Válasz Radocz #864. hozzászólásáraCsináltatok egy külön fórumot egy külön oldalon, meg csináltál egy facebook csoportot is, ami tök jó ötlet volt. Miért nem ott hirdeted az igét? Mindenki jobban járna.
Válasz Radocz #864. hozzászólásáraHagyjad már ezt a talajjal beszélgetést, illetve eriggy ki oszt mondjad neki biztosan jót teszel, de egy akut faxsággal fárasztassz itt mindenkit értelmetlenül...
A kocsmában folyt. köv. mert ennek köze nincs a címhez.
Ennek talán több van.
"Az eltelt egy évben újabb kérdés merült fel, tehát már kérdések:
1. Ki az a valaki aki meg is tud tanítani talaj nyelven
2.Valakinek meg kellene tanítani növénynyelven is
Ismersz valakit.Köszi előre is
Tudod ha,már lúd legyen kövérsmile w00t"
Néha felhív, hogy kérdezzen, vagy megerősítést kapjon a neten folytatott írására.
Kérdez, majd csak őtudjacsakajobbant hallgathatom fél órán keresztül, mert kiderül, hogy az én álláspontom egyáltalán nem érdekli, szóhoz sem enged jutni.
Válasz .Richard. #860. hozzászólásáraDe konkrétum az elvétve van a hozzászólásaiban, csak rébuszok, azt leszámítva hogy beszélgetett a talajjal, meg különböző előadásokat konferenciákat reklámoz.
Na mindegy, az ő dolga, mindenki másért jár ide.
Válasz VMisi #853. hozzászólásáraJó felvetès! A mièrtjère Mr Poke ràmutatott nemrèg'de nem nagyon vette a lapot'sőt! Meg sem kèrdőjelezte amit ìrt! Pedig Mr Poke jól làthatja e tèren is a dolgokat! Mindenesetre nem termelőkènt nehèz lesz ebből a Tmmgből kikaparintania a garast! Màsik nèven is felismerhető'mert kitűnően àlcàzza magàt 'eszmèletlen milyen lekezelő magas lòrol prèdikàl! Igazi tanàr akar lenni. A maga mòdjàn!
Válasz .Feco. #854. hozzászólásáraÖröm a köbön! Tegnap régi valtra prosit találtam amiben referenciahelyként szerepeltetek, utána volt még egy régi axis szórólap, ahol az első általuk átadott claas kombájnról írtak. A csapból is Ti folytatok.
Megnéztem Radocz meg Kèmlelő hozzászólásait, és tényleg teljesen megegyeznek ill. egymásra épülnek. Pl. csak "ők" raknak be úgy linket, hogy beírásként, meg linkként is szerepel egymás után.
Radócz ez mire jó? Főleg, hogy saját magaddal beszélsz? Álnéven próbálsz meg szóba állni azokkal akik előtte elküldtek melegebbre.
Gondolom most létrehozol egy harmadik-negyedik álnevet is, és arra majd jobban figyelsz, hogy ne ismerjenek fel.
Válasz lac* #849. hozzászólásáraSzilárd front tartály és erre ki is van építve a Stripcat késén a lepergető cső. Azzal lerakod oszt jónapot.
Amúgy szuszpenzióra vannak megoldások, van aki valamiféle ipari tejkavaró berendezésből készített gépet, hogy ne ülepedjen a cucc, mert amúgy nagyon hatékony megoldás, csak nem vagyunk felkészülve rá.
Válasz .Feco. #842. hozzászólásáraközponti tartályos monosemet megpakolva Arion 420-at megemelte nálam... pedig +4 táska van rajta a szokásoshoz képest...
Válasz szanberg #844. hozzászólásárabár nem tőlem kérdezted, a forgalmazó szerint aprómag (répa, repce, cirok) esetén 7 km, míg nagy magok esetén 8,5-9 km/h az a szint, ameddig az adagolórendszer pontos (90% fölötti tőtávtartás), ha gyorsabban megy akkor fokozottan romlik! Létezik belőle már highspeed változat, de még idén lesznek az elsők használatban, az elvileg fogja tudni a 18 km-t...
Válasz lac* #845. hozzászólásáraszuszpenzió felejtős, csak ott működik ahol nagyon nagy területeken kell kijuttatni és van 2-3 erre a célra befogott nagyteljesítményű igénytelen permetező, hogy a gyárba összerakott, tartálykocsin kihozott cuccot mindössze 2-3 óra alatt szétpocsékolják! Már néhány óra után is jelentős az ülepedés és a szétválasztódás ami mind technikai mind technológiai oldalról öngól...
Válasz szanberg #843. hozzászólásáraigazából a P és K gyökérzónába juttatása lenne a megoldandó feladat,utánanéztem a szuszpenziónak,nem egyszerű a történet.Nem ajánlják a ibc-és tárolást,csak lencse alakú tartályban lehetne tárolni,de azt is csak rövid ideig. Úgyhogy marad a szilárd.
Fronttartályt most újítottam be,hidrós membránszivattyúval,ezzel nitrót fogok kijuttatni,és sorközműveléskor sorra fogok levéltrágyát permetezni.
