Válasz .Fecó. #15111. hozzászólásáraSzerinted "no-till, amit takarónövényekkel és hollisztikus legeltetés" ennek van valami értelme is vagy csak parasztvakítás?
El tudom képzelni olyan területeket ahol a gyom is alig nő meg. De szerintem több kárt okoz mint hasznot egy olyan földön amin lehetne termelni.
Válasz Radocz #15110. hozzászólásáraNem nagy területünk van sőt, csak haladnunk kellett hogy időre végezzünk. 3 nap alatt meg lett minden aztán jött is a csapadék
Ha már így benne vagytok, mindenben. Egyik ismerős pár éve mesélte hogy rapiddal, ha csak szétszórják előtte az alaptrágyát és úgy vetnek rá, akkor mázsákban mérhető a kevesebb termés, mintha kínlódnak vele, és elvetik az alaptrágyát is vele. Mi ennek az oka ???
Válasz termelo #15105. hozzászólásáratényleg nem, pl. működik az is, hogy dózerrel elplanírozzuk, majd hidrovetéssel füvet teszünk rá, és kb 15 évig hordjuk rá rendszeresen a komposztot. Pl. ez megy bányarekultivációknál, hulladéklerakók fölött, erodált sziklafalakon, stb.
De szántóföldi körülmények között amikor egy talajt (tehát nem földet) veszel figyelembe abban alapból vannak regenerációs folyamatok. Ezt tudod befolyásolni negatívan amikor műveled vagy olyan dolgokat viszel rá amik rombolják pl. vegyszerek, műtrágyák, illetve ezt tudod segíteni pl. zöldtrágya növényekkel, komposztokkal, bakrétiem- és gombakészítményekkel... Ez egy ideális világban könnyű lenne, mert nagyjából tudjuk mi az ami rombolja, és tudok mi az ami segíti... Csak van egy ilyen hülyesége az embernek, hogy meg kellene élnie valamiből, ahhoz meg termelni is kell, és lehetőleg gazdaságosan, márpedig azt jellemzően a talajregeneráció ellenében lehet.
A klasszikus iskola a szántás, ami van forgassuk le, legyen tiszta talaj, addig üssük amíg magágynak nem néz ki, vessük el a haszonnövényt és bármi kidugja a fejét mellette az vesszen! A másik véglet a no-till, amit takarónövényekkel és hollisztikus legeltetéssel egésszítel ki.Ez egy skála, amelynek mindkét vége járható út, és saját döntésed, hogy ezt a csúszkát mennyire akarod elhúzni a két véglet között. Minden működik kb mindenhol, ennek ellenkezőjének bizonyításába most nem menjünk bele.
A lényeg: Egyedül a TE döntésed, hogy mit választol. Ha a szántás felé mégy el, akkor a talajpusztulás, megnövekedett input költségek, gépköltségek, élőmunkaköltségek jelentkeznek, és sokkal nagyobb kitettség időjárási körülményeknek, míg a másik végleten alacsonyabb hozamok, vetésforgó korlátok, esetlegesen elrontott és nehezen javíthat folyamatok vannak, sokkal több odafigyelést és átgondolást igényel, stb... közte pedig kompromisszumos részek: több talajpusztulás, de nagyobb termésbiztonság, vagy lassan talajépülés, vagy kisebb diverzitás, stb stb stb...
Nincs recept és nincs követendő kotta: amiben hiszel azt csináld, amiben nem azt engedd el! kétnaponta futjuk ezeket a köröket... mindig van aki állítja, hogy márpedig szántás nélkül semmi nem nő ki, másik nap lazító kultivátor, az oké, de hogy semmit? hát olyan biztosan nem működhet... stb stb stb... Mindenre lehet ellenpéldát hozni és mellette is példálózni... Sokak szerint pl. szárazságban nem lehet takarónövényt használni, érdekes nekünk ki kelt most is júliusban és mostanra kb combközépig ér, buja sűrű, tele rovarokkal, lepkékkel... annyi hogy kikelt és kb vegetált, takarta a talajt, de nem nagyon nőtt, majd szeptemberben elindult az eső most kb ideális állapotok vannak... De véletlenül sem mondanám, hogy mindenkinek mindent be kellett volna vetnie, mert nem biztosa hogy mindenhol ugyanezt az eseményt hozzá... Mindenesetre van egy csomó tarló szerte az országban, ahol kb derékig ér a gaz, ott valószínű a takarónövény is addig érhetne, lehet jobb lett volna.... De ezt csak arra hoztam, hogy igazából mindent lehet, de semmit sem muszály!
