Válasz .Szabi. #4318. hozzászólásáraA GMO-t moly rezistens kuk. ra értem.Esetleg,ha nem az,akkor viszont drasztikus mennyiségű rovarölő használata felhasználás szükséges.
Válasz Netparaszt #4314. hozzászólásáraElőszőr is nem szerencsés a monokultúra.Továbbá ott a kukoricamoly kérdése.Végül pedig az,hogy ez véleményem szerint GMO kukorica az USA-ban.Röviden Ennyi.
Válasz m.p.gy. #4316. hozzászólására2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen
a) csávázással, illetve talajfertőtlenítéssel azon károsítók ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni,
b)15 mezei pocok és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen,
c) kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével, továbbá
d) parlagfű (Ambrosia artemisiifolia),
e) keserű csucsor (Solanum dulcamara),
Válasz .Feco. #4312. hozzászólásáraKukorica után jellemzően búza menne nálam... Az foglalja el nálam a legnagyobb területet... Így a nagy fao számú nem a legjobb... Idén próbálok kuki után tavaszi sörárpát nagy komplex mt adaggal... Ha bejön megint a 60q,akkor esetleg lehet 400-as fao is...
Válasz csoppika #4303. hozzászólásárafelénk 13 éve jelen van a bogár, és régebb óta a moly. Nem a táblaszél hatástól függ, nem jellemző, hogy ez befolyásolja. Próbáltad vizsgálni a fajtát? közép- vagy hosszabb tenyészidejű fajták jellemzően toleránsabbak, mert lényegesen jobban gyökeresednek. A hosszabb tenyészidő azért sem rossz választás, mert a korábban virágzó közeli táblák elcsalják a kártevőket. Szintén jó, ha nem tartol fekete tarlót, hanem számára kedvezőtlen növények borítják a területet. A gyomok közül sokra repül, pl. acat, selyemmályva, csattanómaszlag, ha ezek borítják a táblát akkor oda intenzívebben rak tojásokat...
nem butaság a talajfertőtlenítés sem, csak alacsony dózissal, nem kell 20-30 kg force-t erőltetni, csak valami alap rovarölőt, de az azért jól jöhet...
Válasz csoppika #4303. hozzászólásáraOlyan helyen volt idén kukoricám,ahol kilóméteres körzetben 25éve egy szál sem. Igaz meg nem dőlt,de nem lehetett olyan szárat,és csövet találni amit nem rágtak.
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraAmúgy a szója mindig jól indul...csak mire a gümőknek el kéne kezdeni termelni a nitrót, hogy magas legyen a növény, na ez az ami elmarad....elfogy a víz...A 3 év alatt 2x szóját látott homokos területen csak a leglaposabb, legvizesebb placcon láttam gümőfejlődést... Haver egy "vizes" területre tette, ott szintén zenész... Itt futó zápor sosincs(elviszi a Duna), csak ha országos van, de akkor se mindig....bezzeg a szél folyton fúj...
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraTavalyelőtt másik földemen 100q kuki volt, idén nem messze tőle ugyanolyan technológiával(fajtával) 30.... És megjelentek az ezen a területen sosem látott vaddisznók(nomeg a régi motorosnak számító szarvasok) is... Nem is öntöztem meg a kukoricát, mert még jobban csalja őket... Annyi szerencse, hogy csak 2 ha volt...
Felénk a kukorica normál esetben talán hoz annyit, mint a búza...
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraA moly és a bogár is jelen van.... Fennáll a monokultúra, mivel valamelyik szomszédnál mindig van...szinte... kukorica... (max.3-6ha-os táblák vannak...) Egy placcomon 3 éve kukorica volt, tavaly előtt hibrid...nagyon sok volt a hattyúnyakas... tele volt bogárral... Tavaly az autópálya másik felén a Tsz-nek hibrid, szintén nagyon sok rágott volt... Ez a földem a legjobb, de fertőzött az egész sáv...
Válasz Bence. #4298. hozzászólására Van néhány cég, akik elsősorban biót és valamennyi átállásit vesznek fel, érdemes megkérdezni őket.
