Válasz fida91 #3473. hozzászólásáraAmúgy gondolkodtam,vontatottra átalakítani.Egy 3,2-es tárcsa kerekét átrakni,munkahengerrel,+a harmadik pont helyére egy csapos vonórudat.Bármikor nyomtalanul vissza lehessen alakítani.
Válasz Mf-es #3471. hozzászólásáraSzállítása közúton? Vagy akkor az egészet féligfüggesztettre kell megoldani. Csak azért gondolkodtam ebben, mert a Synkro után képzeltem el a linkelt VN vetőgépet.
Válasz szanberg #3455. hozzászólásáraHa felém jársz feltétlenül gyerebe megnézheted a direktbe vetett árpá és bűzát.
Az árpa föld második éve megy direktbe.
Szerintem a direktvetéselőnye egyszervonulsz ki és kész, Ha nincs is takarónövényed de a előző szármaradvány (minél Több)szépen fedi és lebomlika talajon,mivel felűlről lefelé épülfel a talaj.
Válasz Mf-es #3461. hozzászólásáraAmikor már majd qrva jó állapotban lesznek a földjeink, és nem kellesz még grúberral sem piszkálni, akkor majd lesz értelme a gabona direktvetőknek, de ez a "veszély" sokunkat nem fenyeget az elkövetkező 5 évben.
Az idén vetettem műtrágyaszóróval is tritikálét kukorica után, (előtte szárzúzó, grúber, ásóborona ) és ásóboronával dolgoztam be. Egyenlőre nagyon tetszik a kelés, majd meglátom milyen lesz a vetetthez képest. Ha tavasszal is normálisan fog kinézni, akkor valószínűleg műtrágyaszóróval fogom vetni jövőre az egészet.
Sőt, a takarónövényt is legalább két kolléga vetette műtrágyaszóróval, egyikük rövidtárcsával, a másik hengerrel dolgozta be.
Azon agyalok, ha a meglévő szárzúzó, műtrágyaszóró, grúber, lazító mellé még beszereznék egy rövidtárcsát, akkor kifagyó takarónövényeket használva elboldogulnék néhány évig.
Válasz Agrárteenager #3463. hozzászólásáraEz tetszik.Csak megfizethetetlen számomra.Meg olyan kellene,amiről könnyen lekapcsolható a vető egység.És a grúbert magába használni.
Én olyan vetőgépet keresnék,hogy a kapák mélyművelést csinálnak,25-30 cm,és a vetőmagot,csak 5 cm-re rakja.Így volna értelme az egésznek.Egy menetbe kész 2 művelet.
Válasz kis Zombi #3460. hozzászólásáraAzt én sem értem,hogy tolják itt a gabona direktvetőket,hogy minek.Mivel általában napraforgó,után vetünk,vagy kukorica után gabonát.Oda elég a tárcsa,vagy grúber,és minden vetőgép elboldogul.Valaki leírhatná,mi indokolná a gabona direkt vetést.
Tavaszi kapásnál más a helyzet,de ott szemenkénti vetőgép kell.
Át kellene keresztelni a topikot direktvetőgépesre.
Mindenki tolja itt az ötleteket milyen vetőgépre vágyik, közben az elkövetkező 5 évben, nem lesz 5 ember az itt jelenlévők közül, akinél reális az átállás direktvetésre, úgy, hogy az ne legyen gazdasági öngyilkosság. Nem akarok senkit megsérteni, biztos vagyok benne, hogy nálam sem lesz direktvetés 5 éven belül.
A talajmegújítást nem azzal kell kezdeni, hogy veszünk egy direkt vetőgépet, hanem az ekét kell előbb eltakarítani a portáról, és kultivátorral, lazítóval, rövidtárcsával kell helyette piszkálni a talajt. Amikor már kigyógyult a talaj a szántás okozta sérülésekből, akkor jöhet a direktvetés.
Válasz fida91 #3441. hozzászólására Az ilyen kis rugóerejű kapákat próbáltad már direktvetésben? Nálam a 30x30-as kapaszár is kimozog annyit szárazabb talajnál, hogy nem az optimális mélységbe teszi a magot.
