Válasz otis #4122. hozzászólására2014-es tavaszi hengerezés cambridge henerrel.
Fedőnövény rozs
Nem a legjobb szerintem.Ezért álltam neki pengést megcsinálni.
A vetés az nagyon kezdetleges volt és ezáltal szar is.
De nem is az a lényeg hanem a takarás.
Válasz monolit #4124. hozzászólásáraA botos változat már 15 éve is elavult volt a világ szerencsésebb állattenyésztéssel rendelkező országaiban.
Nem a talajjavítás miatt mérik a fű hozamát hanem a gazdaságosság nyomonkövetése vezérli őket.
Naponta kellett mérnem a fű mennyiségét, kertbe behajtás előtt és kihajtás után és az elfogyasztott mennyiséget az ügyviteli szoftverbe beírni és egyből lehetett látni, hogy nyereséget termelt a farm vagy nem. 2-3 hetente méred az állatok súlyát és már tudod is a súlygyarapodást. http:/http://www.novel.co.nz/webapps/site/76545/134711/shopping/shopping-view.html?pid=356250
Válasz Netparaszt #4107. hozzászólásáraLehet én magam sem tudom pontosan!
Ami úgy igazából foglalkoztat, az az, hogy van egy területem, aminek a bérleti hosszabbítása csak november közepén lett letisztázva, így ennek tükrében búza aratás után gyommentesítésként csak egy sor grúbert kapott augusztus végén, és azóta nem lett hozzányúlva. Ezen, mikor legutóbb kint voltam december elején, erős, buja búza árvakelés volt látható. Mivel ez nem fog kifagyni, ezt szeretném a lehető legoptimálisabb módon hasznosítani. Nyilván ez nem fog akkorára megnőni, mint a rozs, de talán ki lehetne aknázni a benne rejlő lehetőségeket. Nem emlékszem pontosan, melyik fórumtársunkkal esett meg tavaly az az eset, mikor májusban a jég letarolta neki a búzáját, és direkt húzta bele a kukoricát, majd a tenyészidő folyamán végig jobb képet mutatott neki, mint a szomszédos szántott területek, de ez az eset inspirálna arra, hogy ezen a területen hasonlóan cselekedjek én is. Amit még nem tudok eldönteni, az az, hogy áprilisban mivel lenne érdemes nekiállni ledönteni. Megfelelő henger hiányában nagy mellényúlás lenne-e totálissal lehúzni vetés után közvetlenül, vagy mindenképpen valami hengerfélével próbálkozzak? Nem tudom, egy Güttler henger a rajta lévő csillagaival mennyire törné meg a szárakat, nem szeretnék úgy járni, mint a videón szereplő kísérlet
Válasz Sötét Paraszt #4117. hozzászólására Ennyi a lényeg, lehet Bendegúzzal is csinálni villany helyett, lehet gazdaságosabb is, mert őt senki nem lopná el.
Az intim kérdésre a válasz, igen, legeltettem a család marháját nyaranta siheder koromban Kunmadarason, jártam hobbiból a juhászokkal is máshol, de hálistennek nem abból kell megélnem.
Válasz Csókási Gergő #4114. hozzászólására Nem Gergely, itt is csak ugyanaz az alapcél, mint más állattartóknál, gazdaságosan, nagy tömegű, jó minőségű húsmarhát tartani.
A példán igen nagy biomassza volt, de ez a folyamat átlagos legelőn is ugyanígy zajlik, van egy meghatározott taposási/legelési arány, aminél az állat gyarapodása mellett a talaj is javul, ezt kell megtalálni.
Ugyanez a technológia a sivatagi klímán is, ahol a legeltetés közben alakulnak ki a feltételek a következő, jobb minőségű növényállománynak.
Válasz Netparaszt #4100. hozzászólásáraAz indul a bakterház technológiája tökéletesen megfelel a második mondatodnak.
Adott terület:0 adott állomány 2 db, Bendegúz gondolom minden reggel megtervezi hova fog menni(a terület gazdáinak sebessége , botjuk nagysága, eddig bevitt fejre mért ütések ereje alpján), tehát a tervezettség is megvan. A rugalmas alkalmazkodásnak a változó körülményekhez is talán megfelel hehe. Szóval ez a lényeg hehe.
