Válasz Csókási Gergő #4088. hozzászólásáraA legjobb az lenne, ha a lineár tolná maga előtt az egészet, és mindíg megöntözné amit lelegetek(meg vizet se kellene nekik vinni) hehe.Villanyos lineár lenne, még napelemme is lehetne hajtani hehe.
Nyerek a lottón felépítem a kiskanális mellé hehe.
Válasz Sötét Paraszt #4090. hozzászólásáraüdv.SP!nemakarok itt beoffolni,csak az volna a kérdésem,multkor amikor széttörött a ekéden a függesztőrúd,akkor az azért volt mert 2kategoriával kérted,de amugy ezt a 7es szériát alapból már 3-assal adják nem??és miért a 7est választottad??csak azért kérdem,ha mondjuk én egy 130as traktor után kötöm az én 5ösöm,akkor mi van??(az mtz-s be van szó az ekékről)
Válasz .Feco. #4082. hozzászólásáraSzia. Ha jól értem, akkor akár lehetne egy pl.:100méter x 50 méteres "önjáró karámot" csinálni, ahova becsukunk 60-80db marhát és az lassan megy előre mint az öntöző lineár! Vagy amikor naponta viszi ki a Gazda a vizet-kaját a korláthoz hegesztett vájúba, akkor ráköti a traktorra/manitoura/pick-upra és húz rajta egy karámnyi távolságot!
Válasz .Feco. #4082. hozzászólásáraEgy kérdés mester.
Lenne sok tehened, mégtöbb legelőd, és magadnak kéne tónod nekiáná ennek, mondjuk 200 vagy több legeltetési napon keresztül egy évebe?
Válasz Netparaszt #4084. hozzászólásáraVéleményed szerint a 644 ódabó mennyi szóhat a gyakorlati megvalósításró, és mennyi szól arról, hogy milyen eredmények születtek?
Rossz legelőt mán láttunk, abba nem vagyunk biztosak, hogy a 80 éves paper legelője a sivatagba nem ugyanúgy néz ki.
Válasz Sötét Paraszt #4080. hozzászólásáraKonkrétan felvilágosításnak javasolnám ezt a röpke 644 oldalt átfutni a kérdéseid megválaszolásához. Holistic Management: A New Framework for Decision Making
A lényeg, hogy jobban hasznosul a legelő, kisebb a taposási kár és több ideje van a területnek regenerálódni. A javuló biológia pedig jobb talajállapotot fog eredményezni, jobb vízháztartással, ami elősegíti a növények fejlődését és a vegetáció változatosabbá válását.
Gondolom te is láttál már széttaposott, kikopott legelőt, értéktelen, növényekből álló, kósza fűcsomókkal, amit a válogató állatok otthagynak. Na ez nem úgy néz ki.
Válasz Józsi11 #4081. hozzászólására Biztos jóval tájékozottabb vagy az állattartásukról és működésükről, így elbizonytalanodtam, hogy valóban megfelelő partnerek-e a kísérletekhez.
Lehet, hogy náluk még az üsző is tejel.
De kár, hogy nem jöttél korábban.
Volna kedved kísérletezni? Nálad biztosan jobb alapok vannak és gondosabb gazdája lehetsz az állataidnak.
Hány ilyen izé bukkan fel még egy nap? Ezek most fényre jönnek?
a hangsúly azon van, hogy egy adott pillanatban mennyi állat van egységnyi területen! a kulcs az, hogy minél rövidebb ideig minél több állat legyen a lehető legkisebb területen! Klasszikus karám effektus! Azt bárki meg tudja mondani, hogy nincs az a szíkes gyep, amin ne nőne meg derékig a fű azon a területen, ahol korábban a gulya pihenőkarámja volt.