Általánosan jó áron bármennyit el lehet adni bióból, de érdemes olyan húzófajtát termeszteni, ami eltér a szokványostól, persze csak egyeztetés után a vevővel.
Én például ezt a magas fehérjetartalmú kukoricát termesztem: Christensen
Válasz .Feco. #4299. hozzászólására 2015 tapasztalat: Izidor szója, 2.8 T/Ha hozamot adott homokban, tenyészidőben 100 mm csapadékkal (teljes csapadék vetéstől aratásig 130 mm).
Ezt a különbséget jelenti az élő talaj.
Ezt a mondatot nem igazán értem... melyik bogárra gondolsz? a kukoricabogárra ami ha nem monokultúrában termelsz akkor nem releváns kártevő, vagy a molyra, ami ha nem monokultúrában termelsz akkor nem releváns kártevő?
vetésforgóba illesztve a kukorica az egyik legjobb növény amit termelhetsz: komoly biomasszát nevel, jól gyökeresedik, a vegetációs fejlődése eltér más nüványektől, nincs sem közös betegsége, sem közös kártevője a leggyakoribb haszonnővényekkel, és nem utolsó sorban kiemelkedő bevételt termel. Öngól kihagyni a vetésforgóból... a napraforgót tízszer hamarabb dobnám ki, mint a kukoricát... A szóját meg ne add fel, inkább nézd meg hol rontottad el, és javtsd ki. Én fajtakérdéssel, majd tehnológiával kezdeném az átvizsgálást, arid vidékekre más szóják valók, mint páradús délvidéki folyóvölgyekbe. a szója egyébként inkább aszálytűrő növény, mint nem, csupán a virágzása idelyén igényel párát (nem vizet).
Válasz Netparaszt #4284. hozzászólásáraKoszonom, varom a fejlemenyeket. Am de asdig is van kerdesem . Ertekesitesi reszrol, kukorica bio-kent mennyire adhato el? Egy ideje megfogant mar a fejemben a dolog es Feco is emlitette, hogy kapasbol meglehetne csinalni egy vetesszerkezetet. Tonkoly es alakor fajtak tokeletesek bio vetesre. A gyom sem jelentene akkora problemat igy es a geppark is egyszerusodne.
Válasz csoppika #4292. hozzászólására Minden a változások sebességétől és dinamikájától függ.
Majdnem folyamatos növényi fedettségnél és minimális talajtúrásnál még jó arányban maradnak meg a paránylények.
Egu jó szántás és téli fekete ugar után viszont már helytálló a kihalásos teória
Válasz kis Zombi #4291. hozzászólására Készítsetek róla éles fotókat, esetleg mérőszalaggal mellette. Amit én feltettem, olyat inkább ne lássatok komposztban...
Válasz Netparaszt #4290. hozzászólásáraEz szép lenne...de pl nálunk a kukorica a bogarak miatt felejtős lett idéntől... Marad a szotyi... A szójából kiszerettem...nagy terület, nagy bukta lehet...(3x kisebb volt már... vízhiány az általános tünet)
Válasz Netparaszt #4289. hozzászólásáraKomoly egy mandinka volt, aki ezt megírta... Saját magával ellentmondásba keveredik...
1:szárazság, kedvezőtlen feltételek vagy hideg esetén betokozódik
2:Ha a növény elpusztul, vele pusztul...
Hogy is van ez???
Én biosz órán azt tanultam, ha nem megfelelő a környezet, akkor betokozódnak a bacik... Persze nem extrém esetben, vagy nagyon gyors környezetváltozás esetén(pl fertőtlenítés)...
Annyit el tudok képzelni, (mivel ezek a bacik egyedenként nem hiszem, hogy hónapokat élnek,) hogy kedvező feltételek mellett gyorsabban szaporodnak, mint ahogy kimúlnak... ellenkező esetben fordítva... De ha megszűnik a tápellátás, akkor a maradék brigád álomba merül...
Válasz Csókási Gergő #4281. hozzászólására Nem a talajművelés mikéntjén van a hangsúly, hanem azon, hogy legalább két évente be tudunk-e szúrni legalább egy összetett takarónövény keveréket a monokultúrák közé.
A folyamatos intenzív forgóban nem sok esélyed van talaj javulására.
Az ember is megpihen néha, a talajnak is szüksége van feltöltődésre.
A talajnak a takarónövény a töltődés, nem a parlag, sem a feketeugar, sem egy monokultúra.
Az optimális forgó őszi gabona-tavaszi kapás jellegű volna, ahol egy nyári aratás után van idő nagy tömegű biomasszát létrehozni a következő, tavaszi növény előtt, ami táplálja a talajt legalább fél évig.
Így már észlelhető lesz javulás.
Válasz Radocz #4287. hozzászólására Rengeteg félinformáció, a talaj táplálékháló szolgáltatásainak figyelmen kívül hagyása és 80 év koncepciós lemaradás.
Ennél azért már azok is többet tudnak, akik voltak az előadásokon.
Például azt már biztosan tudják, hogy nettó valótlanság, ami a GYIK szekcióban le van írva:
"A kijuttatott baktériumok meddig élnek?
Mivel a baktériumok szoros kölcsönhatásban élnek a növénnyel, ahogy a növény pusztul, úgy pusztulnak el a vegetáció végére a baktériumok is. Természetesen nem az összes, hiszen steril talaj nem létezik, viszont az egyedszám erősen lecsökken, így már nem tudják a következő vegetációt tökéletesen ellátni tápanyaggal."
Ha ez így volna, nem létezne a Földön élet.
Ennyit a termék komolyságáról.
Válasz SCHLEPPER #4283. hozzászólására Róka plusz madár.
Az én területeimen csak szántás volt emberemlékezet óta. Ettől függetlenül egy nappal a mélyszántás és magágykészítés után már beköltöztek a pockok a szántóba és vetés után már rágták ki a tönkölyt, úgyhogy nem a talajműveléstől függ a probléma.
Én teszem a T fákat, bagolyodúkat és rókatanyának meg egyéb kisragadozónak való helyeket hagyok. A vadászokkal meg egyezkedem, hogy hagyják békén a rókáim.
Válasz Bence. #4280. hozzászólására Az most kemény lesz, úgy hogy fogalmam sincs a területek előéletéről. Októberben még vastagon borította a területeket a csattanó maszlag, máshol meg fenyércirokból volt egyöntetű, embermagasságú állomány. Volt, ahol motorháztetőig érő egybefüggő, nádas, vegyes gyomtenger fogadott.
Vannak ötleteim, majd folyamatában megosztom.
Most mindenesetre a területek felén kalászos van, annak egy része csak takarónövény szerepet tölt be, a kapásoknál hamis magágy, gyomfésülés, többszöri tarlókezelés, legeltetés, minden be lesz vetve.
Kis táblákat vállaltam az AKG-be, azon kézzel is be lesz avatkozva.
Válasz Netparaszt #4278. hozzászólásáraVan ahol a kukoricát duplázzuk, de egyre ritkábban. Van ahol kuk.- napr.- búza vagy árpa- aztán újra kukorica. Tavaj pedig a kuk. után szója aztán búza. Vagy a no-till alkalmazása más növények alkalmazását indokolja?
Válasz papa maci #4275. hozzászólásáraNagyon jó videó, kiváncsian várom majd a fejleményeket. Netparaszt bio-ban miként oldod meg a kapás növények gyomszabályozásást? Vagy csak kalászos fajokat teszel be egyenlőre a vetésforgóba?
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraA videó beillesztés nem sikerült, de találtam egy képet és a 3. pont tekerésével a talajmozgatás mértéke szabályozható. Azóta én is tettem elé egy tárcsás csoroszlyát.
Válasz Csókási Gergő #4276. hozzászólásáraEz az egy forgótok van? Olyat forgót szoktatok csinálni, ahol azért legalább két évente marad őszi takarónövénynek hely a tavaszi előtt? Az sokat segítene.