Sziasztok! Legújabb videóm egy két részből álló “traktoros kabin vlog”. Az első részben amit itt megosztok ,láthatjátok ahogy a takarónövénynek egy kis magágyat készítünk kőkemény gabona tarlóba, nem túl zökkenő mentesen. De mindezek előtt sajátos módon tönkölybúzát szórunk a területre, hogy miért? Azt a videóban elmondom
Válasz Rabó001 #15098. hozzászólásáraNéztem egyszer egy dokumentum filmet róla.
A lényeg az volt,hogy a kánaán után jött egy hosszabb száraz periódus,nem volt értékelhető eső évekig.Akkor ütött vissza,,hogy minden fel volt szántva,mert így tudta hordani a port. Előtte valami legelő féle volt a terület.
Válasz termelo #15101. hozzászólásáraÚgy művelsz, ahogy kedved tartja. De a TMG-s topikban talán nem az a legfontosabb tézis, hogy miért ne csináljuk, hanem hogyan.
Válasz Gandhy #15100. hozzászólásáraA talaj nem ment tönkre, 10-15 cm-ert hordott el róla a szél. A képek csak azért ijesztőek mert ahol összehordta azt fotózták le.
Válasz Gandhy #15097. hozzászólásáraEgy jobban működtetett 150 hektáros gazdaság egy évi jövedelme ez az 50 mikula (ez kb. a pronto, spirit vagy rapid ára). Simán kitermelhető lenne, de inkább duplája lehet a 6 méteres. Meg nem is igazán tetszik.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraSzerintem teljesen tönkre nem mentek a talajok akkor. Sokat károsodtak, sokat elhordott a szél belőlük, de a marsi tájról (ahogy fogalmaztad) ilyen rövid idő alatt nem jött volna helyre semmivel megtamogatva se.
Válasz t.romsics #15095. hozzászólásáraHát azért egy 6 méteres JD mulcs gabonavetőgép az 50 M-t súrolja, amivel nem lenne gondod, hogy összehúz bármit is és sorolhatnám tovább
Maga a no-till mint ideológia tökéletes lenne ha nem akarná mint mondtam gúzsba kötni az embert.
Tapasztalatom szerint hazugság, hogy csak úgy lehet javítani a talajállapoton és fenntarthatóbban gazdálkodni hogy takarózom és többé hozzá sem nyúlok a talajhoz.
Ha elfogulatlanul nézem a meccset a no-till és a szántás egyformán idejétmúlt technológia.
Arról is vannak fönt videók, hogy miért nem működik mindig-mindenhol a no till.
Válasz Gandhy #15094. hozzászólásáraNincs ebben semmi komolyabb költség, ha a területek zöme locsolható. Csak akkor meg nem kukoricát kell termelni. Ha viszont nem locsolható, akkor meg essen az eső heti egyszer. Na, ott ez működik.
Válasz t.romsics #15089. hozzászólásáraPersze értem amit írsz, ez egy költséges, nagy áldozatokkal járó átállás, amit a jelenlegi piaci környezetben, ahol a túlélésre játszunk, nem könnyű döntés bevállalni.
Válasz termelo #15087. hozzászólásáraEngem nem kell befolyásolni , tisztában vagyok vele, hogy ahogyan itthon, úgy odaát sem népszerű még annyira ez a fajta művelés, és lehet nem is lesz az sosem, hanem majd mint egyszerű kis hóbort marad meg az emberek emlékezetében. Én csak a hobbi szóra kaptam fel a fejem, hogy annyira azért nem csak a hobbi parasztok művelik ezt. Ugyanúgy megvan még sok helyen az eke is a gazdaságban, ráadásul az itthon már lenézett ágyekékről kering nagyon sok videó, az ország csapadékosabb államaiból.
Korrekt véleményt nagyon nehéz alkotni, túl nagy ország, sok összetevős szereplőkkel.