A hollisztikus legeltetés lnyege az, hogy leutánozza a prérin vándorló bölénycsordák talajalakító hatását: egy rendkívűl rövid ideig iszonyatosan sok állat van egy tarületen, ott lelegelnek mindent válogatás nélkül, az elhullajtott ürüléket széttapossák, és beletapossák a maradványokkal együtt a talajba, majd az év hátralévő idején semmi nem gyötri, nem legeli, nem bolygatja a füvet. ez a nagyon rövid dő akár azt is jelentheti hogy naponta terelik újabb legelőre az állatokat, és egy adott pillanatban elérheti akár a 50-100.000 kg élősúly/ha állatsűrűséget is, de mivel egy adott területet nem legeltetnek még egy napig sem, így a teljes legeltetési időre vonatkoztatva ez még 1-2 állat/ha átlagot sem ér el. Jó időjárás esetén akár többször is lehet mellette kaszálni még a területet, legeltetés előtt, után vagy is-is..
Válasz Netparaszt #4075. hozzászólásáraKrisnás alap szart se ér,náluk a tehén borjazás nélkül is ad tejet.Csak maguk álltal előállított termékeket esznek mégis a teso-ba járnak.
Válasz Netparaszt #4075. hozzászólására Konkrétan, csak az érdekelne jobban, hogy darabra mennyi marhájuk van, és ehhez mennyi hektó a legelő?
Nem elíg a napi kaja, akkó mit tipornak vissza a fődbe mit locsónak , hogy jobban bomójon? Következő esőné jobban tartsa a vizet ?
Válasz Sötét Paraszt #4070. hozzászólására Konkrétan a Krisna völgyben kezdtük az alkalmazást, ami nagyon jó alapot biztosít. Náluk dolgozó és tejelő állomány is van, csak füvön tartják őket.
Élettani paraméterekben, tejhozamban és minőségben eddig nem volt tapasztalható negatívum a 2014-es referenciaévhez viszonyítva.
Elég gyorsan kialakultak a megfelelő cellaméretek az adagolt legeltetéshez, miután a szürkemarhák széttépték a villanypásztort, mikor nem volt elég a napi kajamennyiség.
Minden legelőn állatfajtánként egyedileg kell kialakítani az optimális cellaméretet, nincs két egyforma helyzet.
Ehhez kell tanulni, hogy érthető legyen a keretrendszer.
A probléma egyénként az volt, hogy a legelőik eddig néhány év alatt lepusztultak, újra kellett vetni rendszeresen.
A változástól a legelők minőségének javulását várjuk.
Válasz Dns8 #4071. hozzászólására Nincs itt semmi titok kérem
Mindenki le tudja tölteni a lopott Allan Savory könyveket a holisztikus menedzsmentről.
Ha jobb morállal rendelkezik, meg is tudja vásárolni azokat. Holistic Management
Ha még jobb morállal rendelkezik, s nemcsak a cifra kerítésre és az új harciszekérre képes költeni, még tanulhat is a mestertől online. Online tanfolyam
De tudod mit, gyere el hozzám, fizetem az utazásod, segítségképp elmesélem neked, amit jónéhány milliós tanulópénzzel megtanultam. Sőt elviszlek oda is, ahol alkalmazzák a Savory módszert, meg is vendégellek a háztájimból, mert szívesen támogatom a nincstelen kisparasztokat, akiknek nem tellik a tanulásra és fejlődésre. Áll a deal?
Válasz Dns8 #4071. hozzászólásáraKeress egy méhészt a környezetedben, vigyé madzagot, kenesd be és fizess.
Sajnálattal kell közölnöm, hogy az itt fellelhető információk ingyen vannak...
Válasz Netparaszt #4057. hozzászólásáraNéztem amikor a fotókat készítettem,van ahol kitudtam húzni könnyen volt ahol beleszakadt!Napközben -3 fok volt éjszaka -8-10 fok.Talajállapottal nincs gond évek óta csak lazítva van a terület.
Válasz Dinnyés Laci #4059. hozzászólására Más okot nem látok, minthogy túl sok pénze van még a gazdaságnak, de annál kevesebb tanulóképessége.
Hálistennek Ausztrália notill nagyhatalom, egyre több gazdálkodó áll át, a kormányzat is komoly összegekkel támogatja a szénmegkötés javítását.