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraAz enyém ilyen és egyet visz 45ön, de tavaly egy kis darabban a beújított 80as 35nél kirúgott az új gumival...https://youtu.be/FQd0cJT_jg8https://youtu.be/FQd0cJT_jg8
Válasz Netparaszt #4265. hozzászólásáraJelenlegi forgó pl: őszi búza-kukorica- napraforgó- őszi árpa- repce- újra búza. Hogy mi volna a talajkímélő forgó azt nem tudom! Kukorica elé tudok elképzelni valami kifagyó csalamádét, azon kívül passz. 3 (általában száraz) hónap kevésnek tűnik, hogy tömeget neveljen, talán ha álló árpába van kihintve műtrágyaszóróval aratás előtt 2-3-4 héttel.
Válasz Netparaszt #4269. hozzászólásáraEz a terület 4 éve nem volt szántva. Tavaly búza volt benne, aratás után sekély tárcsa + henger, majd glifozat, aztán lazító, zöldtragya vetés műtrágya szoroval, és tárcsa + hengerrel bedolgozás. 2 éve itt volt a legjobb napraforgóm, tavaly 70 q feletti búza. Idén kukorica lesz.
A hó tovább megmaradt itt, mint a szomszéd szantott területén.
Válasz némedi #4263. hozzászólására Semmi ok pánikra, minden rendben lesz.
Az Artis egyébként csak egy gyökérkárosító fonálférgekre vadászó gomba, az nem szokott kárt okozni más gombákban.
A Trifenderrel kell talán vigyázni, mert a Trichoderma törzsek elég agresszívak, azok között van olyan T. harzianum is, ami már kiirtott gyümölcsösből is a mikorrhizákat, aztán lehetett újratelepíteni a leromlott fák alá.
De csak nem olyat árul a Kwizda, bár egy mikroszkóppal ellenőrizni lehet a jelenlétét a talajban, a Trichoderma asperellum/harzianum jellegzetesen zöld spórás telepeket képző, nagyon vékony hifájú gomba.
A jó komposzt készítését és a komposzt tea preventív használatát viszont mindenképp javasolni tudom.
Idén is csodálatosak voltak a kertészetben a növények, csak minimális komposzt és többszöri tea permetezéssel.
Fitoftórára hajlamosító időben fújtunk Polyversumot is, de nem jelentkezett a fertőzés.
15702 hozzászólás
Válasz .Szabi. #4318. hozzászólásáraA GMO-t moly rezistens kuk. ra értem.Esetleg,ha nem az,akkor viszont drasztikus mennyiségű rovarölő használata felhasználás szükséges.
Válasz Netparaszt #4314. hozzászólásáraElőszőr is nem szerencsés a monokultúra.Továbbá ott a kukoricamoly kérdése.Végül pedig az,hogy ez véleményem szerint GMO kukorica az USA-ban.Röviden Ennyi.
Válasz m.p.gy. #4316. hozzászólására2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen
a) csávázással, illetve talajfertőtlenítéssel azon károsítók ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni,
b)15 mezei pocok és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen,
c) kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével, továbbá
d) parlagfű (Ambrosia artemisiifolia),
e) keserű csucsor (Solanum dulcamara),
Válasz Netparaszt #4314. hozzászólásáraAz Ostrinia felszaporítása is a talajmegújítás része?
Válasz .Feco. #4312. hozzászólásáraKukorica után jellemzően búza menne nálam... Az foglalja el nálam a legnagyobb területet... Így a nagy fao számú nem a legjobb... Idén próbálok kuki után tavaszi sörárpát nagy komplex mt adaggal... Ha bejön megint a 60q,akkor esetleg lehet 400-as fao is...
Válasz .Szabi. #4313. hozzászólására Küldj egy szebbet, amin minden látszódik, ami nem szokás Magyarországon
Válasz Agrárteenager #4308. hozzászólásárabiztos jó ötlet egy ilyen fotóval reklámozni a talajmegújító mezőgazdaságot?
Válasz csoppika #4303. hozzászólásárafelénk 13 éve jelen van a bogár, és régebb óta a moly. Nem a táblaszél hatástól függ, nem jellemző, hogy ez befolyásolja. Próbáltad vizsgálni a fajtát? közép- vagy hosszabb tenyészidejű fajták jellemzően toleránsabbak, mert lényegesen jobban gyökeresednek. A hosszabb tenyészidő azért sem rossz választás, mert a korábban virágzó közeli táblák elcsalják a kártevőket. Szintén jó, ha nem tartol fekete tarlót, hanem számára kedvezőtlen növények borítják a területet. A gyomok közül sokra repül, pl. acat, selyemmályva, csattanómaszlag, ha ezek borítják a táblát akkor oda intenzívebben rak tojásokat...
nem butaság a talajfertőtlenítés sem, csak alacsony dózissal, nem kell 20-30 kg force-t erőltetni, csak valami alap rovarölőt, de az azért jól jöhet...
Válasz kis Zombi #4310. hozzászólásáraNagyon finom a fa apríték.
Ilyen kellene nekem füstöléshez.Kár hogy messze vagy
Válasz Netparaszt #4294. hozzászólásáraNem hasonlít rá. Ma csináltunk megint képeket, majd Tibi elküldi. Egy kukorica csutkából nőttek ki.
Válasz .Norbert #4302. hozzászólásáraEzzel csak a gallyat aprítjuk. Éves szinten kell 3 köbméter vegyes ágapríték, arra elegendő.
Szálas anyagot, szénát, szalmát, kukorica szárat, zöld kaszálékot, nádat szecskavágóval aprítom. 1.30 körül beszélek róla az előző videóban.
https://www.youtube.com/watch?v=kr95t3Jrwgg
Válasz csoppika #4303. hozzászólásáraOlyan helyen volt idén kukoricám,ahol kilóméteres körzetben 25éve egy szál sem. Igaz meg nem dőlt,de nem lehetett olyan szárat,és csövet találni amit nem rágtak.
Válasz csoppika #4305. hozzászólásáraNa befejeztem az OFF-ot...
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraAmúgy a szója mindig jól indul...csak mire a gümőknek el kéne kezdeni termelni a nitrót, hogy magas legyen a növény, na ez az ami elmarad....elfogy a víz...A 3 év alatt 2x szóját látott homokos területen csak a leglaposabb, legvizesebb placcon láttam gümőfejlődést... Haver egy "vizes" területre tette, ott szintén zenész... Itt futó zápor sosincs(elviszi a Duna), csak ha országos van, de akkor se mindig....bezzeg a szél folyton fúj...
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraTavalyelőtt másik földemen 100q kuki volt, idén nem messze tőle ugyanolyan technológiával(fajtával) 30.... És megjelentek az ezen a területen sosem látott vaddisznók(nomeg a régi motorosnak számító szarvasok) is... Nem is öntöztem meg a kukoricát, mert még jobban csalja őket... Annyi szerencse, hogy csak 2 ha volt...
Felénk a kukorica normál esetben talán hoz annyit, mint a búza...
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraA moly és a bogár is jelen van.... Fennáll a monokultúra, mivel valamelyik szomszédnál mindig van...szinte... kukorica... (max.3-6ha-os táblák vannak...) Egy placcomon 3 éve kukorica volt, tavaly előtt hibrid...nagyon sok volt a hattyúnyakas... tele volt bogárral... Tavaly az autópálya másik felén a Tsz-nek hibrid, szintén nagyon sok rágott volt... Ez a földem a legjobb, de fertőzött az egész sáv...
Válasz kis Zombi #4260. hozzászólásáraA komposztba is ezzel aprítod az anyagot?
Egy nedvesebb meg szálasabb anyaggal hogy boldogulna?
Válasz Bence. #4298. hozzászólására Van néhány cég, akik elsősorban biót és valamennyi átállásit vesznek fel, érdemes megkérdezni őket.