Ha esik rá, kikel a föld tetejére szórva is, de jelentős különbség lesz az elhúzódó, szórványos kelésben és a növény fejlődésében.
Ha már időt és pénzt áldoztok rá, nem érdemes félmunkát végezni.
A gyári csoroszlyás direktvetőkön 50-60 cm-re vannak a kapák egy gerendán egymástól, hogy ne húzza össze a kórót. A gerwndákar is elég ennyire tenni.
Válasz szanberg #3455. hozzászólásáraVannak am meg linkjeim... pl ez, buplakerekkel, hogy ne sokat tomjon:
http://www.solagrupo.com/products/pneumatic/en-sm-1909.html
nekem kicsit fura az a keskeny hosszu tartaly, mert nem tudom elkepzelni, hgy letran toltsem zsakokbol. Ahhoz mar toltocsigas potkocsi is kene.
Hatso hengersor lehetne vmi kombinatorrol, gruberrol.
gondolkodtam en is egy atepitesen, j alap lenne ez:
http://satex.rs/kombinator-maxi-grubber/?L=1
mar csak egy accord magtartalyt fronthidraulikara, kapakhoz koppintani fida91 megoldasat es kesz is.
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólására Csoroszlyára nézzétek meg a Güttler Greenmanagerének vetőegységét. Szinte egy az egyben olyan, mint a tervem, vékony pengék, amelyek egyben a gyomirtást is megoldhatják.
Nem kell széles törőhegy, ami csak az ellenállást növeli, csak a vetés vonalában kell törni a rétegeket és aládolgozni a csíranövénynek.
Válasz szanberg #3455. hozzászólására A bedúrással érkeztünk el az okszerű talajművelés kérdéséhez. Elméletileg azért is zajlik a földtúrás, hogy a növények gyökere számára optimális pórusteret biztosítsunk a fejlődéshez. Ha viszont már alacsony ellenállással rendelkezik a talaj, akkor miért kell tovább művelni? W gazdabot ennek eldöntésében segítene. Ha lemegy a nyolcas pálca művelési nedvességnél 50-60 cm-re kb. 20-25 kg nyomással, ott már megfelelően tud fejlődni a növény gyökere és nem kell több talajmunka.
Szerintem...
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólásáraEz eddig a legjobb szeker ami be linkelődött ide.
Örömmel látom, hogy hátul van tömörítő keréksor, ami szerintem nélkülözhetetlen. Hiába magtakaró pálcák meg a föld áramlása meg blablabla.... A talajt visszazárni guriga tudja ami a metszésonalon gurul folyamatosan.
Egyedül az nem teccik ezekben a gépekben, hogy ezek echte direktvető masínák, ezért a hátsó nagy kerekes futóműves magtartályos kocsirész az tapos azért. EGy művelt ragadósabb talajon nem biztos, hogy jó volna utána az anyag. Jobb lenne erre a fele ilyen fele olyan vetésre amit pl én is szeretnék csinálni egy ilyen géppel, szóval jobb lenne az a felépítés mint a mostani horsch-ok pl, vagyis keskeny tartály kétoldalra felzáró szárnyak melyek között ez elfér és elől hátul gurigák amin egyrészt mélységet is lehet fínoman állítani határolni, másrészt főleg a hátsó sor tömörít, zár.
A gond ,hogy egy hasonlót felépíteni pont nem az adagoló drága, hanem a hengersorok kapák talajjal érintkező elemek.
A tárcsás komoly direktvetőknél meg az a félelmem, hogy puhára művelt talajon nem e dúrna be!?!?!?!?
Akkora nagy csoroszlyanyomások lehetnek ezeknél, hogy egy mélységeiben puha talaj épen olyan talajállapotnál lehet gond lenne ezzel.
a Rapidok is bedúrnak gyakran.
Válasz emcett #3445. hozzászólására Bocs, de tényleg nem tudom szó szerint idézni a kollegákat, visszakeresni meg most nincs időm.
Nálam a számszerűsítés nagyjából a direktvetés egy menete és az aratásból áll, esetleg még komposzt tea fújás, vagy valami hiperparazita gomba, ha olyan az idő.
Ennyi az input, amihez még hozzátehetem az elővetemény költségét.
Hozam a fullprogramos szomszéd 70-80%-a, idén volt olyan búza is, ami nulla inputtal 5 tonna felett hozott a november végi direktvetés után, teljesen nyers földben.
Ha még tápanyagot is kijuttat valaki, biztos jobb a hozam, én szeretem a természetre bízni a tápanyagszolgáltatást, max. csak segítek némi komposzttal.
Válasz .Norbert #3448. hozzászólásáraVagy marad a vetőgép hagyományosan...Kap egy előtagot. Melyre szintén 3-dik ponttal felkerül a vetőgép. Az előtag egyenes lapos...vagy hullámos tárcsasorral elővágná a talajt.
Válasz fida91 #3444. hozzászólásáraSzerinted elővágó tárcsasorral nem lehetne 3 gerendára tenni a csoroszlyákat? Mondjuk akkor a tárcsasornak kellene +1 gerenda de akkor a levegős adagoló kiiktatható
Válasz fida91 #3441. hozzászólásáraAkkor adott 1 merev vázas max 2.5-3m-es kombinátor. Arra rá helyezni egy vetőegységet. Elöl támasztókerék, Valamint teszünk a hátuljára is...a hengereket pedig lazára engedve hadlyuk. Egy felcsavarozható csőcsatlakozást fabrikálni az adott kapákra. Gyakorlatilag idén is arattam műtrágyaszóróval vetett 5T/h feletti gabonát. Nem agyon vajazott földből. A tönkölybúzát évek óta így vetik felénk. Mivel a nyomó levegős nem tolja ki.
Válasz Sötét Paraszt #3442. hozzászólásáraKonkrétan arra gondoltam, hogy mivel már vannak itt olyan emberek, akik a Netparaszt -technológiában termelnek, esetleg megosztanák az eddigi tapasztalataikat számszerűsítve. Pl.: adott növénykultúránál hogyan módosul mínuszba az input befektetés (üzemanyag, vegyszer, műtrágya, ha számszerűsíthető, akkor gépkopás, alkatrész), és ezen technológiával mekkora mértékben csökken a termés a hagyományos (vagy eddig alkalmazott) technológiával szemben. És a kettő összegéből utána könnyen kimatekozható, hogy ez a technológia a talajszerkezet javítása mellett milyen anyagi- és munkaidő spórolással jár.
Remélem így érthető a kérdésem.
Válasz fida91 #3441. hozzászólásáraA 18 cm az gabonának nem sok? 12,5-15 cm nem elég? Ha 15 cm lenne, akkor minden 5. csoroszlya/kapa vethetné a kapásokat is 75 cm-re. 12,5-nél 6. kapára módosulna. Persze ehhez megfelelő adagolószerkezet kellene, ami mindkét feladatot el tudná látni, viszont így csak egy vetőgép kellene, ami már jelentős spórolás.
Válasz Netparaszt #3420. hozzászólásáraMivel nem cinikusan kérdeztem, és a topic visszaolvasásában félúton vagyok, örültem volna egy konkrét számadatnak...---
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólásáraNem vagyok egy nagy hozzáértő, de kezdetnek egy IH6200 vetőgép szerintem pont megfelelne, csak venni vagy gyártatni kellen hozzá egy agresszivabb nyitó tárcsa sort.
Ha jól emlékszem a vázra szerelhető Yetter tárcsasor rendelhető volt hozzá, illetve ámerikában külön húzó kocsit is gyártottak a nyitó tárcsasorral.
Talán jó irány lehet kezdetnek?
Sziasztok. Regota olvasom Netparaszt es mindenki irasait a direktvetesrol. Szeretnek atallni a szantas nelkuli muvelesre, egyelore takaronovenyt latom az elso pontnak, ami jovore mar megoldott lesz. Node, amiert hozzaszolok, itt leirtakhoz hasonloan en is torom a fejem egy direktvetogepen. Megvenni draga, legyartani/gyartatni szinten.