Egy talán helyes kérdés: Mester legeltetté életedbe szarvasmarhát?
Válasz Dns8 #4112. hozzászólására Amennyiben tiszteletben tartod a másikat, kicsi az esélye, hogy arrogáns válasszal találkozz.
Én nem kotorászok a pénztárcádban, te se tedd, ha nem kértelek meg rá.
Annyit osztok meg, amennyire időm van, az alkalmazást pedig majd akkor látod, amikor időm van rá, hogy bemutassam élőben, igyekszem majd középfokú magyar nyelvtudással átadni neked.
Bár az is lehet, hogy inkább szervezünk egy bemutató napot, hogy többen is láthassák élőben, hatékonyabb volna a tapasztalatcsere.
Lehet, hogy addig még felbukkan valaki más is, aki hasonlóan tart állatot.
Válasz Csókási Gergő #4114. hozzászólásáraHogy hány % -át legeli le a jószág azon lehetne vitatkozni, de ha akkora a zöld tömeg, hogy a marhák nem látszanak ki belőle, akkor ha csak a felét, harmadát eszik meg, az sem kevés.
Ebben a rendszerben nem a rekordtermés a cél, hanem alacsonyabb input költséggel, közepes termésszint elérése, egyre javuló talajállapottal. Ahogy javul a talaj, egyre lejjebb lehet szorítani az input költségeket.
Válasz Netparaszt #4110. hozzászólásáraKöszi a filmet! Ebbő az derül ki számomra, hogy elsődleges cél a legelő javítása (talaja és hosszútávú termőképessége) az állatok taposásának segítségével. Az ott termett növénynek csak kis része kerül gyomorba (majd újra a legelőre), zömét betapossák ami a jelenlegi hazai felfogásban "pocsékba megy", de ennél a technológiánál ez a fő és elsődleges szempont! Az csak másodlagos hogy az állatok jóllakjanak! Ezt alkalmazzák körforgásban évről évre, a marhák híznak, rétek dúsak!
Válasz Netparaszt #4100. hozzászólására A rugalmasan alkalmazkodást hogyan lehet előre megtervezni?
Mondhatná legalább egy helyes kérdést csak, hogy tudjam hogy néz ki.?
Válasz Netparaszt #4078. hozzászólásáraNem a krisnások dolgai érdekelnek,hanem az,hogy hogyan hasznosítod a gyakorlatban,a netröl megszerzett tudást.
Mert ugye az elmélet az elmélet azt középfoku angol nyelvtudással is meglehet szerezni,de hogy ezt gyakorlatban miként valósítod meg az engem jobban érdekel.
Az arroganciát hanyagold,mert árthat az imidzsednek.
Válasz otis #4106. hozzászólására Nem tudhatom, hogy mit vársz, ezek szembetűnőek voltak. Arra válaszolni meg, hogy miért volt inhomogén az állomány, csak hipotéziseket lehet felállítani.
A fektetésnél az számít, meg tudja-e törni a növény szárát a penge, hogy leálljon a keringés. Felnyúlt állománynál biztosan hamarabb szakad meg a szövet, mint egy ritka vetésű, tömör szárszerkezetű állományban.
Egy hét múlva már biztosan látni a sárguló növényeket, nem kellett volna ennyit várni.
De láttam a vetésben bükkönyt is, az elég kitartó ellenfél lehet.
Válasz Netparaszt #4102. hozzászólásáraAz odáig rendben van, én ezen kívül vártam volna még észrevételt Igaz, elég értelmetlenül van összevágva a videó, de egyes részeken, alig van takarónövény, vagy ahol van is, ott is elég ritkás, míg máshol ki sem látszik az illető úriember a rozsból. Nem igazán tudni, hogy pl a rozs után ezzel a hengerrel és ezzel a tempóval is ugyanilyen kudarc lett-e az eredmény? Lehet összefüggés a takarónövény sűrűsége és annak hengerrel való dönthetősége között? Gondolok itt arra, hogy ha ritkább a takarónövény, akkor ugyan a henger ledönti, de nagyobb eséllyel áll fel újra, mintha egy dús, már már felnyurgult állományt fektetek le hengerrel.
Továbbá egy ilyen hengerrel való fektetés után hány nappal kell már annak látszani, hogy sikerült a beavatkozás? A videóban vetés után két héttel mutatja, hogy milyen mértékben álltak vissza a növények. Szerintem a kudarc oka ez is, hogy sokáig vártak. Nyilván nem szerencsés a gyomirtókhoz fordulni, de ha időben alkalmazták volna, nem lett volna ilyen gyenge az állomány. Mondjuk ha az időzítés fontosságát akarták demonstrálni, akkor lehet direkt vártak eddig.
Válasz otis #4101. hozzászólására
Elmondja a nő is az okot a videóban, a borsó teljes virágzása előtt hengereltek. Szerintem egyrészt túl lassan mentek, így nem elég a szárroppantó hatása a hengernek, másrészt túl korán hengereltek. Tejes érés és virágzás csúcsán szabad, mert onnan nem indul egy újabb vegetatív ciklus.
Egyébként újra virágozni akarnak a növények.
Válasz Sötét Paraszt #4090. hozzászólására Sok, de nem ez a lényeg. Ezt a technológiát alkalmazzák több tízezres marhaállománynál is, meg néhány csirkével is. A lényeg az adott területhez és állatállományhoz rugalmasan alkalmazkodó tervezett legeltetés megalkotása.
Ezért mondom, hogy még a helyes kérdések feltevésénél sem járunk...
Válasz Sötét Paraszt #4085. hozzászólására Ez a könyv csak a döntéshozáshoz szükséges keretrendszerről szól, tisztán tanulnivaló. Utána lehet gondolkodni, hogy mit és hogyan a gyakorlatban.
A tata már rég nem csak a tata, egyre többen veszik át évtizedek óta a technológiát. Gabe Brown is így legeltet a 2000 hektárján, ami számottevően hozzájárult a jobb talaj kialakulásához.
Válasz Sötét Paraszt #4086. hozzászólásáraminden csak technikai eszközök kérdése... ha legeltetsz magyarorszgáon úgyis kell valaki mindig az állatok mellé, mert ami nincs lebetonozva és nm őrzik az úgysem marad sokáig a helyén... annyi hogy nem alkesz lúzert veszel fel, hanem egy csöppet értelmesebb embert, és kész... max. napi 2x2 óra munka az egész, akkor is anyi, ha 50 tehened van, meg nagyjábból akkor is ha 500...
Válasz Csókási Gergő #4088. hozzászólásáraA legjobb az lenne, ha a lineár tolná maga előtt az egészet, és mindíg megöntözné amit lelegetek(meg vizet se kellene nekik vinni) hehe.Villanyos lineár lenne, még napelemme is lehetne hajtani hehe.
Nyerek a lottón felépítem a kiskanális mellé hehe.
Válasz Sötét Paraszt #4090. hozzászólásáraüdv.SP!nemakarok itt beoffolni,csak az volna a kérdésem,multkor amikor széttörött a ekéden a függesztőrúd,akkor az azért volt mert 2kategoriával kérted,de amugy ezt a 7es szériát alapból már 3-assal adják nem??és miért a 7est választottad??csak azért kérdem,ha mondjuk én egy 130as traktor után kötöm az én 5ösöm,akkor mi van??(az mtz-s be van szó az ekékről)
Válasz .Feco. #4082. hozzászólásáraSzia. Ha jól értem, akkor akár lehetne egy pl.:100méter x 50 méteres "önjáró karámot" csinálni, ahova becsukunk 60-80db marhát és az lassan megy előre mint az öntöző lineár! Vagy amikor naponta viszi ki a Gazda a vizet-kaját a korláthoz hegesztett vájúba, akkor ráköti a traktorra/manitoura/pick-upra és húz rajta egy karámnyi távolságot!
Válasz .Feco. #4082. hozzászólásáraEgy kérdés mester.
Lenne sok tehened, mégtöbb legelőd, és magadnak kéne tónod nekiáná ennek, mondjuk 200 vagy több legeltetési napon keresztül egy évebe?
_fill_540x300_0.jpg "Az agrárminiszter szerint ez a megállapodás komoly veszélyt jelentene")
15570 hozzászólás
Válasz potaufeux #4126. hozzászólásáraA kelésröl nincs kép ?
Válasz potaufeux #4126. hozzászólásáraA kelésröl nincs kép ?
Válasz potaufeux #4126. hozzászólásáraA kelésröl nincs kép ?
Válasz potaufeux #4126. hozzászólásáraA kelésröl nincs kép ?
Válasz potaufeux #4126. hozzászólásáraA kelésröl nincs kép ?
Válasz otis #4122. hozzászólására2014-es tavaszi hengerezés cambridge henerrel.
Fedőnövény rozs
Nem a legjobb szerintem.Ezért álltam neki pengést megcsinálni.
A vetés az nagyon kezdetleges volt és ezáltal szar is.
De nem is az a lényeg hanem a takarás.
Válasz esze-lény #4128. hozzászólásáraSzerintem,ott akik látták,kihívták az ügyeletes orvost.
Válasz potaufeux #4126. hozzászólására1-1.5 to/ ha napraforgó ledöndölve!!!!!!
Grat.....
Úgy látom kettőnek már leesett,hogy "vak vezet világtalant".
Válasz otis #4122. hozzászólásáraHenger nem tesz semmit a búza árvakelés.
Vagy talaj munka, vagy totális gyomirtó, vagy vetés után egyszikű gyomirtó.
Idén így próbáltunk vetni a gabonát.
Válasz monolit #4124. hozzászólásáraA botos változat már 15 éve is elavult volt a világ szerencsésebb állattenyésztéssel rendelkező országaiban.
Nem a talajjavítás miatt mérik a fű hozamát hanem a gazdaságosság nyomonkövetése vezérli őket.
Naponta kellett mérnem a fű mennyiségét, kertbe behajtás előtt és kihajtás után és az elfogyasztott mennyiséget az ügyviteli szoftverbe beírni és egyből lehetett látni, hogy nyereséget termelt a farm vagy nem. 2-3 hetente méred az állatok súlyát és már tudod is a súlygyarapodást.
http:/http://www.novel.co.nz/webapps/site/76545/134711/shopping/shopping-view.html?pid=356250
Válasz Netparaszt #4120. hozzászólásáraFeladat teljesítve
https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&tl=hu&u=http%3A%2F%2Fwww.noble.org%2Fag%2Fpasture%2Fgrazingstick%2F
Válasz otis #4122. hozzászólásáraEgy Crambridge henger is megtenné talán.
Válasz Netparaszt #4107. hozzászólásáraLehet én magam sem tudom pontosan!
Ami úgy igazából foglalkoztat, az az, hogy van egy területem, aminek a bérleti hosszabbítása csak november közepén lett letisztázva, így ennek tükrében búza aratás után gyommentesítésként csak egy sor grúbert kapott augusztus végén, és azóta nem lett hozzányúlva. Ezen, mikor legutóbb kint voltam december elején, erős, buja búza árvakelés volt látható. Mivel ez nem fog kifagyni, ezt szeretném a lehető legoptimálisabb módon hasznosítani. Nyilván ez nem fog akkorára megnőni, mint a rozs, de talán ki lehetne aknázni a benne rejlő lehetőségeket. Nem emlékszem pontosan, melyik fórumtársunkkal esett meg tavaly az az eset, mikor májusban a jég letarolta neki a búzáját, és direkt húzta bele a kukoricát, majd a tenyészidő folyamán végig jobb képet mutatott neki, mint a szomszédos szántott területek, de ez az eset inspirálna arra, hogy ezen a területen hasonlóan cselekedjek én is. Amit még nem tudok eldönteni, az az, hogy áprilisban mivel lenne érdemes nekiállni ledönteni. Megfelelő henger hiányában nagy mellényúlás lenne-e totálissal lehúzni vetés után közvetlenül, vagy mindenképpen valami hengerfélével próbálkozzak? Nem tudom, egy Güttler henger a rajta lévő csillagaival mennyire törné meg a szárakat, nem szeretnék úgy járni, mint a videón szereplő kísérlet
Válasz Netparaszt #4120. hozzászólásáraEzt az eszközt a krisnások mire használták, amikó kinyomták nekik a villanypásztort(nemvótá ott segíteni nekik is)?
Válasz Sötét Paraszt #4113. hozzászólására helyes kérdés? Például, hogy kell használni ezt az eszközt?
Válasz Sötét Paraszt #4117. hozzászólására Ennyi a lényeg, lehet Bendegúzzal is csinálni villany helyett, lehet gazdaságosabb is, mert őt senki nem lopná el.
Az intim kérdésre a válasz, igen, legeltettem a család marháját nyaranta siheder koromban Kunmadarason, jártam hobbiból a juhászokkal is máshol, de hálistennek nem abból kell megélnem.
Válasz Csókási Gergő #4114. hozzászólására Nem Gergely, itt is csak ugyanaz az alapcél, mint más állattartóknál, gazdaságosan, nagy tömegű, jó minőségű húsmarhát tartani.
A példán igen nagy biomassza volt, de ez a folyamat átlagos legelőn is ugyanígy zajlik, van egy meghatározott taposási/legelési arány, aminél az állat gyarapodása mellett a talaj is javul, ezt kell megtalálni.
Ugyanez a technológia a sivatagi klímán is, ahol a legeltetés közben alakulnak ki a feltételek a következő, jobb minőségű növényállománynak.
Válasz Netparaszt #4100. hozzászólásáraAz indul a bakterház technológiája tökéletesen megfelel a második mondatodnak.
Adott terület:0 adott állomány 2 db, Bendegúz gondolom minden reggel megtervezi hova fog menni(a terület gazdáinak sebessége , botjuk nagysága, eddig bevitt fejre mért ütések ereje alpján), tehát a tervezettség is megvan. A rugalmas alkalmazkodásnak a változó körülményekhez is talán megfelel hehe. Szóval ez a lényeg hehe.
Egy talán helyes kérdés: Mester legeltetté életedbe szarvasmarhát?
Válasz Dns8 #4112. hozzászólására Amennyiben tiszteletben tartod a másikat, kicsi az esélye, hogy arrogáns válasszal találkozz.
Én nem kotorászok a pénztárcádban, te se tedd, ha nem kértelek meg rá.
Annyit osztok meg, amennyire időm van, az alkalmazást pedig majd akkor látod, amikor időm van rá, hogy bemutassam élőben, igyekszem majd középfokú magyar nyelvtudással átadni neked.
Bár az is lehet, hogy inkább szervezünk egy bemutató napot, hogy többen is láthassák élőben, hatékonyabb volna a tapasztalatcsere.
Lehet, hogy addig még felbukkan valaki más is, aki hasonlóan tart állatot.
Válasz Csókási Gergő #4114. hozzászólásáraHogy hány % -át legeli le a jószág azon lehetne vitatkozni, de ha akkora a zöld tömeg, hogy a marhák nem látszanak ki belőle, akkor ha csak a felét, harmadát eszik meg, az sem kevés.
Ebben a rendszerben nem a rekordtermés a cél, hanem alacsonyabb input költséggel, közepes termésszint elérése, egyre javuló talajállapottal. Ahogy javul a talaj, egyre lejjebb lehet szorítani az input költségeket.
Válasz Netparaszt #4110. hozzászólásáraKöszi a filmet! Ebbő az derül ki számomra, hogy elsődleges cél a legelő javítása (talaja és hosszútávú termőképessége) az állatok taposásának segítségével. Az ott termett növénynek csak kis része kerül gyomorba (majd újra a legelőre), zömét betapossák ami a jelenlegi hazai felfogásban "pocsékba megy", de ennél a technológiánál ez a fő és elsődleges szempont! Az csak másodlagos hogy az állatok jóllakjanak! Ezt alkalmazzák körforgásban évről évre, a marhák híznak, rétek dúsak!
Válasz Netparaszt #4100. hozzászólására A rugalmasan alkalmazkodást hogyan lehet előre megtervezni?
Mondhatná legalább egy helyes kérdést csak, hogy tudjam hogy néz ki.?
Válasz Netparaszt #4078. hozzászólásáraNem a krisnások dolgai érdekelnek,hanem az,hogy hogyan hasznosítod a gyakorlatban,a netröl megszerzett tudást.
Mert ugye az elmélet az elmélet azt középfoku angol nyelvtudással is meglehet szerezni,de hogy ezt gyakorlatban miként valósítod meg az engem jobban érdekel.
Az arroganciát hanyagold,mert árthat az imidzsednek.
Válasz Netparaszt #4110. hozzászólásáraSajnos ez nem az adagolt legeltetés!!!!!
Annál nincs ekkora tiprási veszteség.
Ez legelőkert!
Válasz Csókási Gergő #4088. hozzászólására Ilyesmi dolgot képzelj az adagolt legeltetéssel.
Válasz Netparaszt #4108. hozzászólásáraSajna nem, egy kisbuta mobilon pötyögök egy tanyáról. . . . :{(
Válasz Gergo55 #4105. hozzászólására Köszi, be tudnád szkennelni? Már nem veszek egy ideje magyar reklámújságokat...
Válasz otis #4106. hozzászólására
Nem tudhatom, hogy mit vársz, ezek szembetűnőek voltak. Arra válaszolni meg, hogy miért volt inhomogén az állomány, csak hipotéziseket lehet felállítani.
A fektetésnél az számít, meg tudja-e törni a növény szárát a penge, hogy leálljon a keringés. Felnyúlt állománynál biztosan hamarabb szakad meg a szövet, mint egy ritka vetésű, tömör szárszerkezetű állományban.
Egy hét múlva már biztosan látni a sárguló növényeket, nem kellett volna ennyit várni.
De láttam a vetésben bükkönyt is, az elég kitartó ellenfél lehet.
Válasz Netparaszt #4102. hozzászólásáraAz odáig rendben van, én ezen kívül vártam volna még észrevételt
Igaz, elég értelmetlenül van összevágva a videó, de egyes részeken, alig van takarónövény, vagy ahol van is, ott is elég ritkás, míg máshol ki sem látszik az illető úriember a rozsból. Nem igazán tudni, hogy pl a rozs után ezzel a hengerrel és ezzel a tempóval is ugyanilyen kudarc lett-e az eredmény? Lehet összefüggés a takarónövény sűrűsége és annak hengerrel való dönthetősége között? Gondolok itt arra, hogy ha ritkább a takarónövény, akkor ugyan a henger ledönti, de nagyobb eséllyel áll fel újra, mintha egy dús, már már felnyurgult állományt fektetek le hengerrel.
Továbbá egy ilyen hengerrel való fektetés után hány nappal kell már annak látszani, hogy sikerült a beavatkozás? A videóban vetés után két héttel mutatja, hogy milyen mértékben álltak vissza a növények. Szerintem a kudarc oka ez is, hogy sokáig vártak. Nyilván nem szerencsés a gyomirtókhoz fordulni, de ha időben alkalmazták volna, nem lett volna ilyen gyenge az állomány. Mondjuk ha az időzítés fontosságát akarták demonstrálni, akkor lehet direkt vártak eddig.
Attila!
Ajánlom figyelmedbe a Méhészet decemberi számában megjelent Ásványi anyagok a táplálékban címen Csonka Imre írását!
Válasz endypapa #4103. hozzászólásáraMondjuk úgy, hogy eredményesebb...jobb nem.
Válasz Netparaszt #4102. hozzászólásáraHa egy totális gyomírtózást tett volna a vetésre, jobb lett volna?
Válasz otis #4101. hozzászólására
Elmondja a nő is az okot a videóban, a borsó teljes virágzása előtt hengereltek. Szerintem egyrészt túl lassan mentek, így nem elég a szárroppantó hatása a hengernek, másrészt túl korán hengereltek. Tejes érés és virágzás csúcsán szabad, mert onnan nem indul egy újabb vegetatív ciklus.
Egyébként újra virágozni akarnak a növények.
Itt vajon miért nem működött?
Válasz Sötét Paraszt #4090. hozzászólására Sok, de nem ez a lényeg. Ezt a technológiát alkalmazzák több tízezres marhaállománynál is, meg néhány csirkével is. A lényeg az adott területhez és állatállományhoz rugalmasan alkalmazkodó tervezett legeltetés megalkotása.
Ezért mondom, hogy még a helyes kérdések feltevésénél sem járunk...
Válasz Csókási Gergő #4088. hozzászólására Hát nem így néz ki a történet, s ez nem is működne.
Válasz Sötét Paraszt #4086. hozzászólására Szerintem a kérdés feltevéséhez is meg kellene ismerkedni először azzal, amiről szó van
Válasz Sötét Paraszt #4085. hozzászólására Ez a könyv csak a döntéshozáshoz szükséges keretrendszerről szól, tisztán tanulnivaló. Utána lehet gondolkodni, hogy mit és hogyan a gyakorlatban.
A tata már rég nem csak a tata, egyre többen veszik át évtizedek óta a technológiát. Gabe Brown is így legeltet a 2000 hektárján, ami számottevően hozzájárult a jobb talaj kialakulásához.
Válasz .Feco. #4095. hozzászólásáramásodjára is csak kapufa, ez a lényeg:
Válasz .Feco. #4094. hozzászólásáralemaradt a magyarázó videó:
Válasz Sötét Paraszt #4086. hozzászólásáraminden csak technikai eszközök kérdése... ha legeltetsz magyarorszgáon úgyis kell valaki mindig az állatok mellé, mert ami nincs lebetonozva és nm őrzik az úgysem marad sokáig a helyén... annyi hogy nem alkesz lúzert veszel fel, hanem egy csöppet értelmesebb embert, és kész... max. napi 2x2 óra munka az egész, akkor is anyi, ha 50 tehened van, meg nagyjábból akkor is ha 500...
Válasz Csókási Gergő #4088. hozzászólásáraA legjobb az lenne, ha a lineár tolná maga előtt az egészet, és mindíg megöntözné amit lelegetek(meg vizet se kellene nekik vinni) hehe.Villanyos lineár lenne, még napelemme is lehetne hajtani hehe.
Nyerek a lottón felépítem a kiskanális mellé hehe.
Válasz Sötét Paraszt #4090. hozzászólásáraüdv.SP!nemakarok itt beoffolni,csak az volna a kérdésem,multkor amikor széttörött a ekéden a függesztőrúd,akkor az azért volt mert 2kategoriával kérted,de amugy ezt a 7es szériát alapból már 3-assal adják nem??és miért a 7est választottad??csak azért kérdem,ha mondjuk én egy 130as traktor után kötöm az én 5ösöm,akkor mi van??(az mtz-s be van szó az ekékről)
Válasz Sötét Paraszt #4090. hozzászólásáraKerdezd meg
Itt
Válasz m.p.gy. #4089. hozzászólásáraEbbő menyi lehet a legelő?
Válasz Sötét Paraszt #4087. hozzászólásáraWeboldaluk szerint 35 meg pár zebu. 270 ha összterület abbol 200 ha biogazdalkodás
Válasz .Feco. #4082. hozzászólásáraSzia. Ha jól értem, akkor akár lehetne egy pl.:100méter x 50 méteres "önjáró karámot" csinálni, ahova becsukunk 60-80db marhát és az lassan megy előre mint az öntöző lineár! Vagy amikor naponta viszi ki a Gazda a vizet-kaját a korláthoz hegesztett vájúba, akkor ráköti a traktorra/manitoura/pick-upra és húz rajta egy karámnyi távolságot!
Válasz Netparaszt #4084. hozzászólására Mester, most akkó tudod, hogy hány tehenük van a krisnásoknak, meg hozzá mennyi hektójuk vagy nem?
Válasz .Feco. #4082. hozzászólásáraEgy kérdés mester.
Lenne sok tehened, mégtöbb legelőd, és magadnak kéne tónod nekiáná ennek, mondjuk 200 vagy több legeltetési napon keresztül egy évebe?