Általánosan jó áron bármennyit el lehet adni bióból, de érdemes olyan húzófajtát termeszteni, ami eltér a szokványostól, persze csak egyeztetés után a vevővel.
Én például ezt a magas fehérjetartalmú kukoricát termesztem: Christensen
Válasz .Feco. #4299. hozzászólására 2015 tapasztalat: Izidor szója, 2.8 T/Ha hozamot adott homokban, tenyészidőben 100 mm csapadékkal (teljes csapadék vetéstől aratásig 130 mm).
Ezt a különbséget jelenti az élő talaj.
Válasz csoppika #4293. hozzászólására" a kukorica a bogarak miatt felejtős lett idéntől..."
Ezt a mondatot nem igazán értem... melyik bogárra gondolsz? a kukoricabogárra ami ha nem monokultúrában termelsz akkor nem releváns kártevő, vagy a molyra, ami ha nem monokultúrában termelsz akkor nem releváns kártevő?
vetésforgóba illesztve a kukorica az egyik legjobb növény amit termelhetsz: komoly biomasszát nevel, jól gyökeresedik, a vegetációs fejlődése eltér más nüványektől, nincs sem közös betegsége, sem közös kártevője a leggyakoribb haszonnővényekkel, és nem utolsó sorban kiemelkedő bevételt termel. Öngól kihagyni a vetésforgóból... a napraforgót tízszer hamarabb dobnám ki, mint a kukoricát... A szóját meg ne add fel, inkább nézd meg hol rontottad el, és javtsd ki. Én fajtakérdéssel, majd tehnológiával kezdeném az átvizsgálást, arid vidékekre más szóják valók, mint páradús délvidéki folyóvölgyekbe. a szója egyébként inkább aszálytűrő növény, mint nem, csupán a virágzása idelyén igényel párát (nem vizet).
Válasz Netparaszt #4284. hozzászólásáraKoszonom, varom a fejlemenyeket. Am de asdig is van kerdesem
. Ertekesitesi reszrol, kukorica bio-kent mennyire adhato el? Egy ideje megfogant mar a fejemben a dolog es Feco is emlitette, hogy kapasbol meglehetne csinalni egy vetesszerkezetet. Tonkoly es alakor fajtak tokeletesek bio vetesre. A gyom sem jelentene akkora problemat igy es a geppark is egyszerusodne.
Válasz csoppika #4293. hozzászólására Mennyi az a vízhiány? Nyírségi vagy?
Válasz csoppika #4292. hozzászólására Minden a változások sebességétől és dinamikájától függ.
Majdnem folyamatos növényi fedettségnél és minimális talajtúrásnál még jó arányban maradnak meg a paránylények.
Egu jó szántás és téli fekete ugar után viszont már helytálló a kihalásos teória
Válasz kis Zombi #4291. hozzászólására Készítsetek róla éles fotókat, esetleg mérőszalaggal mellette. Amit én feltettem, olyat inkább ne lássatok komposztban...
Válasz Netparaszt #4290. hozzászólásáraEz szép lenne...de pl nálunk a kukorica a bogarak miatt felejtős lett idéntől... Marad a szotyi... A szójából kiszerettem...nagy terület, nagy bukta lehet...(3x kisebb volt már... vízhiány az általános tünet)
Válasz Netparaszt #4289. hozzászólásáraKomoly egy mandinka volt, aki ezt megírta... Saját magával ellentmondásba keveredik...
1:szárazság, kedvezőtlen feltételek vagy hideg esetén betokozódik
2:Ha a növény elpusztul, vele pusztul...
Hogy is van ez???
Én biosz órán azt tanultam, ha nem megfelelő a környezet, akkor betokozódnak a bacik... Persze nem extrém esetben, vagy nagyon gyors környezetváltozás esetén(pl fertőtlenítés)...
Annyit el tudok képzelni, (mivel ezek a bacik egyedenként nem hiszem, hogy hónapokat élnek,) hogy kedvező feltételek mellett gyorsabban szaporodnak, mint ahogy kimúlnak... ellenkező esetben fordítva... De ha megszűnik a tápellátás, akkor a maradék brigád álomba merül...
Válasz Netparaszt #4274. hozzászólásáraInkább tulipánra hasonlít. Tibinél nő a prizma tetején.
Válasz Csókási Gergő #4281. hozzászólására Nem a talajművelés mikéntjén van a hangsúly, hanem azon, hogy legalább két évente be tudunk-e szúrni legalább egy összetett takarónövény keveréket a monokultúrák közé.
A folyamatos intenzív forgóban nem sok esélyed van talaj javulására.
Az ember is megpihen néha, a talajnak is szüksége van feltöltődésre.
A talajnak a takarónövény a töltődés, nem a parlag, sem a feketeugar, sem egy monokultúra.
Az optimális forgó őszi gabona-tavaszi kapás jellegű volna, ahol egy nyári aratás után van idő nagy tömegű biomasszát létrehozni a következő, tavaszi növény előtt, ami táplálja a talajt legalább fél évig.
Így már észlelhető lesz javulás.
Válasz Radocz #4287. hozzászólására Rengeteg félinformáció, a talaj táplálékháló szolgáltatásainak figyelmen kívül hagyása és 80 év koncepciós lemaradás.
Ennél azért már azok is többet tudnak, akik voltak az előadásokon.
Például azt már biztosan tudják, hogy nettó valótlanság, ami a GYIK szekcióban le van írva:
"A kijuttatott baktériumok meddig élnek?
Mivel a baktériumok szoros kölcsönhatásban élnek a növénnyel, ahogy a növény pusztul, úgy pusztulnak el a vegetáció végére a baktériumok is. Természetesen nem az összes, hiszen steril talaj nem létezik, viszont az egyedszám erősen lecsökken, így már nem tudják a következő vegetációt tökéletesen ellátni tápanyaggal."
Ha ez így volna, nem létezne a Földön élet.
Ennyit a termék komolyságáról.
http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/szikes/szikes.htm
http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/szikes/szikes.htm
A hortobágyi szikes talajok javítására, van-e gyakorlati tapasztalata, ismerete valakinek?
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumok-a-nagyobb-termeshozamert-es-az-egeszsegesebb-eletert-25853-002
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumok-a-nagyobb-termeshozamert-es-az-egeszsegesebb-eletert-25853-002
Válasz Marti Miklós #4279. hozzászólásáraÉpp hentereg itthon egy régi csővázas lajta eke... Lehet azt faragom meg...
Válasz SCHLEPPER #4283. hozzászólására Róka plusz madár.
Az én területeimen csak szántás volt emberemlékezet óta. Ettől függetlenül egy nappal a mélyszántás és magágykészítés után már beköltöztek a pockok a szántóba és vetés után már rágták ki a tönkölyt, úgyhogy nem a talajműveléstől függ a probléma.
Én teszem a T fákat, bagolyodúkat és rókatanyának meg egyéb kisragadozónak való helyeket hagyok. A vadászokkal meg egyezkedem, hogy hagyják békén a rókáim.
Válasz Bence. #4280. hozzászólására Az most kemény lesz, úgy hogy fogalmam sincs a területek előéletéről. Októberben még vastagon borította a területeket a csattanó maszlag, máshol meg fenyércirokból volt egyöntetű, embermagasságú állomány. Volt, ahol motorháztetőig érő egybefüggő, nádas, vegyes gyomtenger fogadott.
Vannak ötleteim, majd folyamatában megosztom.
Most mindenesetre a területek felén kalászos van, annak egy része csak takarónövény szerepet tölt be, a kapásoknál hamis magágy, gyomfésülés, többszöri tarlókezelés, legeltetés, minden be lesz vetve.
Kis táblákat vállaltam az AKG-be, azon kézzel is be lesz avatkozva.
