2023. július 1-i hatálybalépéssel módosult a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, 2023. október 24-től kezdődő hatálybalépéssel pedig a törvény végrehajtási rendeletei, elsősorban a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet.  A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalta a fontosabb változásokat.

vadászat

2023. július 1-i hatálybalépéssel módosult a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény – fotó: pixabay.com

A vadkárigények érvényesítésére vonatkozó szabályozás változásai

  • Hosszú idő után törvényben is rögzítésre került, hogy a vadkárt a vadgazdálkodásért felelős minisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatókban foglaltak szerint kell felmérni és meghatározni.
  • A kárigényt a károsultnak mostantól 15 helyett 5 napon belül kell jeleznie a vadászatra jogosult részére.
  • Kiegészítésre és pontosításra került az egyes mezőgazdasági kultúrák esetén a mezőgazdasági vadkár igény bejelentésére meghatározott időszakok listája. Bekerült a listába az őszi káposztarepce esetében érvényes bejelentési időszak (augusztus 20. – június 30.), valamint egy hónappal korábbra tolódott a tavaszi gabonafélékre meghatározott bejelentési időszak (március 1. – július 31.).
  • A közjegyző vadkár kapcsán a károsult kérésére igazságügyi szakértő bevonásával előzetes bizonyítási eljárást nem rendelhet el, a hatályba lépő rendelkezés értelmében erre a továbbiakban csak jegyző és bíróság jogosult.*
  • A vadkár felmérésére kirendelt igazságügyi szakértő a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról köteles a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíteni a vadászatra jogosultat.
  • Ha a szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a vadászatra jogosult a megállapított vadkárt a károsult részére nem fizeti meg, vagy a felek között egyezség nem jön létre, akkor a károsult a kárigénye érvényesítése érdekében 30 napos jogvesztő határidőn belül fordulhat a bírósághoz.**

vadászat

A fácánkakas és -tyúk egységesen február utolsó napjáig vadászható – fotó: pixabay.com


A vadászatok eredményességét javító, és így közvetve a vadkárok kockázatának a csökkenését eredményező változások

  • Több ponton változtak (bővültek) a vadászati idények:
    • a 2. éves gímszarvas bika január 31. helyett március 31-ig,
    • a gímszarvas tehén január 31. helyett február utolsó napjáig,
    • a gímszarvas ünő szeptember 1. – január 31. közötti időszak helyett május 1. – február utolsó napja közötti időszakban,
    • a gímszarvas borjú február utolsó napja helyett április 30-ig,
    • a 2. éves dámszarvas bika február utolsó napja helyett április 30-ig,
    • a dámszarvas tehén január 31. helyett február utolsó napjáig,
    • a dámszarvas ünő október 1. – január 31. közötti időszak helyett június 1. – február utolsó napja közötti időszakban,
    • a dámszarvas borjú február utolsó napja helyett május 31-ig,
    • a muflon kos egész évben,
    • a muflon juh, és -jerke január 1. helyett február utolsó napjáig,
    • a fácánkakas és -tyúk egységesen február utolsó napjáig,
    • a vörös fogoly egész évben,
    • a nyári lúd december 31. helyett január 31-ig lőhető.
  • A természetes élőhelyek védelme, vadkármegelőzés, valamint közegészségügy, közbiztonság védelme érdekében a továbbiakban:
    • vaddisznó, róka, nyestkutya és mosómedve vadászata során a vadászati hatóság külön engedélye nélkül célzást segítő mesterséges fényforrás,
    • róka, valamint a vadászati hatóság engedélyével aranysakál vadászata esetén elektronikus akusztikai eszköz,
    • a vadászati hatóság vadászatra jogosult által megkért engedélyével – a hivatásos vadász munkaköri feladatai ellátása során külön engedély nélkül – bármely vadfaj egyéni vadászata során elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz (éjjellátó készülékkel ellátott céltávcső), valamint
    • bármely vadfaj egyéni vadászata során külön engedély nélkül a vadászlőfegyverre szerelt hangtompító is használható.
  • Nagyvad társas vadászatán a továbbiakban első agancsú gímszarvas és dámbika, valamint szikaszarvas tehén, -ünő és -borjú is lőhető.
  • A továbbiakban az éves vadgazdálkodási tervben a fiatal korosztályba tartozó gímszarvas, dámszarvas és őz hímivarú egyedeire meghatározott hasznosítási (kilövési) egyedszám a vadászati hatóság külön engedélye nélkül is túlléphető 10%-os mértéket meghaladóan.
  • Az éves vadgazdálkodási terv esetleges késedelmes jóváhagyásának esetére egy új rendelkezés előírja, hogy a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáig – az éves kilövési terv teljesítésébe beszámíthatóan – külön engedély nélkül hasznosíthatja (lőheti) a nagyvadfajok nőivarú egyedeit és szaporulatát, a vaddisznót, és az egyéb apróvadakat (házi görény, nyest, borz, róka, aranysakál, stb.).
  • Változott (enyhült) a szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenység megítélésére vonatkozó szabályozás. Ebben a tekintetben a szakszerűtlen elejtések miatt kapott hibapontokat – továbbra is 10%-os határérték mellett – már nem az éves vadgazdálkodási tervben a fiatal- és középkorú egyedekre meghatározott elejtési darabszámhoz, hanem az adott vadfajra meghatározott teljes elejtési darabszámhoz kell viszonyítani.
– írja a nak.hu.