Az lenne a megoldas, hogy egy meglevo vetogep, vagy egy vasarolt hasznaltat alakitanek at direktvetove. Pl egy vontatott kombinatort at lehetne alakitani, hogy megse kelljen mindent otthon legyartani, erre ratenni egy accord levegos adagolos, vagy valami egyeb mechanikus tartalyt.
Node milyen legyen maga a vetocsoroszja? Alapvetoen 2 iranyt latok, gruber kapasat, vagy tarcsasat.
Eddig a gruberkapas volt nekem a szimpatikus, sot, a netparasztfele technotill felet mar szinte kesz megoldaskent kezeltem... Volt megegy ami tetszett az a Collovati Opener, itt a link hozza:
http://www.tonutti.it/products.php?cat=31
Ma ugyge az jott, hogy megis a tarcsas megoldas lenne a jo, mert jobban koveti a talajt (ha jol ertelmezem a friss hozzaszolasokat)... Csak ugye alkatreszenkent osszerakni picit huzos innen (ugymit csapagy, tarcsa, tengely, szar, stb.):
https://www.granit-parts.hu/category/Talajmueveles/Vetestechnika/GRANIT-vet%C5%91csoroszlya-es-tartozek
Jo lenne eloszor valami jo forrast talalni egy megfelelo vetocsoroszja beszerzesi forrasra. Ha van valakinek vmi otlete, ne fogja vissza magat! Az alibabat is vegignayalaztam mar parszor, de onnan vmi megbizhatot kivalsztani....
Azert kivancsi lennek meg a nemreg emlitett netparaszt fele vetocsoroszjara, ami meg csak tervben letezik....
Válasz Márk_ #3432. hozzászólásáraIlyet néztem már régóta, de ez drága, mármint ez a példány, olcsóbban is árulnak, igaz egy horsch sprinter komolyabb szerkezet az jobban teccene.
Válasz szanberg #3424. hozzászólására Talajkövetés kell mindenképp a vetőgépre, de a rugós kapaszárral nekem nem volt jó tapasztalatom a pozíciótól függő mélység és tömörítés változása miatt.
Válasz Netparaszt #3421 hozzászólásához csak akkor ha saját zsebből finanszírozod és nem integrátor.valamint a robin hoodok mellőzésével ami alapszabály.a támogatások pályázatok kérészéletűek s arra valók hogy vezetgessék az embert ide-oda aki csak ezekre alapozza a gazdálkodást csúnyán sebezhetővé válhat lásd tejhasznú boci vagy anyakoca program.igen jól írja a kolléga a nagypapa semmivel sem gazdálkodott alantasabban mint a mostaniak és élhető-termékeny földet vitt be anno a közösbe.most nem lesz ilyen szerencsés a helyzet.
Válasz Netparaszt #3414. hozzászólásáraNAgyobb vetőgép kell nekem, nagy traktor után.
Nem nagyzolásból, hanem egyrészt haladni akarok, másrészt ígyvan beállítva a gépüzem téma, a legnagyobb masína talajt készít, az egyel kisebb nagy vet, a kics pedig permetezik, műtrágyát szór kocsizik, tavasszal 6 sorossal az is vet, meg szánt is most is ősszel persze, de nem ez a fő munkája.
A merev szár nagyobb gépnél már nem jó. Főleg nem lapos táblákon. Egy 35x35-ös rugós grubber kapa szár vetésmélységben 2centis bontócsúccsal csak rezegne helyben, hátra nem hajlana az biztos.
Kell bizony a 4gerendely, de szerintem ettől még ritkábbat kell csinálni mint a Sola notill rendszer.
Vetőgépre második szekrényt könnyen lehet csinálni, vannak ezek az új aprómagos szekrények mechanikus is elektromos is nagyon olcsón, megkell venni és kész, rálehet tenni. A műtrágya kijuttatót én magam már nehezebben tudnám megcsinálni, illetve ahhoz is kell mondjuk egy szemenkénti vetőgép adagoló rendszere aztán azt is felrakni a gerendelyre. Felfér, mert a 4sort legalább 4méter hosszú keret alá kell elhelyezni, szerintem így jó lehetne szárban is.
A technotill-es kapáról régebben szúrtál be komoly fotókat de ha nem gond lökj már be most is nekem, télen ha lesz egy kis időm elkezdeném összeszeni a dolgokat.
Vetőgép keretet csukhatóra akár gyártunk S355-ös anyagból, túlméretezett keresztmetszettel, nemkell semmi extra a házigyári eszközöknél ezzel lehet bitang erőset csinálni, mivel komoly acélokhoz nehéz hozzájutni illetve marha drága az alapanyag. Ne feledjük ez egy sekélyen futó vetőgép lenne, és nem is a kőbányába fog vetni, egy vastagfalú 100x100-as megfelelően andrásolt merevített keret nagy grubbereket megszégyenítene, ettől erősebb nemkell szerintem.
No majd lesz valahogy, de lassan elkell kezdeni a témát mert régóta beszélek róla de nem haladok.
Válasz Richard. #3422. hozzászólására Erről volna szó, a haszonról. Nem mellesleg állati erővel is végezni akarjuk a direktvetést, mert Nyugaton is egyre több kis gazdaság áll át állatokra, gazdaságosabb, mint traktort üzemeltetni. Ahogy egy ilyen kis paraszt mondta, olyan még nem volt, hogy a nagy traktor egy kicsit szült volna
Válasz Netparaszt #3417. hozzászólásáracsak érdekességként írom. nagyapám,én nem ismertehettem,apám mesélte,pár hektár földje volt,tehén,ló tartásra. lovakkal szántott,művelt,vetett.családot eltartotta.- ami trágya volt,néha jutott ide,oda. kb. 15 centi körül szántott agyagban. 25 mázsa körüli termése megvolt. mai tudomány szart sem ér ha 3 mázsa műtrágyával gombaölővel,rovarölővel ugyanabban a földben nem jön össze sokszor a 40mázsa,és nem lovakkal. sokan többet költenek rá,de ha elkerüli a kordé a szamarat,akkor csak plusszot termelünk,kiadás rendezésére. akkor ilyen elven az öreg jobban csinálta. támogatás nélkül. ha csak 20 mázsája van,még akkor is jobban muzsikál!
_fill_540x300_0.jpg "BREAKING NEWS! KWS MIKADOS – Két év, három főpálya győzelem!")
15681 hozzászólás
Inkább ezt... ezen van aprómag na meg aVaderstadt ERRŐL MÁSOLTA a Rapid vetőgép nyító-záró tárcsás csoroszjás megoldását.Amazon
Válasz fida91 #3476. hozzászólásáraMindenféleképp tömörítő kerekes vetőgépet tennék.
Válasz fida91 #3473. hozzászólásáraAmúgy gondolkodtam,vontatottra átalakítani.Egy 3,2-es tárcsa kerekét átrakni,munkahengerrel,+a harmadik pont helyére egy csapos vonórudat.Bármikor nyomtalanul vissza lehessen alakítani.
Válasz fida91 #3473. hozzászólásáraNéztem,530 kg-ot írtak,a vetőgép súlyának.Az én rögtörőm,540 kg.Idáig semmi plusz súly.Csak a vetőmag súlyával kellene megbirkózni.
Válasz Mf-es #3471. hozzászólásáraSzállítása közúton? Vagy akkor az egészet féligfüggesztettre kell megoldani. Csak azért gondolkodtam ebben, mert a Synkro után képzeltem el a linkelt VN vetőgépet.
Válasz emcett #3468. hozzászólásáraMinek külön emelgetni?A grúbert úgyis kiemeli a traki.
Válasz szanberg #3455. hozzászólásáraHa felém jársz feltétlenül gyerebe megnézheted a direktbe vetett árpá és bűzát.
Az árpa föld második éve megy direktbe.
Szerintem a direktvetéselőnye egyszervonulsz ki és kész, Ha nincs is takarónövényed de a előző szármaradvány (minél Több)szépen fedi és lebomlika talajon,mivel felűlről lefelé épülfel a talaj.