Pocokkal mit kezdtek őszre a ztr tele volt fészkekkel 4-5/ha
Válasz Marti Miklós #4279. hozzászólására
Válasz Netparaszt #4278. hozzászólásáraVan ahol a kukoricát duplázzuk, de egyre ritkábban. Van ahol kuk.- napr.- búza vagy árpa- aztán újra kukorica. Tavaj pedig a kuk. után szója aztán búza. Vagy a no-till alkalmazása más növények alkalmazását indokolja?
Válasz papa maci #4275. hozzászólásáraNagyon jó videó, kiváncsian várom majd a fejleményeket. Netparaszt bio-ban miként oldod meg a kapás növények gyomszabályozásást? Vagy csak kalászos fajokat teszel be egyenlőre a vetésforgóba?
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraA videó beillesztés nem sikerült, de találtam egy képet és a 3. pont tekerésével a talajmozgatás mértéke szabályozható. Azóta én is tettem elé egy tárcsás csoroszlyát.
Válasz Csókási Gergő #4276. hozzászólásáraEz az egy forgótok van? Olyat forgót szoktatok csinálni, ahol azért legalább két évente marad őszi takarónövénynek hely a tavaszi előtt? Az sokat segítene.
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraAz enyém ilyen és egyet visz 45ön, de tavaly egy kis darabban a beújított 80as 35nél kirúgott az új gumival...https://youtu.be/FQd0cJT_jg8https://youtu.be/FQd0cJT_jg8
Válasz Netparaszt #4265. hozzászólásáraJelenlegi forgó pl: őszi búza-kukorica- napraforgó- őszi árpa- repce- újra búza. Hogy mi volna a talajkímélő forgó azt nem tudom! Kukorica elé tudok elképzelni valami kifagyó csalamádét, azon kívül passz. 3 (általában száraz) hónap kevésnek tűnik, hogy tömeget neveljen, talán ha álló árpába van kihintve műtrágyaszóróval aratás előtt 2-3-4 héttel.
Tavasztól már teszik fel az eredményeket is.
Válasz kis Zombi #4262. hozzászólására Nem ilyen kis szőrös véletlenül?
Moderálási elveink miatt törölve: 2016-01-12 21:13:24
Válasz Netparaszt #4269. hozzászólásáraEz a terület 4 éve nem volt szántva. Tavaly búza volt benne, aratás után sekély tárcsa + henger, majd glifozat, aztán lazító, zöldtragya vetés műtrágya szoroval, és tárcsa + hengerrel bedolgozás. 2 éve itt volt a legjobb napraforgóm, tavaly 70 q feletti búza. Idén kukorica lesz.
A hó tovább megmaradt itt, mint a szomszéd szantott területén.
Válasz némedi #4263. hozzászólására Semmi ok pánikra, minden rendben lesz.
Az Artis egyébként csak egy gyökérkárosító fonálférgekre vadászó gomba, az nem szokott kárt okozni más gombákban.
A Trifenderrel kell talán vigyázni, mert a Trichoderma törzsek elég agresszívak, azok között van olyan T. harzianum is, ami már kiirtott gyümölcsösből is a mikorrhizákat, aztán lehetett újratelepíteni a leromlott fák alá.
De csak nem olyat árul a Kwizda, bár egy mikroszkóppal ellenőrizni lehet a jelenlétét a talajban, a Trichoderma asperellum/harzianum jellegzetesen zöld spórás telepeket képző, nagyon vékony hifájú gomba.
A jó komposzt készítését és a komposzt tea preventív használatát viszont mindenképp javasolni tudom.
Idén is csodálatosak voltak a kertészetben a növények, csak minimális komposzt és többszöri tea permetezéssel.
Fitoftórára hajlamosító időben fújtunk Polyversumot is, de nem jelentkezett a fertőzés.
Válasz Netparaszt #4266. hozzászólásáraKamerázás és darálás nem megy együtt :-)
A gép teljesítménye nagyban függ a darálandó anyagtól. Ágas bogas szirszar gallyból 250 l / óra, fasza egyenes suhángokból 700 l apríték / óra.
Fogyasztásról nem tudok még nyilatkozni, de 1 l alatt eszik óránként.