vadak

Több ponton változtak (bővültek) a vadászati idények – fotó: pixabay.com

Az éves vadgazdálkodási tervek következetes végrehajtását, és annak átláthatóságát szolgáló változások

  • A vadászati hatóság a továbbiakban előírhatja a vadászatra jogosult részére, hogy az éves vadgazdálkodási terv időarányos teljesítéséről az elejtést követően haladéktalanul elkészített fotódokumentáció elektronikus úton történő megküldésével teljesítsen év közbeni adatszolgáltatást.
  • A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv tarvadra vonatkozó hasznosítási (kilövési) számainak csökkentését róka és aranysakál zsákmányolására hivatkozással – meghatározott egyéb szempontok mérlegelése mellett – csak akkor engedélyezheti, ha a hivatkozott ragadozók gyérítésére vonatkozó tervét a vadászatra jogosult teljesítette.

vad

Még pontosabban leszabályozásra került, mi minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának, és mi nem – fotó: pixabay.com

Egyéb változások

  • A vad-gépjármű ütközések kárrendezésével kapcsolatban még pontosabban leszabályozásra került, mi minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának, és mi nem. Eszerint a vadászatra jogosult kárfelelőssége mindössze abban az esetben állapítható meg, ha a vad megjelenése a közúton a vadászatra jogosult valamely konkrét tevékenységével (például vadászat, riasztás) áll okozati összefüggésben. Ezen felül általános szabályként rögzítésre került, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne juthasson fel.
  • A zárttéri vadtartásra vonatkozó szabályozás változásai:
    • A vadaskertek vadászati célú kertrészének legkisebb kiterjedése általánosan 200 hektár lett. Eddig vaddisznó és a muflon kivételével ez a határ 500 hektár volt. A módosítás eredményeként így a továbbiakban kisebb vadaskertek is létesíthetőek lesznek.
    • A vadaskertekben gímszarvas és szikaszarvas egyidejűleg a továbbiakban csak egymástól legalább 2,2 méter magas belső kerítéssel elzártan tartható.
    • Az eddig is zárttéri vadtartó létesítménynek számító apróvadtartó- és szaporító telep (a továbbiakban: apróvadtartó telep) létesítésére és fenntartására részletes szabályozás lépett hatályba. A korábban létesített telepeket egy átmeneti rendelkezés alapján 2023. december 31-ig benyújtott terv, vagy a vadászati hatóság határozatában foglaltak szerint fel kell számolni.
  • A módosítások a fentieken felül érintik még az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyására, a vadászatra jogosultak adatszolgáltatására, a vadászati hatósági eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékére, a hivatásos vadász alkalmazására, a fiatalkorúak vadászatára, a vadászati engedélyre és a vadászjegyre, az egyéni- és társas vadászati napló vezetésére, a vadászvizsgára és az arra felkészítő tanfolyamra, a trófeaminősítésre, valamint a vadvédelmi bírság összegére vonatkozó szabályozásokat, illetve kisebb szövegpontosításokkal a törvény számos más rendelkezéseit is.
– olvasható a nak.hu összefoglalójában.

* A rendelkezés alkalmazhatóságát illetően többen megkérdőjelezik, hogy a vadászati törvény tartalmazhat-e a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt általános rendelkezésekhez képest kivételes (korlátozó) rendelkezést, illetve jegyzői hatáskört meghatározó rendelkezést.

** Ez a rendelkezés nem érinti a károsult általános jogát arra vonatkozóan, hogy a kárát közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse.