Nem csoda, hogy a pöfeteg gomba ennyire népszerű, hiszen tekintélyes méretével és egyedi formájával nagyon is felhívja magára a figyelmet. Óriási öröm találni egyet belőle, hiszen nem csak szép látvány, hanem finom falat is, ráadásul ne kis falatkaként képzeljük el a pöfeteg gombát. De vajon érdemes otthon termeszteni, és rendszeresen elkápráztatni a belőle készült ételekkel a családunkat, barátainkat, vagy egyszerűbb a szerencsére bízni a begyűjtését?

pöfeteg gomba

A pöfeteg gomba különleges alakja és mérete miatt is kedvelt. Fotó: Pixabay

Ismerd meg a pöfeteg gombát

Az óriás pöfeteg a gombákhoz,  ezen belül a kalaposgombák rendjébe és a csiperkefélék családjába tartozó gombafaj. Leggyakrabban a tápanyagokban gazdag réteken, legelőkön és erdőkben fordul elő, egész Európa területén. Azért is olyan jelentős dolog találni egyet belőle, hiszen tekintélyes méretekkel rendelkezik. Átmérője akár 40 centiméter, súlya pedig több kilogramm is lehet.

Fiatalon külső felszíne fehér és finoman pelyhes, majd idővel megbarnul. Belső spóratermő rétege kezdetben fehér, majd barna lesz. Fiatal fehér, rugalmas húsú példányait érdemes csak gyűjteni, amelyeknek a bőre könnyen lehúzható. Tisztítás után nagy mérete miatt fel kell szeletelni, majd akár vajban párolva, akár rántva is kiváló.

Habár könnyen fel lehet ismerni, azért mint minden gomba esetében, itt is teljesen biztosra kell mennünk, nehogy összetévesszük egy másik, nem ehető gombával. Így hát, ha úgy véljük,  óriás pöfeteg gombát találtunk, középen vágjuk ketté és nézzük meg a belsejét. Ha tömött, rugalmas húsú, fehér színű, akkor még fiatal a gomba és ehető. Azonban minden esetben vigyük el gombaszakértőhöz, mert egyes galócafajták fiatal példányai is nagyon hasonlítanak hozzá.

Különálló kalap és tönk nem figyelhető meg a pöfeteg gomba esetén, hanem egy nagy, osztatlan, fehér színű, gömbölyű képződmény. Mielőtt a gomba túl éretté válik, és már nem ehető, a külseje megreped és a fehér belseje láthatóvá válik. Ekkor a legjobb leszednünk, hiszen ekkor a legfinomabb.

Leginkább mostanában, a nyár végén és kora ősszel találkozhatunk vele, általában augusztustól október végéig szedhető.

Így termesztheted otthon az óriás pöfeteg gombát

Amelyik kertben ideálisak a feltételek, például nitrogéndús a talaj, ott könnyen megterem. Azonban nem mindegy, hogy szórjuk el a spóráit, ha sikerrel szeretnénk járni. Fontos, hogy olyan pöfeteget használjunk, amelyiknek már érett, barna spórái vannak. Érdemes a spórákat 2 liter vízbe önteni, és egy csipet sót adni hozzá, mert a só megakadályozza a baktériumok elszaporodását.

1-2 napig tartsuk szobahőmérsékleten a vizes spórákat, majd öntsük ki oda a kertünkbe, ahol a pöfeteg gombát termeszteni szeretnénk. Azonban sajnos egyáltalán nem biztos, hogy valóban sikerrel fogunk járni, így, bár nyugodtan próbálkozhatunk, azért érdemes visszajárni azokra a helyekre, ahol begyűjtöttük, ha biztosra akarunk menni.

Ezért fogyasszunk sok pöfeteg gombát

A pöfeteg gomba illata nagyon kellemes, azonban íze kissé semleges, így ne sajnáljuk tőle a fűszereket, amikor ételt készítünk belőle. Amellett, hogy a pöfeteg gomba tápláló, egyáltalán nem hizlal, és a koleszterinszintet sem növeli. Ráadásul, ha egy igazán jelentős méretű példányt sikerül találni, egy nagyobb társaság is jól lakhat belőle.

Nagyon jó húspótló, mivel fehérjéjének összetétele az állati fehérjéhez hasonló. Ezen kívül tartalmaz  szénhidrátokat, ásványi sókat, vasat, kinint, B-, D-, és E-vitaminokat.

