A modern gyógynövénytermesztés sikerének záloga a természeti megújulást és az üzemi gazdaságosságot egyszerre biztosító termelési rendszerek működtetése, valamint a minőségi követelményeknek való teljeskörű megfelelés.
A vizsgálatok alapján javasolják a citromfű, az orvosi körömvirág, a moldvai sárkányfű és a borsfű fajokat – fotó: Zubay Péter/MATE
Az agrárerdészeti rendszerek támogatottsága egyre nagyobb
Zubay Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatójának eredményei alapján kiderült, hogy a fenti feltételeket teljesítve mely gyógynövényeket lehet majd termeszteni az egyre népszerűbb agrárerdészeti rendszerekben.
Az agrárerdészeti rendszerek egy régi koncepció újraéledései, melyekben adott kultúrterületen belül fásszárú és lágyszárú növényeket együttesen termesztenek.
E rendszerek támogatottsága pozitív hatásaik miatt egyre nagyobb, hiszen számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, gazdagíthatják a talaj tápanyagforrásait és a biodiverzitást, szénmegkötő hatásuk van, segítenek megőrizni a talajállapotot, a tájképet és a kulturális örökséget, segítik a beporzó és biológiai kontroll szervezetek védelmét, sőt még a gazdálkodók versenyképességét is javíthatják – hívja fel a figyelmet Zubay Péter ökológiai gazdálkodási mérnök, a MATE Kertészettudományi Doktori Iskola doktorjelöltje.
A gyógynövények fényigénye és az allelopátia volt a fő szempont
Arról azonban ez idáig csak kevés adat volt ismert, hogy a mérsékelt égövi agrárerdészeti körülmények között potenciálisan milyen növényfajok lehetnek perspektivikusak és hogyan épülnek fel, hogyan tarthatók fenn közöttük optimális kapcsolatok.
„Az egyik fontos körülmény a különböző gyógynövények fényigényének feltárása, hiszen a megvilágítottság, a hozam, valamint a speciális anyagcseretermékek mennyisége és minőségi összetétele egymással összefügg. A másik fő szempont pedig az allelopátia, amikor az egyik faj környezetbe juttatott anyagcseretermékei a másik fajra hátrányos hatást gyakorolnak" – magyarázza a fiatal kutató, aki a MATE Gyógy- és Aromanövények Tanszékén, Dr. Szabó Krisztina témavezetésével végezte vizsgálatait.
|
A két fő kutatási kérdés
A két fő kutatási kérdés az volt, hogy vannak-e olyan gyógynövényfajok, amelyek magjai képesek a megfelelő csírázásra a diófa és nyárfa jellemző allelokemikáliái jelenlétében, továbbá vannak-e olyan, a mérsékelt övben termeszthető gyógynövényfajok, amelyek hozama redukált fényviszonyok mellett sem csökken és ilyen körülmények között is képesek a gyógyszerkönyvi minőségnek megfelelő drogelőállításra.
Eddig kevés adat volt ismert, hogy a mérsékelt égövi agrárerdészeti körülmények között potenciálisan milyen növényfajok lehetnek perspektivikusak – fotó: Zubay Péter/MATE
"A kísérletek alapján további agrárerdészeti termesztést megalapozó, léptéknövelt üzemi kísérletekre javasoljuk a citromfű, az orvosi körömvirág, a moldvai sárkányfű és a borsfű fajokat, amelyek jól kompenzálják, esetenként produkció növekedéssel reagálnak az agrárerdészeti rendszerekben várhatóan fellépő 30% körüli fényintenzitás csökkenésre."
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
