Előző cikkünkben arról írtunk, hogy országszerte egyre több a vadkár. Most a megelőzéshez kapcsolódó lehetőségeket vesszük sorra. Mint arra felhívtuk a figyelmet: a vadkár megtérítése kapcsán a föld használójára is érvényes a kármegelőzési kötelezettség. Ez azt jelenti, ha észleli a földjén a vadállomány megnövekedett jelenlétét, egyeztetnie kell a vadászatra jogosulttal, miképp lehetne elriasztani az állatokat a kérdéses területről. Ennek léteznek bevált megoldásai, például különféle vadriasztó szerek, eszközök. A kifizetett vadkár összegét csökkentheti, ha a károsult bizonyíthatóan elmulasztott szükséges lépéseket.
S most ejtsünk néhány szót a földhasználó által bevethető arzenálról!
Vadriasztás
A vadon élő állatok döntő hányada nem igazán kedveli az ember társaságát, így az olyan helyeket igyekszik elkerülni, ahol az emberek jelen vannak. De már akkor is elhagyják a területet, ha más ok miatt kénytelenek éberek lenni, s nem tudnak nyugodtan pihenni, táplálkozni. Erre a tulajdonságukra alapozható a riasztásuk. Hatásos, ha időnként kutyával járja a gazda a határt, esetleg a vadászok gyakrabban megfordulnak a területen, vagy ha hirtelen erős hangot kiadó eszközt, például karbidágyút alkalmazunk. De szóba jöhet az emberi fül számára nem hallható hangokat kibocsától ultrahangos vadriasztó készülékek alkalmazása is.
Fizikai elzárás
A nagy terméssel kecsegtető, nagy értéket képviselő állományok védelmét célszerű és hatékony lehet valamilyen mechanikai, vagy elektromos rendszer segítségével leválasztani a környezettől, hogy oda a szárnyasvad kivételével más ne juthasson be. Szántóföldi kultúrák esetében egy-két kivételtől eltekintve a stabil vadkerítés a költségessége miatt nem jön számításba, a villanypásztor alkalmazása lehet olyan megoldás, amely jól elhelyezve és folyamatosan karbantartva hatékonyan távol tarthatja a területen élő vadállomány jelentős hányadát.
Bevett módszer a villanypásztor alkalmazása – fotó: Agroinform.hu
Riasztó készítmények használata
A szőrmés vadak (őz, szarvas, vaddisznó) elleni védekezés talán legolcsóbb módja a különböző vadriasztó készítmények alkalmazása. Ezek hatása kellemetlen, a vadak által szokatlan szag-, vagy kellemetlen ízhatáson alapul.
Szintén vadriasztó hatású a különböző állati, esetleg emberi szagot hordozó anyagok alkalmazása. A kutyaszőr például kellően erős taszító hatással bír szinte valamennyi négylábú vadállatra. Nagyobb mennyiséget kutyakozmetikustól tudunk beszerezni.
S van még egy védekezési lehetőség, amit a gazdálkodók nem szívesen alkalmaznak ugyan, mert kevéssé költséghatékony, pedig lehet, hogy vissza kell térniük a hagyományos, viszonylag kisparcellás művelésmódhoz a nagytáblás gazdálkodással szemben. Mint azt Varga Zoltán bábolnai okleveles vadgazda mérnöktől, vadgazdálkodási szakmérnöktől, vadgazdálkodási és vadászati szakértőtől megtudtuk: a mezőgazdaság jelentős szerkezetátalakításával lehetne mérsékelni a vadkár mértékét. Ez nem azt jelenti, hogy más növényfajokat kell termelni, hanem át kell gondolni a területméreteket és egyeztetni a szomszéd gazdákkal, ők mit vetnek az optimálisan a mostaniaknál jóval szűkebb területeikre.
A vad ugyanis a nagy táblákban vígan él, mert táplálék van bőséggel és el tud rejtőzni, a szűk területeket viszont nem szereti, mert nem érzi biztonságban magát, az ilyen helyekről menekül. Ezért a nagy táblák egyhangúságát meg kell törni eltérő növénykultúrákkal. A cél az, hogy ne hozzunk létre a vad számára olyan helyeket, ahol hónapokon át tud élni és táplálkozni. Ez azt jelenti, hogy az egyes parcellák nem lehetnek 200 méternél szélesebbek. A területméret indifferens, lehet akár 50 hektáros is egy-egy terület, a szélesség a lényeges jellemző.