Válasz Mf-es #3461. hozzászólásáraAmikor már majd qrva jó állapotban lesznek a földjeink, és nem kellesz még grúberral sem piszkálni, akkor majd lesz értelme a gabona direktvetőknek, de ez a "veszély" sokunkat nem fenyeget az elkövetkező 5 évben.
Az idén vetettem műtrágyaszóróval is tritikálét kukorica után, (előtte szárzúzó, grúber, ásóborona ) és ásóboronával dolgoztam be. Egyenlőre nagyon tetszik a kelés, majd meglátom milyen lesz a vetetthez képest. Ha tavasszal is normálisan fog kinézni, akkor valószínűleg műtrágyaszóróval fogom vetni jövőre az egészet.
Sőt, a takarónövényt is legalább két kolléga vetette műtrágyaszóróval, egyikük rövidtárcsával, a másik hengerrel dolgozta be.
Azon agyalok, ha a meglévő szárzúzó, műtrágyaszóró, grúber, lazító mellé még beszereznék egy rövidtárcsát, akkor kifagyó takarónövényeket használva elboldogulnék néhány évig.
Válasz Mf-es #3467. hozzászólásáraEsetleg úgy megcsinálni, mint ahogy a forgóboronára szokták ráépíteni, hogy fölé lehessen emelni!
Válasz Agrárteenager #3466. hozzászólásáraDe azért darazsat tettél a fülembe.Ezt tenném a rögtörő helyére.Mélységet betudnám állítani,mint a rögtörő mélységét.Ha a traktor fel emeli,szerintem működne.
Válasz Mf-es #3465. hozzászólásáraEz kapcsolható, egyetértünk, hogy drága, a koncepció miatt tettem fel.
Válasz Agrárteenager #3463. hozzászólásáraEz tetszik.Csak megfizethetetlen számomra.Meg olyan kellene,amiről könnyen lekapcsolható a vető egység.És a grúbert magába használni.
Válasz Mf-es #3462. hozzászólásáraVan olyan is.
http://www.horsch.com/produkte/saemaschinen/scheibensaemaschinen/pronto-td/
Én olyan vetőgépet keresnék,hogy a kapák mélyművelést csinálnak,25-30 cm,és a vetőmagot,csak 5 cm-re rakja.Így volna értelme az egésznek.Egy menetbe kész 2 művelet.
Válasz kis Zombi #3460. hozzászólásáraAzt én sem értem,hogy tolják itt a gabona direktvetőket,hogy minek.Mivel általában napraforgó,után vetünk,vagy kukorica után gabonát.Oda elég a tárcsa,vagy grúber,és minden vetőgép elboldogul.Valaki leírhatná,mi indokolná a gabona direkt vetést.
Tavaszi kapásnál más a helyzet,de ott szemenkénti vetőgép kell.
Át kellene keresztelni a topikot direktvetőgépesre.
Mindenki tolja itt az ötleteket milyen vetőgépre vágyik, közben az elkövetkező 5 évben, nem lesz 5 ember az itt jelenlévők közül, akinél reális az átállás direktvetésre, úgy, hogy az ne legyen gazdasági öngyilkosság. Nem akarok senkit megsérteni, biztos vagyok benne, hogy nálam sem lesz direktvetés 5 éven belül.
A talajmegújítást nem azzal kell kezdeni, hogy veszünk egy direkt vetőgépet, hanem az ekét kell előbb eltakarítani a portáról, és kultivátorral, lazítóval, rövidtárcsával kell helyette piszkálni a talajt. Amikor már kigyógyult a talaj a szántás okozta sérülésekből, akkor jöhet a direktvetés.
Válasz fida91 #3441. hozzászólására Az ilyen kis rugóerejű kapákat próbáltad már direktvetésben? Nálam a 30x30-as kapaszár is kimozog annyit szárazabb talajnál, hogy nem az optimális mélységbe teszi a magot.
Ha esik rá, kikel a föld tetejére szórva is, de jelentős különbség lesz az elhúzódó, szórványos kelésben és a növény fejlődésében.
Ha már időt és pénzt áldoztok rá, nem érdemes félmunkát végezni.
A gyári csoroszlyás direktvetőkön 50-60 cm-re vannak a kapák egy gerendán egymástól, hogy ne húzza össze a kórót. A gerwndákar is elég ennyire tenni.
Válasz szanberg #3455. hozzászólásáraVannak am meg linkjeim... pl ez, buplakerekkel, hogy ne sokat tomjon:
http://www.solagrupo.com/products/pneumatic/en-sm-1909.html
nekem kicsit fura az a keskeny hosszu tartaly, mert nem tudom elkepzelni, hgy letran toltsem zsakokbol. Ahhoz mar toltocsigas potkocsi is kene.
Hatso hengersor lehetne vmi kombinatorrol, gruberrol.
gondolkodtam en is egy atepitesen, j alap lenne ez:
http://satex.rs/kombinator-maxi-grubber/?L=1
mar csak egy accord magtartalyt fronthidraulikara, kapakhoz koppintani fida91 megoldasat es kesz is.
Fida, van rola videod? Te geped?
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólására Csoroszlyára nézzétek meg a Güttler Greenmanagerének vetőegységét. Szinte egy az egyben olyan, mint a tervem, vékony pengék, amelyek egyben a gyomirtást is megoldhatják.
Nem kell széles törőhegy, ami csak az ellenállást növeli, csak a vetés vonalában kell törni a rétegeket és aládolgozni a csíranövénynek.
Válasz szanberg #3455. hozzászólására A bedúrással érkeztünk el az okszerű talajművelés kérdéséhez. Elméletileg azért is zajlik a földtúrás, hogy a növények gyökere számára optimális pórusteret biztosítsunk a fejlődéshez. Ha viszont már alacsony ellenállással rendelkezik a talaj, akkor miért kell tovább művelni? W gazdabot ennek eldöntésében segítene. Ha lemegy a nyolcas pálca művelési nedvességnél 50-60 cm-re kb. 20-25 kg nyomással, ott már megfelelően tud fejlődni a növény gyökere és nem kell több talajmunka.
Szerintem...
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólásáraEz eddig a legjobb szeker ami be linkelődött ide.
Örömmel látom, hogy hátul van tömörítő keréksor, ami szerintem nélkülözhetetlen. Hiába magtakaró pálcák meg a föld áramlása meg blablabla.... A talajt visszazárni guriga tudja ami a metszésonalon gurul folyamatosan.
Egyedül az nem teccik ezekben a gépekben, hogy ezek echte direktvető masínák, ezért a hátsó nagy kerekes futóműves magtartályos kocsirész az tapos azért. EGy művelt ragadósabb talajon nem biztos, hogy jó volna utána az anyag. Jobb lenne erre a fele ilyen fele olyan vetésre amit pl én is szeretnék csinálni egy ilyen géppel, szóval jobb lenne az a felépítés mint a mostani horsch-ok pl, vagyis keskeny tartály kétoldalra felzáró szárnyak melyek között ez elfér és elől hátul gurigák amin egyrészt mélységet is lehet fínoman állítani határolni, másrészt főleg a hátsó sor tömörít, zár.
A gond ,hogy egy hasonlót felépíteni pont nem az adagoló drága, hanem a hengersorok kapák talajjal érintkező elemek.
A tárcsás komoly direktvetőknél meg az a félelmem, hogy puhára művelt talajon nem e dúrna be!?!?!?!?
Akkora nagy csoroszlyanyomások lehetnek ezeknél, hogy egy mélységeiben puha talaj épen olyan talajállapotnál lehet gond lenne ezzel.
a Rapidok is bedúrnak gyakran.
Válasz Netparaszt #3453. hozzászólásáraKöszönöm a választ!
Válasz emcett #3445. hozzászólására Bocs, de tényleg nem tudom szó szerint idézni a kollegákat, visszakeresni meg most nincs időm.
