósra és a harmadik nyáron éri el a 2,5 kilós, vagy olykor akár a 4 kilogrammos súlyt is. Hogy mekkorára nő egy hal, elsősorban a telepítési sűrűségtől és a tápanyag-ellátottságtól függ.

Ha ismerjük egy tó természetes hozamát, akkor meg lehet határozni azt, hogy mennyi halat szükséges kihelyezni ahhoz, hogy adott időre "elkészüljenek" adott nagyságú halak. Ha például egy tó természetes hozama 6 mázsa, és azt szeretnénk, hogy az 50 dekás halból 2,5 kilós legyen, akkor (2 kilós növekedéssel számolva) 300 darabot kell kihelyezni a tóba.

A ponty három nyár alatt nő meg.

A ponty három nyár alatt nő meg körülbelül két és fél kilósra – Fotó: pixabay

Számottevő a kallódás is: nagytestű madarak, mint például a gém, a kormorán miatt adódnak károk, ezért 20 %-kal többet érdemes kihelyezni. Ha azonban csak másfél kilós ponty a cél, akkor dupla ennyi hal kihelyezése lenne indokolt. Alapvetően tehát a fogyasztói igények alapján lehet irányítani a haltermelést.

Ha csak ezt a szűk 3 évig tartó folyamatot nézzük, máris egyértelművé válik, hogy miért magasabb az ára a halnak mint például a brojlercsirkének, amelyet a 3 évvel szemben néhány hónap leforgása alatt eladható méretűre lehet felnevelni. De nézzük meg részletesebben, miért számít a hal árának alakulásában, hogy milyen korán tavaszodik, és hogyan szól bele az ármozgásba a gabonaárak emelkedése.

3 ok, amiért nőnek a halárak

1. Az időjárás miatt rövidebb ideig tartott a haletetési időszak. A haltermelési (etetési) időszak március-áprilistól október közepéig tart. Az idén azonban 7-8 hónap helyett a későn kezdődő tavasz miatt mindössze 5-6 hónapig tartott az etetés, ami hozamcsökkenést eredményezett. Egy hektáron átlagos években 8 mázsa pontyot lehet termelni, most 6,5-7 mázsás eredménnyel zártak Akasztón is.

A 2,5 kilósra tervezett pontyok helyett ugyanis többnyire csak a 2,2 kilós méret realizálódott. Emiatt érdekes a haltermelésben, hogy mikor lesz annyira meleg idő tavasszal, hogy a halak etetését meg lehet kezdeni. Hideg vízben ugyanis nem táplálkoznak, és nem is igen mozognak, az előző évi tartalékaikból tartják fent magukat.

"Volt olyan tavasz, amikor már március közepén etettük a halakat, mert a víz hőmérséklete elérte a 15 fokot, ekkor a pontynak már adni kell takarmányt. Most viszont csak május 10. után tudtunk kezdeni, ami óriási elmaradást okoz a növekedésben" - mondja Szabó József.

Előre láthatólag tavaszra halhiány lesz, amit elsősorban a horgászok fognak megérezni. Most karácsonykor a szokásos mennyiség el fog fogyni, de kisebb a készlet, ami miatt emelkedni fognak az árak.

2. Vannak, akik felhagytak a haltermeléssel. Vannak olyan tavak is, amelyek üresen álltak az idén. Egyes körtöltéses halgazdaságokban a munkaerőhiány és a jövedelmezőség miatt döntöttek úgy, hogy nem töltötték fel a tavat vízzel, hanem inkább más, szántóföldi növénykultúrával foglalkoztak. Ez is csökkentette az idei összmennyiséget, ami szintén a halárak növekedését eredményezi.

3. Nőtt az előállítás költsége. Az elmúlt évhez képest a takarmányárak növekedése az egekbe szökött (a takarmánykukorica például 59 százalékkal kerül többe mint tavaly). Az üzemanyagárak növekedése is kiugró, ami azért komoly tétel, mert a halak etetése, őrzése és szállítása jelentős üzemanyag-felhasználással jár. A KSH felmérése szerint, tavaly óta 10,1 százalékkal nőtt az átlagbér Magyarországon, tehát a munkaerő költségei is növekednek.

A horgászat sokat segít a hal iránti kereslet éven belüli kiegyenlítésében

A horgászat sokat segít a hal iránti kereslet éven belüli kiegyenlítésében – Fotó: pixabay

Mennyivel drágult a ponty?

Az akasztói szikipontyot jelenleg 15 %-kal magasabb áron lehet megvásárolni, mint tavaly ilyenkor. Az élőhal esetében körülbelül 1500 ft/kg kiskereskedelmi árral kell kalkulálni, a feldolgozott hal esetében pedig kilónként 2190 forinttal. Ennél magasabb áron adják a filézett, irdalt pontyot, melynek 2350 forint/kilogramm az ára. Ezek az árak a tisztított súlyra vonatkoznak.

A karácsonyi fogyasztás kiugró. Heti szinten a vállalkozás esetében a csárdai fogyasztás, és a horgászok által fogott hal mennyisége körülbelül 5 mázsa. Karácsony hetében azonban 50 mázsára ugrik a kereslet.

Kevés halat fogyaszt a magyar, de a horgászat segít a kereslet kiegyenlítésében

"A MOHOSZ nagyon jól megszervezte a horgásztatást, kifehéredett az ágazat, jelenleg mintegy 770 ezer horgász van az országban, néhány évvel ezelőtt ennek csak a fele volt. A robbanásszerű növekedésben a koronavírus-járványnak is nagy szerepe volt, mert sokan, biztonságos (minimális fertőzésveszély) kikapcsolódási lehetőséget keresve váltották ki a horgászengedélyeket. A természetes vizek halellátása jól szervezett, a horgászat a haltermelés biztos piacává vált az utóbbi években" - emelte ki Szabó József.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a halfogyasztási kedv Magyarországon folyamatosan növekszik. 2013-tól 2019-ig az egy főre eső hazai halfogyasztás 23 százalékkal nőtt, és bár 2020-ban a koronavírus hatására kisebb visszaesés volt tapasztalható, a tendencia kétségtelenül pozitív.

A magyarok halfogyasztási szokásairól nemrégen készített az Agroinform.hu felmérését, melynek eredménye ITT érhető el.