A vaddisznó eredetileg Eurázsiából származik, de a betelepítéseknek köszönhetően ma már az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Intelligens és nagyon jól alkalmazkodó állat – írja a greendex.hu.
Sok helyen hatalmas problémát jelent az elszaporodásuk. Az USA-ban helikopterekről géppuskával irtják őket, Ausztráliában pedig méreggel próbálnak gátat szabni túlzott elszaporodásuknak.
A vaddisznó jellemzői
Hazánkban is nagyszámú vaddisznó él az ország egész területén. Marmagasságuk 60-120 cm között van, testtömegük pedig kifejlett korukban 50 és 150 kg közötti. A vaddisznó mindenevő, akár még a nádasban költő madarak fészkét is kifosztja, a kerti komposztot és a puha pázsitot pedig azért túrja fel, mert számára ízletes gerincteleneket keres. Rendkívül jól alkalmazkodik, és nagyon okos. Viszonylag gyorsan szaporodik.
A kifejlett hímek magányosan, a nőstények pedig a malacokkal és a süldő kanokkal együtt több tíz fős csoportban, kondákban élnek.
_fill_540x300_0.jpg)
1994-ben csupán 44 ezer volt belőlük, azonban a 2000-es évekre az egyedek száma elérte a 100 ezret. Az állomány 2010 és 2018 között volt a legnagyobb. A vadgazdálkodás célja a vaddisznók számának 0,5 db/km2-re csökkentése hazánkban, valamint az alföldi mezőgazdasági területekről való kiszorításuk. 2021-ben az országos vadgazdálkodási adattár 64 488 egyedet tartott nyilván. Tartósan kizárólag a nagyragadozók tudnák kordában tartani egyedszámukat.
Az erdészek kétféle vaddisznót különböztetnek meg: amelyek nagy erdőségekben élnek, nem igazán találkoznak emberrel, azaz igazi „vad" vaddisznók; és amelyek megszokták az ember közelségét, és olykor a településekre is betévednek.
Kell félnünk tőlük?
A vadak alapvetően tartanak az embertől, de ha lopakodunk, az gyanús számukra, hiszen ez a vadászokra jellemző.
Mivel egyre jobban behatolunk a természetes életterükbe, lassan hozzászoknak a jelenlétünkhöz. Sőt, kitapasztalták, hogy lakott területen a vadászok nem lőhetnek rájuk, így még kényelmesebben mozognak a települések határán belül. De jellemzően nem kell attól tartanunk, hogy megtámadnak minket; inkább igyekeznek elkerülni az embert. Az sem igaz, hogy ha a koca malacokkal van, azonnal támad. Ha erdőben találkozunk velük, igyekezve hátráljunk az ellenkező irányba, hogy az anyjuk könnyen elvihesse őket!
Kitapasztalták, hogy lakott területen a vadászok nem lőhetnek rájuk, így még kényelmesebben mozognak a települések határán belül – fotó: Pixabay
Kizárólag akkor vagyunk veszélyben, ha még vacokban lévő állatokba botlunk, melyben az anyaállat világra hozta a kicsinyeit. Ebben az esetben is az ellenkező irányba iramodjunk meg, elkerülendő a veszélyt.
De miért jönnek a lakott területre?
A megfelelő búvóhely (gazos, elhanyagolt területek) és a táplálékforrások miatt: lehullott gyümölcs, kerti zöldhulladék, háztartási szemét, vastag, humuszos kerti talaj, kerti vetemény, termény, víz stb. A vaddisznó mindenevő ugyan, de különösen szereti a lédús zöldségeket és gyümölcsöket, így szüret idején a szőlőültetvények sincsenek biztonságban tőle.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük a vadkárt?
Magyarország vadjaiért és károkozásukért a vadásztársaságok felelnek, de csak ha a kár vadászterületen keletkezik. Nem minősülnek vadászati területnek a belterületek és azok a külterületek, ahol lakóingatlanok vannak. E területeken mit tehetünk?
Tartsuk karban a kerítésünket, a szemetet és a komposztot pedig zárjuk el. A vaddisznó távoltartására elég a kerítés alsó 1-1,5 m-es részét megerősíteni erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval. Ezt stabil oszlopokhoz rögzítsük, félméterenként lecövekelve, esetleg a földbe süllyesztve.
A mezőgazdasági területet kerítsük körül. Beszerezhetünk továbbá vadriasztókat is.
