Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, Antal Gábor köszöntő beszédében kiemelte, hogy több mint 500 kiállító jelent meg és több mint 20 országból jöttek vendégek az ország legjelentősebb állattenyésztési kiállítására.

Mint mondta, "a globális éghajlatváltozás szele elért minket is, a tavalyi évben jelentős volt az aszály, a legnagyobb kihívást az állattartóknak kellet elszenvedniük, nehéz volt a szálas takarmányok előállítása. Nem csak a mennyiség hiányzott, hanem a minőséggel is gond volt."

Gondolkodásra készteti az ágazatot az éghajlatváltozás, mert valahogyan meg kell tartanunk az áruelőállító képességünket. Az állattenyésztési ágazat jelentőségének megőrzése létfontosságú, hiszen ezen múlik az állati termékeket is feldolgozó élelmiszeripar fennmaradása, "saját magunknak kell előállítanunk biztonságos élelmiszereket."

Alapvető viszont, hogy legyen jövedelem ebben a szakmában, hiszen vannak, akik az utolsó filléreiket fordítják az állattenyésztésre.

Alföldi Napok

Antal Gábor mond beszédet a kiállításon – Fotó: Agroinform

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is méltatta a rendezvényt, és elmondta, hogy sikeres vállalkozás nincs tudás nélkül, ezért örömteli, hogy körülbelül 2000 diák is ellátogat a rendezvényre. Fontosnak tartja, hogy a technológiai ismereteket megfelelően kihasználja a mezőgazdasági ágazat, hiszen anélkül nem lehet hatékonyan termelni.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntőjében elmondta, hogy "tisztában vagyunk azzal, hogy nem könnyű állattartónak lenni." Olyan problémák merülnek fel az állattartással kapcsolatban, amelyek korábban elszigetelten jelentkeztek, nem minden területen. A likviditás biztosítása, a világpiaci folyamatok miatt a kereslet kínálat eltolódása, a gabonapiaci krízishelyzettel összefüggésben a takarmányhelyzet és az inputanyag-drágulás sok fejtörést okoznak. A forint-euró árfolyam alakulása és lekövetése is nagy kihívást jelent egy exportorientált országban.

A NAK üdvözli a gabonakrízis megoldása érdekében tett kormányzati erőfeszítéseket, de az importtilalom intézkedésénél tovább kell menni szerinte.

Mint mondta, igaz, hogy versenyre van szükség ahhoz, hogy hatékonyabbá váljon a termelés, de nem korrekt az a verseny, amit az ukrán termékekkel kell megvívni, hiszen Ukrajnában nem olyan feltételek között folyik a termelés, mint Magyarországon. "Most érdekes módon az sem zavar senkit, hogy az ukrán tojás ketreces tartásból kerül ide" – jegyzete meg.

Köszöntőjében kiemelte azt is, hogy a magyar agrárfejlesztésekhez most 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás kapcsolódik, amely nagy fejlődésbeli ugrást hozhat az ágazatban.

Megnyitotta kapuit a XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok

Győrffy Balázs a kiállítás és vásár megnyitóján – Fotó: Agroinform

A harmincadik alkalommal megrendezett állattenyésztési kiállításon Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes egy több mint 100 évvel ezelőtt íródott bajor, a magyar állattenyésztési ágazatot elemző írásra utalva elmondta, hogy a magyar állattartókra kiemelt figyelem hárult a 19. században is, a puszta, a csárda, a csikós, a gulyás hazájaként jelenítik meg, ami nem véletlen. Az állattenyésztés jelentősége ma sem csökken, 2020-ban ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a parlament azt, hogy szeptember 29. napja legyen az állattenyésztők napja. Arra tudjuk ezzel felhívni a figyelmet, hogy a növénytermesztésben dolgozókhoz hasonlóan az állattartók is nap mint nap végzik áldozatos munkájukat, hiszen az állati termékek nagyon sok munkával kerülnek az asztalra.

2022-ben 400 milliárd forint, rekord nagyságú összeg került a gazdákhoz a Vidékfejlesztési Program keretében, az idei évre pedig a vidékfejlesztési pillér mögött soha nem látott összeg, 750 milliárd forint van rögzítve.

A magyar mezőgazdaság jövőképét a következő évekre 4 pillér alapján fogalmazták:

1. Gazdasági fejlődés pillér: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fenntarthatóságát biztosító intézkedések.

2. Minőségi élelmiszer pillér – élelmiszer-önellátás, egészséges, fenntartható termékek, minőségi élelmiszerekkel való ellátása a fogyasztóknak, koncentrált termékpályák kialakítása.

3. Zöld jövő pillér: a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodás.

4. Megújuló vidék pillér: a vidéki települések fejlesztése, generációs megújulás támogatása.

A KAP Stratégiai Terv keretében több mint 5300 milliárd forint van betervezve ezeknek a céloknak az elérésére, amelynek eredménye többek között az lesz, hogy másfélszeresére nőhet a mezőgazdaság termelékenysége.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós szabályok szűkíteni akarják az állattenyésztés lehetőségeit, amely ellen úgy tudnak fellépni a gazdálkodók, ha segítségül hívják a fogyasztókat, akik biztonságos, elérhető áru, európai termékeket szeretnének fogyasztani. Ez egy reális kiindulási alap a magyar állattenyésztési ágazat érdekeinek képviseletéhez.

Pillanatképek a kiállításról:

juh

kiállítás

malac

Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok

tehén

ló

A képek forrása: Agroinform