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraA második belinkelt videóban 16:08-kor és 16:22-től látható talajállapot számomra igen csak aggasztó. Ebből is látszik, hogy önmagában csak a forgatás elhagyása nem lesz megoldás a problémákra. Ha nincs vetésforgó, nincs változatos gyökér a talajokban, akkor a sekély művelés is vezethet talajállapot romláshoz. A srác, ha jól látom Illionis déli részén gazdálkodik, arra azért lenne annyi csapadék, hogy tesztelgesse a takarónövényeket. Én egy kansasi család videóit szoktam néha követni, ők a viszonylag aridabb klímán is kísérletezgetnek a takarónövényekkel és az állatok beintegrálásával a rendszerbe, viszonylag jó eredményekkel.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraÉrtem, amiről írtál. Csak az én adottságaim, lehetőségeim ezeknek a módszereknek az utánzását, másolását nem teszik lehetővé. Szerintem ez nem az a vidék…
Mivel élhetetlen lett a környék a gazdálkodástól függetlenül is így nem maradt ott senki.
Hihetőbb, hogy a természet állította vissza és utána szállingóztak oda újból az emberek...
Válasz otis #15082. hozzászólásáraNe én befolyásoljalak, keress rá mekkora területen használnak az USA-ban takarónövényt.
Ha megvan akkor alkothatsz korrekt véleményt...
Válasz t.romsics #15084. hozzászólásáraEnnek a történelme az 1930-as évekre vezethető vissza. Akkora porviharok voltak a porráművelt államokban, hogy a lakosság is elvándorolt, aki nem halt éhen. Na utána dobták el az ekéket és kezdték el újraépíteni a talajokat. Azok a talajok olyanok voltak, mint a Marsi táj és lett belőlük ilyen.
Mutogattok itt olyan videókat, amik olyan amcsi kukoricatermelő vidékeken készülhettek, ahol a gazda ha csak azt kitalálja, hogy vet, máris garantált a 15-20 tonna. Ezzel szemben itt, nálunk a Kárpát-medencében, ha én ekkora takaróba vetném a kukoricát, már minden vizet felzabált volna addigra, és lenne kb. május közepe. A miénk nem az a vidék…
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraNem tudom hol a határ odakint a hobbi és a nagyüzem között, de egy ilyen vetőgép szerintem már nem mondható hobbi kategóriának:
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraNa igen, nincs itt semmi takaró növény. Amit én láttam azokban sem, pedig nem célzottan olyat kerestem, hogy ne legyen benne takaró növény. Monokulturas kukorica, no tillben, jóformán csak annyi szója hogy a vetőmag kukoricához meglegyen az izolációs távolság. Illetve tavasszal valami érdekes tárcsával megjarja a tarlokat, páronként V alakban vannak a tárcsa levelek, a domború olsakan kis körmökkel. A Laura farm csatornán láttam, a szemnek is szebb azt nézni. :)
Válasz SzikiSzokeveny #15066. hozzászólásáraJobb föld vagy nem, én is meg te is nagyon jól tudjuk, hogy az előző években mit adtunk a talajnak, mind hatóanyagban, mind technológiában........
Válasz ..,-:) #15064. hozzászólásáraÉn forgatás nélkül agyonművelek. 77q lett az átlag búzában. Szívességből műveltem egy 3,5 hektáros darabot, az csak 2 sor tárcsa után lett vetve. Minden másba ugyanazt kapott, ott 57q lett az átlag. Pedig egy fokkal jobb föld mint az enyémek és még eső is több volt arra. Itt sajnos kéri a vasat a föld.
_fill_540x300_0.jpg "Közzétették a friss listát: ezek az elismert termelői csoportok hazánkban")
15565 hozzászólás
Válasz .Fecó. #15111. hozzászólásáraSzerinted "no-till, amit takarónövényekkel és hollisztikus legeltetés" ennek van valami értelme is vagy csak parasztvakítás?
El tudom képzelni olyan területeket ahol a gyom is alig nő meg. De szerintem több kárt okoz mint hasznot egy olyan földön amin lehetne termelni.
Válasz mtz1221 #15112. hozzászólásáraPofon egyszerű, a műtrágya csírázás gátló hatása miatt van. Kivetve nem találkozik a maggal.