Ugyan ilyen 313-as Fendt-el viszi egyik cimborám, igaz azon van fronthidró rajta pedig sor, ápoló kerekezéssel hátul iker elől szimpla, Trimble RTK, differentált tőszám kijuttatás ilyenek...
Profi szerelvény
Válasz lac* #837. hozzászólásáraVettem egy injektálót Norantech Norbitól amivel vetés előtt belehúztam a nitrosolt a sávokba tavasszal, majd állományban újra belementünk sor mellé. Ez most egy kicsit lesz fejlesztve, Norbi gyárt nekünk olyan kis kaparó borzoló egységeket a "kocsikra" amivel egy úgynevezett Stripfreshener szerepet is be fog tölteni így a gépezet.
Egyébként van front tartályom is szemes műtrágyához, egy Rauch rendszer, csak ezt még nem használtam, tavasszal én szemes műtrágyát ritkán használok, ammóniáztatok illetve a nitrosol főleg mostmár, hogy van jó kijuttató.
Aztán még láttam egy teccő megoldást még, van nekem egy front tartályom folyékony anyagokra, ezen elektromos szivattyú, erről megy hátra a maximára nekem cső rendszer amivel startert tudok kijuttatni.
Ugyan ilyet láttam egy videón, csak nem a magárokba volt bedugva a cső hanem a kocsi mögé fogatva egyszerűen, és valami 50 liter/ha mennyiségeket beszéltek, hogy rácsurgatnak vetés mögé a sávokra, erre is gondoltam, hogy idén kipróbálom.
Válasz Drisa #841. hozzászólásáraHát szerintem me meg put olyan a formája (nézd meg a lentebbi képen) hogy a súlypontja sokkal közlebb van a traktorhoz, mint egy tőle sokkal isebb műtrágyatartályal rendelkező osztott tartályos monosemnek! Attól, hogy a vetőkocsik hátrébb nyúlnak szerintem nem kell lényegesen nagyobb teljesítmény emelni! Mi a Monosemet 16 éve húzzuk egy 85 lóerős, 4 hengeres tratorral, még csak bizonytalan sem volt sosem! De sokan húzzák landínikkel, mtz-vel, vagy kis 5M-es JD-kel, amik sokal tehetetlnebbek mint egy mackós rendes 6000-es JD!
nem kell hogy elszaladjon a ló, ez nem Vaderstad Tempo vagy John Deere hogy tonnákat kelljen mozgatni 14-18 km/h-val... hagyományos európai vetőgépesetén 6 sorig 100 ló, 8 sorra 120 ló, 12 sorra 150 ló bőven fedi amit kell! Amit nehéznek mondanak az Pl a Kuhn Maxima, de annál is annyi van, hogy a 80 lóerős nem szereti emelgetni, de egy 100 lóerős gép esetén már ott sincs baj!
Válasz Bobo77 #838. hozzászólásáraha ez teli van pakolva tuti több mint 3 tonna, és eléggé hátra nyúlik, rövid 4 hengeres traktor biztos nem bír vele. Legalábbis nem biztonságos.
Válasz Sk Laci #818. hozzászólásáraItt soha nem azzal van a baj hogy elhuzza e vagy sem hanem ha nagy tartályos műkakis tele van b..va hanyadtvagja magat...
Válasz Sk Laci #818. hozzászólásáraEgy barátom OptimaV-t visz egy 4 hengeres 100 le-s Zetor-ral, és szepen megy kötött süppedő területeken is. Hülyeséget beszél aki neked ilyet mondott...
Válasz szanberg #834. hozzászólásáraA műtrágyát stripptill-nél hogyan juttatod ki? Szilárdat adsz?
Én most megpróbálom frontartállyal az NPK oldatot vagy szuszpenziót egymenetben a sztriptill sávokba gyökérzónába lejuttatni.
Csak semmi tapasztalatom nincsa szuszpenziókkal vagy az oldatokkal sem.
Úgyhogy próba lesz.
Válasz J.D. Borda #832. hozzászólásáraEgyébként egy sávhúzó kell csak neked, RTK megvan, vetőgép van, azzal is le tudod rakni a műtrágyád nagyrészét a sáv szélébe, valami injektáló még ami jó lenne, hogy osztani tudjad a nitrót neki mert egyszerre intenzív mennyiségeknél nehéz kirakni az összeset.
Az Orthmannos sorközművelésnek semmi értelmét nem látom sávművelés esetében, Amerikában sem csinálják, pont elveszíti a lényegét ez a rendszer, miszerint a vetőágy az lazult a kultúrnövénynek kedvezően a sávköz az nem művelt, azon jársz géppel, tömörödött és vastagon takart mulccsal, gyomok számára ez meg kedvezőtlen szisztéma, plusz a talaj takarás kipárolgást gátló tényező ugye, ezt összevágatni marhaság...
Hát én anno mikor elsőnek sávoztam beszéltem nádudvari emberrel aki sávművelésre szakosodott a cégnél, de hát azonkívül, hogy rakjam le olyan mélyre amilyenre csak lehet és húzzuk lehetőleg johndeer-al mert az fogja bírni, azonkívül az én kérdéseimet kb. nem is értette amikor a spéci apróságokról feltettem...
Válasz szanberg #828. hozzászólásáraÉn ha 10 éven túl terveznek a mg.al akkor tuti atternékna sávosra és csak a kiteben gondolkodnek. Amit nadudvaron lattam náluk szakmai napon az eszmeletlen...és azert mar vannak nagygazdaságok ahol kemenyen nyomják és jól megy.
Válasz szanberg #826. hozzászólásáraAz nagyon nem igaz hogy szakmai tamogatast nem ad a kite hozzá. A legnagyobb tapasztalata és legtöbb infoja van erről az egész országban. Aki meg nem kér belőle az cak tanuljon a sajat kárán éveket es pénzt pazarolva...
Nyilván nem gatyára lealkudva a gépet meg még a szaktanácsadást is ingyen...
Ha valaki komolyan gondolja és szán rá időt és pénzt akkor rengeteg olyan tapasztalatot tudhat meg a Kite fejlesztőitől amivel ki tud olyan lépéseket és hibákat hagyni amire csak a saját tapasztalata ideje és terméskiesése után jön rá a sávművelésnél.
Egyébként a sávművelést majd Feribácsival szépen kitapasztaljuk profi szintre, megvette a gépsort hozzá és jó mélyen belemászik a témába ott lent délen, én pedig itt északon és ahogy eddig is, konzultálunk a történésekről, illetve majd ide is írunk eredményeket.
Eddig tapasztalatok nagyvonalakban:
Neki a tavalyi év száraz kitettsége ellenére nagyon magas terméshozama lett kukorica, napraforgó kultúrákban, nekem üzemi átlagot meghaladó de nem kimagasló volt, kukorica és szója esetében.
Vétettem technológiai hibákat, nem nagyokat de megpecsételte a történetet, idén ezekből okulva támadok a rendszerrel, igaz most kisebb területen mert mire észbekaptam ősszel a Cultussal lehúzta kolléga a területek nagyrészét rögtön a kombájn után hehe de nem is baj, így is 50 hektár felett lesz különböző fekvésű és adottságú területeken, szója és kukorica után kukorica vetés sávosan.
Van amit meghántottam véknyan rövidtárcsával, van amit csak besávoztam kukorica tarló is.
Válasz Radocz #822. hozzászólásáraEz az, hogy csak papol, ez az összefoglalt tanulmány pedig egy komoly szakértői munka eredménye, hivatkozásokkal, nagy nevekkel, tesztekkel tartam kísérletekkel alátámasztva, különböző talajtípusokra véleményezve az adott művelési rendszer sajátosságait...
Nyilván ez csak egy összefoglalás, de ennek sokkal több jelentősége van mint a semmitérő fontoskodásoknak.
Saját már több éves tapasztalatok mellé akad benne egykét dolog ami a saját gondolatokat megerősíti avagy cáfolja stb...
A sávművelés szerintem nagyon jó dolog lesz, de úgy nem fog működni ahogy a kitések ezt csinálják, tehát, hogy eladnak minden technológiát de szakmai háttértámogatás meg nincsen mögé...
Válasz Radocz #822. hozzászólásáraFelesleges a csávázatlan mag. Én is aggódtam ezen régebben. Utánaolvastam. Van olyan szakirodalom, ahol vizsgálták a csávázott magok mykorrhiza kolonizációját. Minimális- 1-2% - volt a lemaradás a csávázott magoknál. Felesleges időpazarlás ezen görcsölni.
Netparaszt erről papol 2014 nov 1 óta.
Az hogy neked most kezd derengeni, egyedül a Te hibád.
2018-ban Kátai professzor úr 50 percet beszélt a talajdegradációról.
2019 jan. 17-én a kerekasztal megbeszélésen az 50 perc helyett 150 percen irányította a beszélgetésünket, direkt vetés témában.
Tavasszal eljön és talajszelvényt ásunk a szikes talajomon.
Ezt a szeánszt megpróbálom két naposra tervezni.
Monoron a Kultpince adna helyet és másnap, vagy akkor, amikor professzor úr és Bíró Borbála professzor asszonynak is alkalmas, ha elfogadja a meghívásunkat, kimennénk a területre.
20 percet kapna a KITE a sávos művelés bemutatására.
2019-ben láttam az Agromason, és jól ismerem az előadót.
A sávműlésről annyit, hogy Hajdúnáson a Bódi Művek egy az egyben visszaadta a technológiát a KITE-nek. Én olyan indokot hallottam, hogy .....
Ha vissza olvasol az Orthman topikba 2013-hoz akkor Én úgy döntöttem, hogy nekem nem "pálya".
Vagyunk egy páran, akiknek a TMMG lett a pálya. Most oda jutottam, hogy a 2,8 ha-on direkt vetőgéppel szeretném elvetni a napraforgómat.
Monoron szembe jött velem egy újabb probléma. Csávázatlan vetőmagot kellene vetni, hogy az ALKO, amit az Agrofutura készít, hatásos legyen. Ehhez kell két professzor véleménye is, hogy ne utólag derüljön ki, mit is rontottam el. (megint).
De aki tudja az csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja. (Te vagy az aki csinálja, mi vagyunk, akik próbáljuk oktatni.?
Van egy honlap, amit Hargitai Sándor készített, nekünk szántás nélküli hívőknek.
Ha gondolod gyere oda olvasni. Talán találsz ott is újat, amit nem tanítottak a Magyar Egyetemeken. No meg van a befarafi facebook csoport is. Ott a TMMG tapasztalatait osztjuk meg egymás közt.
Nem is értem ilyeneket miért nem tesznek közzé, miért nem jelenítik meg minnél szélesebb körben.
Egyébként az itt leírtak egy részét én is tapasztalom az itt nálunk történő különböző talajművelési eljárások között. Eddig is az volt a gondolatom, -és ez most újra megerősíti ezeket- hogy a sávművelés az ami itt nálunk a tömörödésre hajlamos nehezebb művelésű agyag talajokon harmóniát tarthat fenn azzal, hogy nem történik túlművelés, csökkenhet az erózió, de kellően megmunkáltak a vető sávok, ugyanakkor nagyon gyors, fajlagosan kis energia és üzemanyag igényű folyamat, ember és gép kímélő a történet. Viszont az EU herbicid használat egyre szűkül, kukoricánál semmi gond, de érzékenyebb kultúránál pl.: szója még kérdéses hogyan mivel lehet megoldani a maradéktalanul tiszta állományokat. Ehhez a roundup ready nagyon könnyű megoldás biztosít, nálunk tesztelni kell még e híjján a megoldásokat.
Napraforgónál van a dupont-nak egy új szere ami magrólkelő kétszíkű írtásban elvileg egy áttörő sikerű készítmény lesz, pl parlagfű esetében is, remélem kiterjesztenek ilyen megoldásokat szójababra is.
Válasz Sk Laci #818. hozzászólásáraEzen nincsen műtrágya tartály, mert front tartályos gépkapcsolat gyárilag de én nem rakok vetéssel egy menetben műtrágyát az egy útálatos dolog...
Viszont ez a paralelogramma csukású verzió, nagyon nehéz közel 2,5 tonna, ha nem több, majd megnézem neked az adattábláját pontosan.
Varió vázas újfajta Kverneland vetőgépet vett itt egyik ismerősöm, kis Fendt-el viszi de elbírja igaz ha megvan pakolva tényleg nagyon súlyos, monosem könnyebb szerkezet.
Válasz szanberg #817. hozzászólásáraVan a vetőgépen mütrágyatartály, hány literes, és megrakva volt a Kubotán?
Azért kérdezem, hogy ha vetőgépet vennék a 120 lovas JD után, tudjam milyet engedhetek meg magamnak.
Az Expon a Kverneland 6 soros vetőgépet áruló dealer szerint nem vinné el az én 120 traktorom, hanem legaláb 140 lovas kell elé. Ez valahogyan nem paszol nekem, ha a Monosemel nincsen gondja az ismerősömnek a JD 6430, akor a Kvernit miért ne bírná el az enyém, amikor méretekre egyforma traktorról van szó, csak újab model
Válasz Sk Laci #816. hozzászólásáraNem, mert a kubu a fő vegyszerezős gép, illetve ember aki azt hajtja így tavasszal nagyon le sem akasztjuk róla. Viszont volt a maxima rajta, simán jó mögé, nehéz a vetőgép de stabil volt vele a traktor, ha baj lenne a naggyal esetleg, akkor ezzel húznánk.
2566 hozzászólás
Válasz Radocz #864. hozzászólásáraCsináltatok egy külön fórumot egy külön oldalon, meg csináltál egy facebook csoportot is, ami tök jó ötlet volt. Miért nem ott hirdeted az igét? Mindenki jobban járna.
Válasz Radocz #864. hozzászólásáraHagyjad már ezt a talajjal beszélgetést, illetve eriggy ki oszt mondjad neki biztosan jót teszel, de egy akut faxsággal fárasztassz itt mindenkit értelmetlenül...
Hogy mik vannak?
A kocsmában folyt. köv. mert ennek köze nincs a címhez.
Ennek talán több van.
"Az eltelt egy évben újabb kérdés merült fel, tehát már kérdések:
1. Ki az a valaki aki meg is tud tanítani talaj nyelven
2.Valakinek meg kellene tanítani növénynyelven is
Ismersz valakit.Köszi előre is
Tudod ha,már lúd legyen kövérsmile w00t"
Válasz VMisi #853. hozzászólására"Radócz ez mire jó? Főleg, hogy saját magaddal beszélsz? "
, majd csak őtudjacsakajobbant hallgathatom fél órán keresztül, mert kiderül, hogy az én álláspontom egyáltalán nem érdekli, szóhoz sem enged jutni.
Szereti a saját hangját.
Néha felhív, hogy kérdezzen, vagy megerősítést kapjon a neten folytatott írására.
Kérdez
Válasz .Richard. #860. hozzászólásáraNem véletlen, nyugdíjas pedagógus.
Válasz .Richard. #860. hozzászólásáraDe konkrétum az elvétve van a hozzászólásaiban, csak rébuszok, azt leszámítva hogy beszélgetett a talajjal, meg különböző előadásokat konferenciákat reklámoz.
Na mindegy, az ő dolga, mindenki másért jár ide.
Válasz VMisi #853. hozzászólásáraJó felvetès! A mièrtjère Mr Poke ràmutatott nemrèg'de nem nagyon vette a lapot'sőt! Meg sem kèrdőjelezte amit ìrt! Pedig Mr Poke jól làthatja e tèren is a dolgokat! Mindenesetre nem termelőkènt nehèz lesz ebből a Tmmgből kikaparintania a garast! Màsik nèven is felismerhető'mert kitűnően àlcàzza magàt '
eszmèletlen milyen lekezelő magas lòrol prèdikàl! Igazi tanàr akar lenni. A maga mòdjàn!
Válasz VMisi #857. hozzászólásáraAz Axiálosról tudok, de nem is tudtam hogy Valtra (Valmet) katalógusban is voltunk...
Válasz VMisi #857. hozzászólásáraAkkor még nagy durranás volt aki ilyen kaliberű új gépet megtudott venni, nagyon nem mindennapos eset volt!
Válasz .Feco. #854. hozzászólásáraÖröm a köbön!
Tegnap régi valtra prosit találtam amiben referenciahelyként szerepeltetek, utána volt még egy régi axis szórólap, ahol az első általuk átadott claas kombájnról írtak. A csapból is Ti folytatok. 
Válasz .Feco. #855. hozzászólásáraNeeem kell mindenbe a politikát bele integrálni...
Válasz szanberg #852. hozzászólásárahát amíg nem változtatnak színt addig nehéz dolguk lesz...
Válasz VMisi #853. hozzászólásáratöbb is van neki...
Válasz .Richard. #827. hozzászólására
Megnéztem Radocz meg Kèmlelő hozzászólásait, és tényleg teljesen megegyeznek ill. egymásra épülnek. Pl. csak "ők" raknak be úgy linket, hogy beírásként, meg linkként is szerepel egymás után.
Radócz ez mire jó? Főleg, hogy saját magaddal beszélsz? Álnéven próbálsz meg szóba állni azokkal akik előtte elküldtek melegebbre.
Gondolom most létrehozol egy harmadik-negyedik álnevet is, és arra majd jobban figyelsz, hogy ne ismerjenek fel.
Válasz .Feco. #847. hozzászólásáraKubota mint brand meghódítja a világot...
Válasz lac* #849. hozzászólásáraSzilárd front tartály és erre ki is van építve a Stripcat késén a lepergető cső. Azzal lerakod oszt jónapot.
Amúgy szuszpenzióra vannak megoldások, van aki valamiféle ipari tejkavaró berendezésből készített gépet, hogy ne ülepedjen a cucc, mert amúgy nagyon hatékony megoldás, csak nem vagyunk felkészülve rá.
Válasz szanberg #844. hozzászólásáraMég zsír a gép és elvileg mindent tud ami elérhető bele.Répa és a repce miatt vették
Válasz .Feco. #846. hozzászólásáraez van,pedig jó lett volna a sávművelővel letenni oda ahova kell
Válasz .Feco. #842. hozzászólásáraközponti tartályos monosemet megpakolva Arion 420-at megemelte nálam... pedig +4 táska van rajta a szokásoshoz képest...
Válasz szanberg #844. hozzászólásárabár nem tőlem kérdezted, a forgalmazó szerint aprómag (répa, repce, cirok) esetén 7 km, míg nagy magok esetén 8,5-9 km/h az a szint, ameddig az adagolórendszer pontos (90% fölötti tőtávtartás), ha gyorsabban megy akkor fokozottan romlik! Létezik belőle már highspeed változat, de még idén lesznek az elsők használatban, az elvileg fogja tudni a 18 km-t...
nag yon rákattantál erre a pocséksárga színre...
Válasz lac* #845. hozzászólásáraszuszpenzió felejtős, csak ott működik ahol nagyon nagy területeken kell kijuttatni és van 2-3 erre a célra befogott nagyteljesítményű igénytelen permetező, hogy a gyárba összerakott, tartálykocsin kihozott cuccot mindössze 2-3 óra alatt szétpocsékolják! Már néhány óra után is jelentős az ülepedés és a szétválasztódás ami mind technikai mind technológiai oldalról öngól...
Válasz szanberg #843. hozzászólásáraigazából a P és K gyökérzónába juttatása lenne a megoldandó feladat,utánanéztem a szuszpenziónak,nem egyszerű a történet.Nem ajánlják a ibc-és tárolást,csak lencse alakú tartályban lehetne tárolni,de azt is csak rövid ideig. Úgyhogy marad a szilárd.
Fronttartályt most újítottam be,hidrós membránszivattyúval,ezzel nitrót fogok kijuttatni,és sorközműveléskor sorra fogok levéltrágyát permetezni.
Válasz Bobo77 #838. hozzászólásáraMekkora tempóig vet pontosan ez az elektromos mag adagolású történet???
Mit látsz gyengéjének?
Ugyan ilyen 313-as Fendt-el viszi egyik cimborám, igaz azon van fronthidró rajta pedig sor, ápoló kerekezéssel hátul iker elől szimpla, Trimble RTK, differentált tőszám kijuttatás ilyenek...
Profi szerelvény
Válasz lac* #837. hozzászólásáraVettem egy injektálót Norantech Norbitól amivel vetés előtt belehúztam a nitrosolt a sávokba tavasszal, majd állományban újra belementünk sor mellé. Ez most egy kicsit lesz fejlesztve, Norbi gyárt nekünk olyan kis kaparó borzoló egységeket a "kocsikra" amivel egy úgynevezett Stripfreshener szerepet is be fog tölteni így a gépezet.
Egyébként van front tartályom is szemes műtrágyához, egy Rauch rendszer, csak ezt még nem használtam, tavasszal én szemes műtrágyát ritkán használok, ammóniáztatok illetve a nitrosol főleg mostmár, hogy van jó kijuttató.
Aztán még láttam egy teccő megoldást még, van nekem egy front tartályom folyékony anyagokra, ezen elektromos szivattyú, erről megy hátra a maximára nekem cső rendszer amivel startert tudok kijuttatni.
Ugyan ilyet láttam egy videón, csak nem a magárokba volt bedugva a cső hanem a kocsi mögé fogatva egyszerűen, és valami 50 liter/ha mennyiségeket beszéltek, hogy rácsurgatnak vetés mögé a sávokra, erre is gondoltam, hogy idén kipróbálom.
Válasz Drisa #841. hozzászólásáraHát szerintem me meg put olyan a formája (nézd meg a lentebbi képen) hogy a súlypontja sokkal közlebb van a traktorhoz, mint egy tőle sokkal isebb műtrágyatartályal rendelkező osztott tartályos monosemnek! Attól, hogy a vetőkocsik hátrébb nyúlnak szerintem nem kell lényegesen nagyobb teljesítmény emelni! Mi a Monosemet 16 éve húzzuk egy 85 lóerős, 4 hengeres tratorral, még csak bizonytalan sem volt sosem! De sokan húzzák landínikkel, mtz-vel, vagy kis 5M-es JD-kel, amik sokal tehetetlnebbek mint egy mackós rendes 6000-es JD!
nem kell hogy elszaladjon a ló, ez nem Vaderstad Tempo vagy John Deere hogy tonnákat kelljen mozgatni 14-18 km/h-val... hagyományos európai vetőgépesetén 6 sorig 100 ló, 8 sorra 120 ló, 12 sorra 150 ló bőven fedi amit kell! Amit nehéznek mondanak az Pl a Kuhn Maxima, de annál is annyi van, hogy a 80 lóerős nem szereti emelgetni, de egy 100 lóerős gép esetén már ott sincs baj!
Válasz Bobo77 #838. hozzászólásáraha ez teli van pakolva tuti több mint 3 tonna, és eléggé hátra nyúlik, rövid 4 hengeres traktor biztos nem bír vele. Legalábbis nem biztonságos.
Válasz Sk Laci #818. hozzászólásáraItt soha nem azzal van a baj hogy elhuzza e vagy sem hanem ha nagy tartályos műkakis tele van b..va hanyadtvagja magat...
Válasz Sk Laci #818. hozzászólásáraEgy barátom OptimaV-t visz egy 4 hengeres 100 le-s Zetor-ral, és szepen megy kötött süppedő területeken is. Hülyeséget beszél aki neked ilyet mondott...
Válasz Sk Laci #818. hozzászólásáraTalán a méretei miatt hanyatt esne vele. Mig a Monosem 1,5 m hátrafelé addig ez 3 m nél is több
Válasz szanberg #834. hozzászólásáraA műtrágyát stripptill-nél hogyan juttatod ki? Szilárdat adsz?
Én most megpróbálom frontartállyal az NPK oldatot vagy szuszpenziót egymenetben a sztriptill sávokba gyökérzónába lejuttatni.
Csak semmi tapasztalatom nincsa szuszpenziókkal vagy az oldatokkal sem.
Úgyhogy próba lesz.
Válasz határjáró #835. hozzászólásáraAzt nem lehetett kihagyni...
Válasz szanberg #833. hozzászólásáraJaj az a Johndeer :D
Válasz J.D. Borda #832. hozzászólásáraEgyébként egy sávhúzó kell csak neked, RTK megvan, vetőgép van, azzal is le tudod rakni a műtrágyád nagyrészét a sáv szélébe, valami injektáló még ami jó lenne, hogy osztani tudjad a nitrót neki mert egyszerre intenzív mennyiségeknél nehéz kirakni az összeset.
Az Orthmannos sorközművelésnek semmi értelmét nem látom sávművelés esetében, Amerikában sem csinálják, pont elveszíti a lényegét ez a rendszer, miszerint a vetőágy az lazult a kultúrnövénynek kedvezően a sávköz az nem művelt, azon jársz géppel, tömörödött és vastagon takart mulccsal, gyomok számára ez meg kedvezőtlen szisztéma, plusz a talaj takarás kipárolgást gátló tényező ugye, ezt összevágatni marhaság...
Hát én anno mikor elsőnek sávoztam beszéltem nádudvari emberrel aki sávművelésre szakosodott a cégnél, de hát azonkívül, hogy rakjam le olyan mélyre amilyenre csak lehet és húzzuk lehetőleg johndeer-al mert az fogja bírni, azonkívül az én kérdéseimet kb. nem is értette amikor a spéci apróságokról feltettem...
Válasz szanberg #828. hozzászólásáraÉn ha 10 éven túl terveznek a mg.al akkor tuti atternékna sávosra és csak a kiteben gondolkodnek. Amit nadudvaron lattam náluk szakmai napon az eszmeletlen...és azert mar vannak nagygazdaságok ahol kemenyen nyomják és jól megy.
Válasz szanberg #826. hozzászólásáraAz nagyon nem igaz hogy szakmai tamogatast nem ad a kite hozzá. A legnagyobb tapasztalata és legtöbb infoja van erről az egész országban. Aki meg nem kér belőle az cak tanuljon a sajat kárán éveket es pénzt pazarolva...
Válasz szanberg #826. hozzászólásáraLenne szakmai háttértámogatás ha élnének vele az emberek...
Nyilván nem gatyára lealkudva a gépet meg még a szaktanácsadást is ingyen...
Ha valaki komolyan gondolja és szán rá időt és pénzt akkor rengeteg olyan tapasztalatot tudhat meg a Kite fejlesztőitől amivel ki tud olyan lépéseket és hibákat hagyni amire csak a saját tapasztalata ideje és terméskiesése után jön rá a sávművelésnél.
Válasz .Richard. #827. hozzászólásáraEsetleg ikertestvérek!
Egyébként a sávművelést majd Feribácsival szépen kitapasztaljuk profi szintre, megvette a gépsort hozzá és jó mélyen belemászik a témába ott lent délen, én pedig itt északon és ahogy eddig is, konzultálunk a történésekről, illetve majd ide is írunk eredményeket.
Eddig tapasztalatok nagyvonalakban:
Neki a tavalyi év száraz kitettsége ellenére nagyon magas terméshozama lett kukorica, napraforgó kultúrákban, nekem üzemi átlagot meghaladó de nem kimagasló volt, kukorica és szója esetében.
Vétettem technológiai hibákat, nem nagyokat de megpecsételte a történetet, idén ezekből okulva támadok a rendszerrel, igaz most kisebb területen mert mire észbekaptam ősszel a Cultussal lehúzta kolléga a területek nagyrészét rögtön a kombájn után hehe de nem is baj, így is 50 hektár felett lesz különböző fekvésű és adottságú területeken, szója és kukorica után kukorica vetés sávosan.
Van amit meghántottam véknyan rövidtárcsával, van amit csak besávoztam kukorica tarló is.
Válasz VMisi #824. hozzászólásáraMajd ràjön. De èn ugy örülnèk ha tèvednènk!
van mikor Radocz meg Kèmlelő beszèlget....
Válasz Radocz #822. hozzászólásáraEz az, hogy csak papol, ez az összefoglalt tanulmány pedig egy komoly szakértői munka eredménye, hivatkozásokkal, nagy nevekkel, tesztekkel tartam kísérletekkel alátámasztva, különböző talajtípusokra véleményezve az adott művelési rendszer sajátosságait...
Nyilván ez csak egy összefoglalás, de ennek sokkal több jelentősége van mint a semmitérő fontoskodásoknak.
Saját már több éves tapasztalatok mellé akad benne egykét dolog ami a saját gondolatokat megerősíti avagy cáfolja stb...
A sávművelés szerintem nagyon jó dolog lesz, de úgy nem fog működni ahogy a kitések ezt csinálják, tehát, hogy eladnak minden technológiát de szakmai háttértámogatás meg nincsen mögé...
Válasz Radocz #822. hozzászólásáraFelesleges a csávázatlan mag. Én is aggódtam ezen régebben. Utánaolvastam. Van olyan szakirodalom, ahol vizsgálták a csávázott magok mykorrhiza kolonizációját. Minimális- 1-2% - volt a lemaradás a csávázott magoknál. Felesleges időpazarlás ezen görcsölni.
Válasz szanberg #821. hozzászólásáraKémlelő még a végén jó komád lesz, pedig az nagy eséllyel Radócz álnéven.
Moderálási elveink miatt törölve: 2019-02-03 16:46:33
Válasz szanberg #821. hozzászólásáraszanberg mester.!
Netparaszt erről papol 2014 nov 1 óta.
Az hogy neked most kezd derengeni, egyedül a Te hibád.
2018-ban Kátai professzor úr 50 percet beszélt a talajdegradációról.
2019 jan. 17-én a kerekasztal megbeszélésen az 50 perc helyett 150 percen irányította a beszélgetésünket, direkt vetés témában.
Tavasszal eljön és talajszelvényt ásunk a szikes talajomon.
Ezt a szeánszt megpróbálom két naposra tervezni.
Monoron a Kultpince adna helyet és másnap, vagy akkor, amikor professzor úr és Bíró Borbála professzor asszonynak is alkalmas, ha elfogadja a meghívásunkat, kimennénk a területre.
20 percet kapna a KITE a sávos művelés bemutatására.
2019-ben láttam az Agromason, és jól ismerem az előadót.
A sávműlésről annyit, hogy Hajdúnáson a Bódi Művek egy az egyben visszaadta a technológiát a KITE-nek. Én olyan indokot hallottam, hogy .....
Ha vissza olvasol az Orthman topikba 2013-hoz akkor Én úgy döntöttem, hogy nekem nem "pálya".
Vagyunk egy páran, akiknek a TMMG lett a pálya. Most oda jutottam, hogy a 2,8 ha-on direkt vetőgéppel szeretném elvetni a napraforgómat.
Monoron szembe jött velem egy újabb probléma. Csávázatlan vetőmagot kellene vetni, hogy az ALKO, amit az Agrofutura készít, hatásos legyen. Ehhez kell két professzor véleménye is, hogy ne utólag derüljön ki, mit is rontottam el. (megint).
De aki tudja az csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja. (Te vagy az aki csinálja, mi vagyunk, akik próbáljuk oktatni.?
Van egy honlap, amit Hargitai Sándor készített, nekünk szántás nélküli hívőknek.
Ha gondolod gyere oda olvasni. Talán találsz ott is újat, amit nem tanítottak a Magyar Egyetemeken. No meg van a befarafi facebook csoport is. Ott a TMMG tapasztalatait osztjuk meg egymás közt.
Válasz Kémlelő #820. hozzászólásáraNa ez egy nagyon jó tanulmány!
Nem is értem ilyeneket miért nem tesznek közzé, miért nem jelenítik meg minnél szélesebb körben.
Egyébként az itt leírtak egy részét én is tapasztalom az itt nálunk történő különböző talajművelési eljárások között. Eddig is az volt a gondolatom, -és ez most újra megerősíti ezeket- hogy a sávművelés az ami itt nálunk a tömörödésre hajlamos nehezebb művelésű agyag talajokon harmóniát tarthat fenn azzal, hogy nem történik túlművelés, csökkenhet az erózió, de kellően megmunkáltak a vető sávok, ugyanakkor nagyon gyors, fajlagosan kis energia és üzemanyag igényű folyamat, ember és gép kímélő a történet. Viszont az EU herbicid használat egyre szűkül, kukoricánál semmi gond, de érzékenyebb kultúránál pl.: szója még kérdéses hogyan mivel lehet megoldani a maradéktalanul tiszta állományokat. Ehhez a roundup ready nagyon könnyű megoldás biztosít, nálunk tesztelni kell még e híjján a megoldásokat.
Napraforgónál van a dupont-nak egy új szere ami magrólkelő kétszíkű írtásban elvileg egy áttörő sikerű készítmény lesz, pl parlagfű esetében is, remélem kiterjesztenek ilyen megoldásokat szójababra is.
https://szie.hu/file/tti/archivum/LaszloPeter_phd.pdf
https://szie.hu/file/tti/archivum/LaszloPeter_phd.pdf
Válasz Sk Laci #818. hozzászólásáraEzen nincsen műtrágya tartály, mert front tartályos gépkapcsolat gyárilag de én nem rakok vetéssel egy menetben műtrágyát az egy útálatos dolog...
Viszont ez a paralelogramma csukású verzió, nagyon nehéz közel 2,5 tonna, ha nem több, majd megnézem neked az adattábláját pontosan.
Varió vázas újfajta Kverneland vetőgépet vett itt egyik ismerősöm, kis Fendt-el viszi de elbírja igaz ha megvan pakolva tényleg nagyon súlyos, monosem könnyebb szerkezet.
Válasz szanberg #817. hozzászólásáraVan a vetőgépen mütrágyatartály, hány literes, és megrakva volt a Kubotán?
Azért kérdezem, hogy ha vetőgépet vennék a 120 lovas JD után, tudjam milyet engedhetek meg magamnak.
Az Expon a Kverneland 6 soros vetőgépet áruló dealer szerint nem vinné el az én 120 traktorom, hanem legaláb 140 lovas kell elé. Ez valahogyan nem paszol nekem, ha a Monosemel nincsen gondja az ismerősömnek a JD 6430, akor a Kvernit miért ne bírná el az enyém, amikor méretekre egyforma traktorról van szó, csak újab model
Válasz Sk Laci #816. hozzászólásáraNem, mert a kubu a fő vegyszerezős gép, illetve ember aki azt hajtja így tavasszal nagyon le sem akasztjuk róla. Viszont volt a maxima rajta, simán jó mögé, nehéz a vetőgép de stabil volt vele a traktor, ha baj lenne a naggyal esetleg, akkor ezzel húznánk.