Azonban, mivel a gombából készült ételek megterhelik a gyomrot, mert a megemésztésükhöz a húsoknál hosszabb időre van szüksége a szervezetnek, érdemes inkább ebédre, és nem vacsorára fogyasztani. Hamar megromlik, ezért ne tartogassuk sokáig, hiszen akár már egy nap alatt képes súlyos mérgezéseket okozni.

pöfeteg gombák

A pöfeteg gombák egészségesek, és nagy méretük miatt bőségesen készíthetünk finomságokat belőlük. Fotó: Pixabay

Ezt a két gombát viszont könnyedén termesztheted otthon is

1. A csiperke gomba jellegzetesen magyar termesztési módja a polietilén-zsákos pincei termesztés. Bár elsőre ijesztőnek és bonyolultnak tűnik, a valóságban egyáltalán nem az. A gombazsákokat készen tudjuk megvásárolni. A csiperke elhalt növényi sejtekből származó cellulóz bontásával fedezi szénhidrátszükségletét, de a fejlődéshez nitrogénre és egyéb ásványi anyagokra is szüksége van, melyet a gombafonalak szívnak fel környezetükből. Táptalaja a komposzt, ami nitrogén műtrágyából, érlelt szalmás trágyából és ásványi anyagokból áll.

A csiperke csírájával beszőtt zsákokat pincében, garázsban vagy fóliasátorban helyezhetjük el. A zsák felszínét vízszintesre kell igazítani, és nyirkos fóliával betakarni. Az első két hétben 20-25 Celsius-fokos hőmérsékletre van szükség, majd le kell venni a borítást és a tápközeget 4 cm vastagon takarófölddel kell beborítani. Tíz nap múlva a hőmérsékletet fokozatosan csökkentsük le 17-18 Celsius-fokra, hogy kellő mennyiségű gombánk teremjen. A zsákok környékét locsoljuk meg.

A termés négy hullámban jelenik meg. Az első szedés a zsákok elhelyezése után 32-38 nappal történhet. Fontos, hogy csak akkor szedjük le, amikor a gombakalap alatt az úgynevezett fátyol kitapintható. A gombát csavarva emeljük ki a talajból. Ha beszakadna az alja, azt is szedjük ki.

2. A laskagomba termesztéséhez PE zsákba töltött becsírázott alapanyagot kell beszerezni. A zsákok több hullámban teremnek. 4-5 termésidőt célszerű bevárni, amely alatt 3-5 kg termés várható. A zsákokat olyan helyiségekben kell elhelyezni, ahol a gombák számára megfelelő klíma található, így ideális lehet számukra a pince, a garázs, de akár a lépcsőház is.

A laskagombát farönkön is termeszthetjük. A gombafonalakkal átszőtt rönköket árnyékos, szélvédett helyen, háromnegyed részig kell a földbe süllyeszteni. Ügyeljünk rá, hogy a rönk környéke mindig kellően nedvesen legyen tartva, hiszen így tudnak kifejlődni a gombatestek.

A laskagomba legszívesebben 17 Celsius-fok környéki hőmérsékleten terem. 25 Celsius-fok feletti helyiségben már nincs is értelme kísérletezni a termesztésével, hiszen ilyenkor a zsákok nagyon könnyen kiszáradhatnak. A jól átszőtt zsákoknak nem árt a hideg és a fagy sem. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy válik a zsák újra termőképessé. A szükséges páratartalom 75 és 90% között van. Ehhez a gombatestet permetszerűen, tiszta vízzel kell locsolni, naponta 2-3 alkalommal. A túl sok víz ártalmas lehet. A páratartalom növelése legkönnyebben a padozat öntözésével érhető el. A laskagomba kevés fényt igényel. Ha ezt nem kapja meg, a gombák nem tudnak kalapot fejleszteni.

A fény csak a termésidőszakban szükséges. Fontos, hogy a zsákok jó levegőjű helyiségben legyenek elhelyezve. Ügyeljünk rá, hogy a nagy ellenség, a meztelen csiga, ne férjen hozzá a zsákokhoz, hiszen összekenné a gombákat a váladékával, így azt már nem tudnánk elfogyasztani.

A gombafonalak 2-3 hét alatt szövik át a tápközeget. Ezt követően a gombakezdemények kibújnak a zsák lyukain. Ha a fólia elvált a tápközegtől, akkor célszerű felhasogatni, hogy a belül képződő gombák is kellő méretűre tudjanak megnőni. A gombát akkor kell leszedni, amikor a kalap széle kezd elvékonyodni és barnulni. A nagyságot nem lehet figyelembe venni, hiszen néha nagyra nőnek, néha pedig aprók maradnak, de attól még tökéletesek a fogyasztásra.