Válasz Radocz #15110. hozzászólásáraNem nagy területünk van sőt, csak haladnunk kellett hogy időre végezzünk. 3 nap alatt meg lett minden aztán jött is a csapadék
Ha már így benne vagytok, mindenben.
Egyik ismerős pár éve mesélte hogy rapiddal, ha csak szétszórják előtte az alaptrágyát és úgy vetnek rá, akkor mázsákban mérhető a kevesebb termés, mintha kínlódnak vele, és elvetik az alaptrágyát is vele. Mi ennek az oka ???
Válasz termelo #15105. hozzászólásáratényleg nem, pl. működik az is, hogy dózerrel elplanírozzuk, majd hidrovetéssel füvet teszünk rá, és kb 15 évig hordjuk rá rendszeresen a komposztot. Pl. ez megy bányarekultivációknál, hulladéklerakók fölött, erodált sziklafalakon, stb.
De szántóföldi körülmények között amikor egy talajt (tehát nem földet) veszel figyelembe abban alapból vannak regenerációs folyamatok. Ezt tudod befolyásolni negatívan amikor műveled vagy olyan dolgokat viszel rá amik rombolják pl. vegyszerek, műtrágyák, illetve ezt tudod segíteni pl. zöldtrágya növényekkel, komposztokkal, bakrétiem- és gombakészítményekkel... Ez egy ideális világban könnyű lenne, mert nagyjából tudjuk mi az ami rombolja, és tudok mi az ami segíti... Csak van egy ilyen hülyesége az embernek, hogy meg kellene élnie valamiből, ahhoz meg termelni is kell, és lehetőleg gazdaságosan, márpedig azt jellemzően a talajregeneráció ellenében lehet.
A klasszikus iskola a szántás, ami van forgassuk le, legyen tiszta talaj, addig üssük amíg magágynak nem néz ki, vessük el a haszonnövényt és bármi kidugja a fejét mellette az vesszen! A másik véglet a no-till, amit takarónövényekkel és hollisztikus legeltetéssel egésszítel ki.Ez egy skála, amelynek mindkét vége járható út, és saját döntésed, hogy ezt a csúszkát mennyire akarod elhúzni a két véglet között. Minden működik kb mindenhol, ennek ellenkezőjének bizonyításába most nem menjünk bele.
A lényeg: Egyedül a TE döntésed, hogy mit választol. Ha a szántás felé mégy el, akkor a talajpusztulás, megnövekedett input költségek, gépköltségek, élőmunkaköltségek jelentkeznek, és sokkal nagyobb kitettség időjárási körülményeknek, míg a másik végleten alacsonyabb hozamok, vetésforgó korlátok, esetlegesen elrontott és nehezen javíthat folyamatok vannak, sokkal több odafigyelést és átgondolást igényel, stb... közte pedig kompromisszumos részek: több talajpusztulás, de nagyobb termésbiztonság, vagy lassan talajépülés, vagy kisebb diverzitás, stb stb stb...
Nincs recept és nincs követendő kotta: amiben hiszel azt csináld, amiben nem azt engedd el! kétnaponta futjuk ezeket a köröket... mindig van aki állítja, hogy márpedig szántás nélkül semmi nem nő ki, másik nap lazító kultivátor, az oké, de hogy semmit? hát olyan biztosan nem működhet... stb stb stb... Mindenre lehet ellenpéldát hozni és mellette is példálózni... Sokak szerint pl. szárazságban nem lehet takarónövényt használni, érdekes nekünk ki kelt most is júliusban és mostanra kb combközépig ér, buja sűrű, tele rovarokkal, lepkékkel... annyi hogy kikelt és kb vegetált, takarta a talajt, de nem nagyon nőtt, majd szeptemberben elindult az eső most kb ideális állapotok vannak... De véletlenül sem mondanám, hogy mindenkinek mindent be kellett volna vetnie, mert nem biztosa hogy mindenhol ugyanezt az eseményt hozzá... Mindenesetre van egy csomó tarló szerte az országban, ahol kb derékig ér a gaz, ott valószínű a takarónövény is addig érhetne, lehet jobb lett volna.... De ezt csak arra hoztam, hogy igazából mindent lehet, de semmit sem muszály!
Válasz verebadam2000 #15109. hozzászólásáraGondolom, oka van, hogy éjszaka kell dolgozni.
Ez majdnem olyan, mint a vasárnapi munka.
Anno a tsz-ben 3 műszakban ment a szántás.
Az emberek viszont pihentek közben.
" Nyolc óra munka..... "
Hány fő tudja kezelni a gépet!?
És rendszeresen hányan dolgoznak vele?
Sziasztok! Legújabb videóm egy két részből álló “traktoros kabin vlog”. Az első részben amit itt megosztok ,láthatjátok ahogy a takarónövénynek egy kis magágyat készítünk kőkemény gabona tarlóba, nem túl zökkenő mentesen. De mindezek előtt sajátos módon tönkölybúzát szórunk a területre, hogy miért? Azt a videóban elmondom
https://youtu.be/bjRb8S7Y5sA?si=2ZU8p4zdjx_bChzC
Válasz Rabó001 #15098. hozzászólásáraNéztem egyszer egy dokumentum filmet róla.
A lényeg az volt,hogy a kánaán után jött egy hosszabb száraz periódus,nem volt értékelhető eső évekig.Akkor ütött vissza,,hogy minden fel volt szántva,mert így tudta hordani a port. Előtte valami legelő féle volt a terület.
Válasz Gandhy #15100. hozzászólásáraNem írtam hogy szép látvány volt, azt se hogy nem.
Válasz otis #15090. hozzászólásáraHonnét tudod, hogy milyen a talaj állapot?
Azért mert látsz 5-10 cm-t a tetejéről már leírod az egész termőréteget, hogy kuka?
A látottak alapján azt is megkérdőjelezem, hogy a felső 5 cm állapota a szent grál.
A kinti videókon pont ezt vakarják le a sávtisztítóval.(kuka)
Csak az elfogultak hiszik, hogy jelentőséggel bír...
Válasz Gandhy #15104. hozzászólásáraNem olvastad el amit írtam, hazugság hogy csak no till-el lehet talajt megújítani.
Válasz termelo #15101. hozzászólásáraÚgy művelsz, ahogy kedved tartja. De a TMG-s topikban talán nem az a legfontosabb tézis, hogy miért ne csináljuk, hanem hogyan.
Válasz Gandhy #15100. hozzászólásáraA talaj nem ment tönkre, 10-15 cm-ert hordott el róla a szél. A képek csak azért ijesztőek mert ahol összehordta azt fotózták le.
Válasz Gandhy #15097. hozzászólásáraEgy jobban működtetett 150 hektáros gazdaság egy évi jövedelme ez az 50 mikula (ez kb. a pronto, spirit vagy rapid ára). Simán kitermelhető lenne, de inkább duplája lehet a 6 méteres. Meg nem is igazán tetszik.
Válasz Gandhy #15097. hozzászólásáraNincs annyi majdnem 1 tízessel kevesebbed de ha neked lenne akkor nem misztifikálnád agyon.
Pl. itt volt az előbbi 1 kép amin 2db ilyen vet mégis tárcsáztak előttük...
Válasz Rabó001 #15098. hozzászólásáraNagyon cudar volt, érdemes már a fotók miatt is belepillantani.
https://www.erdekesvilag.hu/az-1930-as-evek-a-pusztito-porviharok-evtizede-volt-amerikaban/
Válasz t.romsics #15095. hozzászólásáraAztán lehagytam az első hozzaszolasomrol, hogy majd minden földön megy a centerlineár, a kukoricán is.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraSzerintem teljesen tönkre nem mentek a talajok akkor. Sokat károsodtak, sokat elhordott a szél belőlük, de a marsi tájról (ahogy fogalmaztad) ilyen rövid idő alatt nem jött volna helyre semmivel megtamogatva se.
Válasz t.romsics #15095. hozzászólásáraHát azért egy 6 méteres JD mulcs gabonavetőgép az 50 M-t súrolja, amivel nem lenne gondod, hogy összehúz bármit is és sorolhatnám tovább
Jól elindítottam a szarcunamit.
Csak a lényeg nem jött át senkinek.
Maga a no-till mint ideológia tökéletes lenne ha nem akarná mint mondtam gúzsba kötni az embert.
Tapasztalatom szerint hazugság, hogy csak úgy lehet javítani a talajállapoton és fenntarthatóbban gazdálkodni hogy takarózom és többé hozzá sem nyúlok a talajhoz.
Ha elfogulatlanul nézem a meccset a no-till és a szántás egyformán idejétmúlt technológia.
Arról is vannak fönt videók, hogy miért nem működik mindig-mindenhol a no till.
No-Till = No Yield
Válasz Gandhy #15094. hozzászólásáraNincs ebben semmi komolyabb költség, ha a területek zöme locsolható. Csak akkor meg nem kukoricát kell termelni. Ha viszont nem locsolható, akkor meg essen az eső heti egyszer. Na, ott ez működik.
Válasz t.romsics #15089. hozzászólásáraPersze értem amit írsz, ez egy költséges, nagy áldozatokkal járó átállás, amit a jelenlegi piaci környezetben, ahol a túlélésre játszunk, nem könnyű döntés bevállalni.
Válasz termelo #15087. hozzászólásáraEngem nem kell befolyásolni
, tisztában vagyok vele, hogy ahogyan itthon, úgy odaát sem népszerű még annyira ez a fajta művelés, és lehet nem is lesz az sosem, hanem majd mint egyszerű kis hóbort marad meg az emberek emlékezetében. Én csak a hobbi szóra kaptam fel a fejem, hogy annyira azért nem csak a hobbi parasztok művelik ezt. Ugyanúgy megvan még sok helyen az eke is a gazdaságban, ráadásul az itthon már lenézett ágyekékről kering nagyon sok videó, az ország csapadékosabb államaiból.
Korrekt véleményt nagyon nehéz alkotni, túl nagy ország, sok összetevős szereplőkkel.
Válasz Gandhy #15075. hozzászólásáraTavasszal vagy összehúzná a mulcsot, vagy rögölne. Lehet mindkettő, legalábbis nálam.
Válasz otis #15082. hozzászólásáraNe gondolja senki hogy lusta voltam megnézni de ez egy öntözött terület
Ott a lineár
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraA második belinkelt videóban 16:08-kor és 16:22-től látható talajállapot számomra igen csak aggasztó. Ebből is látszik, hogy önmagában csak a forgatás elhagyása nem lesz megoldás a problémákra. Ha nincs vetésforgó, nincs változatos gyökér a talajokban, akkor a sekély művelés is vezethet talajállapot romláshoz. A srác, ha jól látom Illionis déli részén gazdálkodik, arra azért lenne annyi csapadék, hogy tesztelgesse a takarónövényeket. Én egy kansasi család videóit szoktam néha követni, ők a viszonylag aridabb klímán is kísérletezgetnek a takarónövényekkel és az állatok beintegrálásával a rendszerbe, viszonylag jó eredményekkel.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraÉrtem, amiről írtál. Csak az én adottságaim, lehetőségeim ezeknek a módszereknek az utánzását, másolását nem teszik lehetővé. Szerintem ez nem az a vidék…
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraHát szerintem ez nem így volt.
Mivel élhetetlen lett a környék a gazdálkodástól függetlenül is így nem maradt ott senki.
Hihetőbb, hogy a természet állította vissza és utána szállingóztak oda újból az emberek...
Válasz otis #15082. hozzászólásáraNe én befolyásoljalak, keress rá mekkora területen használnak az USA-ban takarónövényt.
Ha megvan akkor alkothatsz korrekt véleményt...
Válasz t.romsics #15084. hozzászólásáraEnnek a történelme az 1930-as évekre vezethető vissza. Akkora porviharok voltak a porráművelt államokban, hogy a lakosság is elvándorolt, aki nem halt éhen. Na utána dobták el az ekéket és kezdték el újraépíteni a talajokat. Azok a talajok olyanok voltak, mint a Marsi táj és lett belőlük ilyen.
Válasz otis #15082. hozzászólásáraEkkora gépekhez már ezrekben mérik a hektárt.