Válasz Maszek Zs #4064. hozzászólására Ez a cucc a photoshopnál is durvább. Sok előtte-utána képet láttam már a szokásos kerítéshatáron kívül, de a legdurvábbakat a Sonora sivatagban. A lovak hasáig ért a fű a holisztikus mezsgyén, míg mellette a vörös sivatag volt, kósza cserjékkel.
Képzeld el ugyanezt a Hortobágyon, ahol rossz ránézni a romló állapotú legelőkre.
Válasz monolit #4061. hozzászólására Persze
Már csináljuk tavaly március óta, hatalmas a sikere a technológiának. Idén harmadakkora terület elég volt az állatoknak, mint tavaly, a legelő javulásáról csak hosszabb távon tudunk adatokat nyerni.
De az a tény, hogy egy esős évben már szénázni kellett az állatokat július közepén ugyanazon a legelőn, ahol az idei aszályban még bőven volt tartalék, magában óriási változás.
Válasz Hunter_ #4056. hozzászólására Még két-három ilyen éjszaka és a legtöbb fagyérzékeny növény feküdni fog, tömegükben már a tápanyagmegtakarítás összege jelentkezik
A fagy itt végzi el a szárzúzó munkáját, a nyereséget ki lehet számolni.
Jó fedettség esetén a fényelnyonás miatt kevesebb gymnak szabad megjelennie.
A melegedéssel majd elindul a bomlás is. Nézd meg, hogy alatta morzsalékos-e a talaj még vagy már, kihúzható-e a növény könnyedén, vagy belefagyott a földbe.
Válasz endypapa #4041. hozzászólására A vadernél láttam egy olyan terítőlemezt, amiben a ferde terítőlemez egy csatornát képzett felette egy takaró lemezzel. Az talán még szebb szórásképet ad, egy sávba marad minden kijuttatott mag.
Válasz monolit #4045. hozzászólásáraHomokban javít valamit a víz és tápanyagháztartásan, de élő növényekkel és természetesen lebomló szerves anyagokkal jobb eredményt érsz el.
A humuszképződés felgyorsítása volna a fő feladat, abban az inert szénnek minimális a segítsége.
Válasz monolit #4051. hozzászólására Ne siessetek a melóval, nézzetek rá ezekre a mini szárzúzókra. Ezekkel is működik a fektetés elméletileg, láttam hasonlót USÁban, kisebb, könnyebb, okosabb.
Szerintem. De valakinek tesztelnie kellene a Vaderrel. Crosscutter
Nekem még nincsen ilyenem sajnos, csak tervbe van véve.
A fedőnövényt hengerelik le vele, hogy az így keletkező mulcsba tudjanak vetni. A hengerlés szálirányt ad, így könnyebb a dolga a vetőgépnek. Nem vágja el a növény szárát (nem éles a kés rajta) csak roncsolja, így az lassabban bomlik le.
Válasz ata0 #4048. hozzászólásáraEzen a területen annyi volt a szalma maradvány aratás utáni 2 megmunkálás után is hogy a kombinátor után elhúztam a gyomfésűt is hogy a betorkolt kombi után helyrehozza a területet.
Mert itt tönköly után tönköly lett vetve.1,6méter magas és mint a kefe olyan sűrű volt az állomány.
Hihetetlen mennyiségű szalma volt.
Kevés a paci (80 LE) ezért 9 kapás 1,9 méter széles a grubberem. Ezidáig 2,5 m-es magvetőt találtam, azon 7 db vetőelem van. Takarónövény vetésre alkalmas lenne endypapa által említett terelőlemez beiktatásával.
De ha vetőgépet tennék rá, akkor a kapákhoz vezetett csövekkel 21 cm-es sortávra vethetnék gabonaféléket is vele.
15528 hozzászólás
Válasz Csókási Gergő #4088. hozzászólásáraA legjobb az lenne, ha a lineár tolná maga előtt az egészet, és mindíg megöntözné amit lelegetek(meg vizet se kellene nekik vinni) hehe.Villanyos lineár lenne, még napelemme is lehetne hajtani hehe.
Nyerek a lottón felépítem a kiskanális mellé hehe.
Válasz Sötét Paraszt #4090. hozzászólásáraüdv.SP!nemakarok itt beoffolni,csak az volna a kérdésem,multkor amikor széttörött a ekéden a függesztőrúd,akkor az azért volt mert 2kategoriával kérted,de amugy ezt a 7es szériát alapból már 3-assal adják nem??és miért a 7est választottad??csak azért kérdem,ha mondjuk én egy 130as traktor után kötöm az én 5ösöm,akkor mi van??(az mtz-s be van szó az ekékről)
Válasz Sötét Paraszt #4090. hozzászólásáraKerdezd meg
Itt
Válasz m.p.gy. #4089. hozzászólásáraEbbő menyi lehet a legelő?
Válasz Sötét Paraszt #4087. hozzászólásáraWeboldaluk szerint 35 meg pár zebu. 270 ha összterület abbol 200 ha biogazdalkodás
Válasz .Feco. #4082. hozzászólásáraSzia. Ha jól értem, akkor akár lehetne egy pl.:100méter x 50 méteres "önjáró karámot" csinálni, ahova becsukunk 60-80db marhát és az lassan megy előre mint az öntöző lineár! Vagy amikor naponta viszi ki a Gazda a vizet-kaját a korláthoz hegesztett vájúba, akkor ráköti a traktorra/manitoura/pick-upra és húz rajta egy karámnyi távolságot!
Válasz Netparaszt #4084. hozzászólására Mester, most akkó tudod, hogy hány tehenük van a krisnásoknak, meg hozzá mennyi hektójuk vagy nem?
Válasz .Feco. #4082. hozzászólásáraEgy kérdés mester.
Lenne sok tehened, mégtöbb legelőd, és magadnak kéne tónod nekiáná ennek, mondjuk 200 vagy több legeltetési napon keresztül egy évebe?
Válasz Netparaszt #4084. hozzászólásáraVéleményed szerint a 644 ódabó mennyi szóhat a gyakorlati megvalósításró, és mennyi szól arról, hogy milyen eredmények születtek?
Rossz legelőt mán láttunk, abba nem vagyunk biztosak, hogy a 80 éves paper legelője a sivatagba nem ugyanúgy néz ki.
Válasz Sötét Paraszt #4080. hozzászólásáraKonkrétan felvilágosításnak javasolnám ezt a röpke 644 oldalt átfutni a kérdéseid megválaszolásához.
Holistic Management: A New Framework for Decision Making
A lényeg, hogy jobban hasznosul a legelő, kisebb a taposási kár és több ideje van a területnek regenerálódni. A javuló biológia pedig jobb talajállapotot fog eredményezni, jobb vízháztartással, ami elősegíti a növények fejlődését és a vegetáció változatosabbá válását.
Gondolom te is láttál már széttaposott, kikopott legelőt, értéktelen, növényekből álló, kósza fűcsomókkal, amit a válogató állatok otthagynak. Na ez nem úgy néz ki.
Válasz Józsi11 #4081. hozzászólására Biztos jóval tájékozottabb vagy az állattartásukról és működésükről, így elbizonytalanodtam, hogy valóban megfelelő partnerek-e a kísérletekhez.
Lehet, hogy náluk még az üsző is tejel.
De kár, hogy nem jöttél korábban.
Volna kedved kísérletezni? Nálad biztosan jobb alapok vannak és gondosabb gazdája lehetsz az állataidnak.
Hány ilyen izé bukkan fel még egy nap? Ezek most fényre jönnek?
Válasz Sötét Paraszt #4080. hozzászólásáranem feltétlen az a kérdés, hogy mennyi tehén/hektó, vagy mennyi hektó/tehén..
a hangsúly azon van, hogy egy adott pillanatban mennyi állat van egységnyi területen! a kulcs az, hogy minél rövidebb ideig minél több állat legyen a lehető legkisebb területen! Klasszikus karám effektus! Azt bárki meg tudja mondani, hogy nincs az a szíkes gyep, amin ne nőne meg derékig a fű azon a területen, ahol korábban a gulya pihenőkarámja volt.
A hollisztikus legeltetés lnyege az, hogy leutánozza a prérin vándorló bölénycsordák talajalakító hatását: egy rendkívűl rövid ideig iszonyatosan sok állat van egy tarületen, ott lelegelnek mindent válogatás nélkül, az elhullajtott ürüléket széttapossák, és beletapossák a maradványokkal együtt a talajba, majd az év hátralévő idején semmi nem gyötri, nem legeli, nem bolygatja a füvet. ez a nagyon rövid dő akár azt is jelentheti hogy naponta terelik újabb legelőre az állatokat, és egy adott pillanatban elérheti akár a 50-100.000 kg élősúly/ha állatsűrűséget is, de mivel egy adott területet nem legeltetnek még egy napig sem, így a teljes legeltetési időre vonatkoztatva ez még 1-2 állat/ha átlagot sem ér el. Jó időjárás esetén akár többször is lehet mellette kaszálni még a területet, legeltetés előtt, után vagy is-is..
Válasz Netparaszt #4075. hozzászólásáraKrisnás alap szart se ér,náluk a tehén borjazás nélkül is ad tejet.Csak maguk álltal előállított termékeket esznek mégis a teso-ba járnak.
Válasz Netparaszt #4075. hozzászólására Konkrétan, csak az érdekelne jobban, hogy darabra mennyi marhájuk van, és ehhez mennyi hektó a legelő?
Nem elíg a napi kaja, akkó mit tipornak vissza a fődbe mit locsónak , hogy jobban bomójon? Következő esőné jobban tartsa a vizet ?
Válasz colizoli #4068. hozzászólására Nem tudom. Én inkább csak angol anyagokból tájékozódom.
Válasz Dns8 #4076. hozzászólására Rendben. Somogyba kell menni. Az időpontot majd megbeszéljük, amikor majd a krisnások felé járok tavasszal.
Válasz Berente Antal #4072. hozzászólásáraNem reagálunk rá,mert tudjuk,ki írta.
Válasz Netparaszt #4074. hozzászólásáraÉlnék a felkínált lehetőséggel,Kakasszékre kellene menni?
Válasz Sötét Paraszt #4070. hozzászólására Konkrétan a Krisna völgyben kezdtük az alkalmazást, ami nagyon jó alapot biztosít. Náluk dolgozó és tejelő állomány is van, csak füvön tartják őket.
Élettani paraméterekben, tejhozamban és minőségben eddig nem volt tapasztalható negatívum a 2014-es referenciaévhez viszonyítva.
Elég gyorsan kialakultak a megfelelő cellaméretek az adagolt legeltetéshez, miután a szürkemarhák széttépték a villanypásztort, mikor nem volt elég a napi kajamennyiség.
Minden legelőn állatfajtánként egyedileg kell kialakítani az optimális cellaméretet, nincs két egyforma helyzet.
Ehhez kell tanulni, hogy érthető legyen a keretrendszer.
A probléma egyénként az volt, hogy a legelőik eddig néhány év alatt lepusztultak, újra kellett vetni rendszeresen.
A változástól a legelők minőségének javulását várjuk.
Válasz Dns8 #4071. hozzászólására Nincs itt semmi titok kérem
Mindenki le tudja tölteni a lopott Allan Savory könyveket a holisztikus menedzsmentről.
Ha jobb morállal rendelkezik, meg is tudja vásárolni azokat.
Holistic Management
Ha még jobb morállal rendelkezik, s nemcsak a cifra kerítésre és az új harciszekérre képes költeni, még tanulhat is a mestertől online.
Online tanfolyam
De tudod mit, gyere el hozzám, fizetem az utazásod, segítségképp elmesélem neked, amit jónéhány milliós tanulópénzzel megtanultam. Sőt elviszlek oda is, ahol alkalmazzák a Savory módszert, meg is vendégellek a háztájimból, mert szívesen támogatom a nincstelen kisparasztokat, akiknek nem tellik a tanulásra és fejlődésre. Áll a deal?
Válasz Dns8 #4071. hozzászólásáraKeress egy méhészt a környezetedben, vigyé madzagot, kenesd be és fizess.
Sajnálattal kell közölnöm, hogy az itt fellelhető információk ingyen vannak...
Válasz Dns8 #4071. hozzászólásáramegint a kötözködés... "jól" indul az év
Válasz Sötét Paraszt #4070. hozzászólásáraFizess és kapsz konkrétot is.
Itt csak mézesmadzagot.
Válasz Netparaszt #4065. hozzászólására
Mester írhatná konkrítabb dógokat is hehe.
http://www.slate.com/articles/life/food/2013/04/allan_savory_s_ted_talk_is_wrong_and_the_benefits_of_holistic_grazing_have.html
Válasz Netparaszt #4057. hozzászólásáraNéztem amikor a fotókat készítettem,van ahol kitudtam húzni könnyen volt ahol beleszakadt!Napközben -3 fok volt éjszaka -8-10 fok.Talajállapottal nincs gond évek óta csak lazítva van a terület.
Válasz Netparaszt #4065. hozzászólásáraEz a téma egy kicsit komolyabban érdekelne, hol lehet utána olvasni német vagy magyar nyelven?
Válasz Dinnyés Laci #4059. hozzászólására Más okot nem látok, minthogy túl sok pénze van még a gazdaságnak, de annál kevesebb tanulóképessége.
Hálistennek Ausztrália notill nagyhatalom, egyre több gazdálkodó áll át, a kormányzat is komoly összegekkel támogatja a szénmegkötés javítását.
Válasz Maszek Zs #4064. hozzászólására Ez a cucc a photoshopnál is durvább. Sok előtte-utána képet láttam már a szokásos kerítéshatáron kívül, de a legdurvábbakat a Sonora sivatagban. A lovak hasáig ért a fű a holisztikus mezsgyén, míg mellette a vörös sivatag volt, kósza cserjékkel.
Képzeld el ugyanezt a Hortobágyon, ahol rossz ránézni a romló állapotú legelőkre.
Válasz monolit #4061. hozzászólására Persze
Már csináljuk tavaly március óta, hatalmas a sikere a technológiának. Idén harmadakkora terület elég volt az állatoknak, mint tavaly, a legelő javulásáról csak hosszabb távon tudunk adatokat nyerni.
De az a tény, hogy egy esős évben már szénázni kellett az állatokat július közepén ugyanazon a legelőn, ahol az idei aszályban még bőven volt tartalék, magában óriási változás.
Válasz monolit #4061. hozzászólásáraÜdv! És mindenkinek BÚÉK!!
Ez elég érdekes a nyilakkal megjelölt helyek,remélem nem valami fotóshop.
Most néztem meg újból az előzőleg ajánlott amerikai oldalt és a vetőgép olasz gyártmány.
http://www.matermacc.it/ita/seminatrici/ms8100.html
Netparaszt,
ezt a videót láttad már?http://www.ted.com/talks/allan_savory_how_to_green_the_world_s_deserts_and_reverse_climate_change?language=hu#t-422171
Az állatcsordákat használják talajmegújításra füves pusztákon.
Válasz Netparaszt #4058. hozzászólásáraBár úgy lenne
Egyelőre az adatokat gyűjtöm a no till gazdálkodás elkezdéshez.
A képek innen származnak:http://lazyeightstockfarm.com/2013/08/timing/
https://www.youtube.com/watch?v=rqtW7xmGgS4
ezt a sivatagot miért szántsák meg?
Válasz monolit #4052. hozzászólására Ezek a saját képeid?
Válasz Hunter_ #4056. hozzászólására Még két-három ilyen éjszaka és a legtöbb fagyérzékeny növény feküdni fog, tömegükben már a tápanyagmegtakarítás összege jelentkezik
A fagy itt végzi el a szárzúzó munkáját, a nyereséget ki lehet számolni.
Jó fedettség esetén a fényelnyonás miatt kevesebb gymnak szabad megjelennie.
A melegedéssel majd elindul a bomlás is. Nézd meg, hogy alatta morzsalékos-e a talaj még vagy már, kihúzható-e a növény könnyedén, vagy belefagyott a földbe.
Takaró növény ez is. A fagy megtette hatását!
Válasz endypapa #4041. hozzászólására A vadernél láttam egy olyan terítőlemezt, amiben a ferde terítőlemez egy csatornát képzett felette egy takaró lemezzel. Az talán még szebb szórásképet ad, egy sávba marad minden kijuttatott mag.
Válasz monolit #4045. hozzászólásáraHomokban javít valamit a víz és tápanyagháztartásan, de élő növényekkel és természetesen lebomló szerves anyagokkal jobb eredményt érsz el.
A humuszképződés felgyorsítása volna a fő feladat, abban az inert szénnek minimális a segítsége.
Válasz monolit #4051. hozzászólására Ne siessetek a melóval, nézzetek rá ezekre a mini szárzúzókra. Ezekkel is működik a fektetés elméletileg, láttam hasonlót USÁban, kisebb, könnyebb, okosabb.
Szerintem. De valakinek tesztelnie kellene a Vaderrel.
Crosscutter
https://youtu.be/x_0X6jN3pa0
Válasz mtz1962 #4050. hozzászólásáraSzia!
Nekem még nincsen ilyenem sajnos, csak tervbe van véve.
A fedőnövényt hengerelik le vele, hogy az így keletkező mulcsba tudjanak vetni. A hengerlés szálirányt ad, így könnyebb a dolga a vetőgépnek. Nem vágja el a növény szárát (nem éles a kés rajta) csak roncsolja, így az lassabban bomlik le.
Pár kép róla.
Válasz ata0 #4046. hozzászólásáraJól néz ki
Henger átmérője? Falvastagsága? Hol lehet ilyen csövet beszerezni?
Milyen lesz a "kések" kialakítása? A halszálkást ajánlják az amcsik, mivel az finomabban gurul a talajon.
Ha teletöltöd vízzel, akkor gondolom teszel leeresztő csapot is rá.
Válasz monolit #4035. hozzászólásáraÜdv és BUÉK!!!ezt tarlóhántásként használod aratás után vagy szántás után?
Válasz ata0 #4048. hozzászólásáraEzen a területen annyi volt a szalma maradvány aratás utáni 2 megmunkálás után is hogy a kombinátor után elhúztam a gyomfésűt is hogy a betorkolt kombi után helyrehozza a területet.
Mert itt tönköly után tönköly lett vetve.1,6méter magas és mint a kefe olyan sűrű volt az állomány.
Hihetetlen mennyiségű szalma volt.
2015 őszi tönköly vetés műtrágyaszóróval utána pedig 2,8méteres kombinátor 34 lándzsával bedolgozva
Ez pedig tönköly bánkuti alakor,technológia azonos
Válasz ata0 #4046. hozzászólásáraTegnap írtam üzenetet.
Válasz fida91 #4037. hozzászólására
Faszenet használt már valaki közületek talajjavításra?
Válasz Mf-es? #4042. hozzászólásáraGondolkodom vetőgép ráépítésén.
Kevés a paci (80 LE) ezért 9 kapás 1,9 méter széles a grubberem. Ezidáig 2,5 m-es magvetőt találtam, azon 7 db vetőelem van. Takarónövény vetésre alkalmas lenne endypapa által említett terelőlemez beiktatásával.
De ha vetőgépet tennék rá, akkor a kapákhoz vezetett csövekkel 21 cm-es sortávra vethetnék gabonaféléket is vele.