Mutogattok itt olyan videókat, amik olyan amcsi kukoricatermelő vidékeken készülhettek, ahol a gazda ha csak azt kitalálja, hogy vet, máris garantált a 15-20 tonna. Ezzel szemben itt, nálunk a Kárpát-medencében, ha én ekkora takaróba vetném a kukoricát, már minden vizet felzabált volna addigra, és lenne kb. május közepe. A miénk nem az a vidék…
Válasz mtz1221 #15081. hozzászólásárailyen hengereset pont nem akarok(van kompaktor), ezért tettem fel a pálcás bizbaszokat
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraNem tudom hol a határ odakint a hobbi és a nagyüzem között, de egy ilyen vetőgép szerintem már nem mondható hobbi kategóriának:
Válasz Gandhy #15075. hozzászólásárahttps://youtu.be/KcO38oIEXgw
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraNa igen, nincs itt semmi takaró növény. Amit én láttam azokban sem, pedig nem célzottan olyat kerestem, hogy ne legyen benne takaró növény. Monokulturas kukorica, no tillben, jóformán csak annyi szója hogy a vetőmag kukoricához meglegyen az izolációs távolság. Illetve tavasszal valami érdekes tárcsával megjarja a tarlokat, páronként V alakban vannak a tárcsa levelek, a domború olsakan kis körmökkel. A Laura farm csatornán láttam, a szemnek is szebb azt nézni. :)
Válasz Gandhy #15078. hozzászólásáraGyomirtás letudva, talajbolygatás elenyésző, nedvesség megtartás kimaxolva, tápanyagellátás injektálva, a többi a rozsból lebomlik.
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraHát akkor itt egy akkora vetőgéppel ugyanaz, amekkorát MO-on még nem sokan láttak.
Válasz termelo #15076. hozzászólásárahttps://www.youtube.com/watch?v=WD0CpedCqz4
Ez a videó egy fejlesztés és a hozzá kapcsolódó testről szól.
Érdemes megnézni a talaj állapotát elvileg ilyen körülményekre fejlesztenek, gondolom ez adható el...
Válasz Gandhy #15074. hozzászólásáraEzek háztáji hobbi parasztok videói.
Az amerikai nagyüzemben pl. ilyen:
https://www.youtube.com/watch?v=UtmLWPuexuc
vetőgépeket használnak.
6.36 tól láthatod a talajállapotot én ehhez hasonlóakat nézegetek.
Vagy ilyen talajállapot:
https://www.youtube.com/watch?v=vFQoH8mHyMY
40.47 nél
Az a baj h nem mentettem el amiket korábban néztem és tetszettek de még egyet keresek...
Tavaszra mulcsba, takaróba keresgélek magánykészítőt. Lándzsával magágy, lúdtalp tarlóhoz.
Válasz termelo #15072. hozzászólására
YouTube-ot ismered?
Egyet felteszek a millióból, ez elég látványos Wisconsin-ból, az USA-ban van.
Így nem vetnek rozsba szóját az amerikaiak.
Válasz Rabó001 #15070. hozzászólásáraAnno a tsz növényvédős szakembere azt mondta:
A napraforgó a legkeményebb gyom.
Hogy is van ez?
Válasz Gandhy #15067. hozzászólásáraSemmit, mint ahogy Amerikában sem, legalább is az általam fellelt infók alapján.
Válasz Rabó001 #15070. hozzászólásáraJó az, csak nem szabad hagyni, hogy magot hozzon.
Válasz Radocz #15069. hozzászólására"Okos".A gyomot inkább irtani kéne.
Válasz termelo #15065. hozzászólásáraErre csak mostanában jöttem rá.
De hiszem, ha látom.
Idén gyomot használtam takaró növénynek, mert Dobos professzorra hallgattam.
Nem a tök éve volt, vagy a ..... miatt nem jött be.
Válasz SzikiSzokeveny #15066. hozzászólásáraJobb föld vagy nem, én is meg te is nagyon jól tudjuk, hogy az előző években mit adtunk a talajnak, mind hatóanyagban, mind technológiában........
Válasz termelo #15065. hozzászólásáraMilyen növényeket vetettel eddig a tavaszig fennhagyott/kifagyott takarónövény után?
Válasz ..,-:) #15064. hozzászólásáraÉn forgatás nélkül agyonművelek. 77q lett az átlag búzában. Szívességből műveltem egy 3,5 hektáros darabot, az csak 2 sor tárcsa után lett vetve. Minden másba ugyanazt kapott, ott 57q lett az átlag. Pedig egy fokkal jobb föld mint az enyémek és még eső is több volt arra. Itt sajnos kéri a vasat a föld.