Nálam a számszerűsítés nagyjából a direktvetés egy menete és az aratásból áll, esetleg még komposzt tea fújás, vagy valami hiperparazita gomba, ha olyan az idő.
Ennyi az input, amihez még hozzátehetem az elővetemény költségét.
Hozam a fullprogramos szomszéd 70-80%-a, idén volt olyan búza is, ami nulla inputtal 5 tonna felett hozott a november végi direktvetés után, teljesen nyers földben.
Ha még tápanyagot is kijuttat valaki, biztos jobb a hozam, én szeretem a természetre bízni a tápanyagszolgáltatást, max. csak segítek némi komposzttal.
"Szegény" vízzel főz !
Nincs túl lihegve.
Válasz Sötét Paraszt #3450. hozzászólásáraNem nagyon bízom benne...
Válasz emcett #3445. hozzászólásáraGyönge a főfogásom hehe, választ kapsz azt megkönnyezem.
Válasz .Norbert #3448. hozzászólásáraVagy marad a vetőgép hagyományosan...Kap egy előtagot. Melyre szintén 3-dik ponttal felkerül a vetőgép. Az előtag egyenes lapos...vagy hullámos tárcsasorral elővágná a talajt.
Válasz fida91 #3444. hozzászólásáraSzerinted elővágó tárcsasorral nem lehetne 3 gerendára tenni a csoroszlyákat?
Mondjuk akkor a tárcsasornak kellene +1 gerenda de akkor a levegős adagoló kiiktatható 
Válasz fida91 #3441. hozzászólásáraAkkor adott 1 merev vázas max 2.5-3m-es kombinátor. Arra rá helyezni egy vetőegységet. Elöl támasztókerék, Valamint teszünk a hátuljára is...a hengereket pedig lazára engedve hadlyuk. Egy felcsavarozható csőcsatlakozást fabrikálni az adott kapákra. Gyakorlatilag idén is arattam műtrágyaszóróval vetett 5T/h feletti gabonát. Nem agyon vajazott földből. A tönkölybúzát évek óta így vetik felénk. Mivel a nyomó levegős nem tolja ki.
Válasz fida91 #3444. hozzászólásáraHa van időd, nézz utána a Tonutti Quasar -nak, azon megoldották. Mondjuk az is pneumatikus.
Válasz Sötét Paraszt #3442. hozzászólásáraKonkrétan arra gondoltam, hogy mivel már vannak itt olyan emberek, akik a Netparaszt -technológiában termelnek, esetleg megosztanák az eddigi tapasztalataikat számszerűsítve. Pl.: adott növénykultúránál hogyan módosul mínuszba az input befektetés (üzemanyag, vegyszer, műtrágya, ha számszerűsíthető, akkor gépkopás, alkatrész), és ezen technológiával mekkora mértékben csökken a termés a hagyományos (vagy eddig alkalmazott) technológiával szemben. És a kettő összegéből utána könnyen kimatekozható, hogy ez a technológia a talajszerkezet javítása mellett milyen anyagi- és munkaidő spórolással jár.
Remélem így érthető a kérdésem.
Válasz fida91 #3441. hozzászólásáraA 18 cm az gabonának nem sok? 12,5-15 cm nem elég? Ha 15 cm lenne, akkor minden 5. csoroszlya/kapa vethetné a kapásokat is 75 cm-re. 12,5-nél 6. kapára módosulna. Persze ehhez megfelelő adagolószerkezet kellene, ami mindkét feladatot el tudná látni, viszont így csak egy vetőgép kellene, ami már jelentős spórolás.
Válasz emcett #3439. hozzászólásáraA csökkenő meg a közepes szóbó hogyan akarsz konkrét számot csináni mestőr?
Válasz Netparaszt #3420. hozzászólásáraMivel nem cinikusan kérdeztem, és a topic visszaolvasásában félúton vagyok, örültem volna egy konkrét számadatnak...-
--
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólásáraA Tonutti Quasar nekem is tetszik!
Ráadásul 2:1-ben!
A tárcsás nem csinál tárcsatalpat?
Válasz avm #3436. hozzászólásáraPont ma néztem egy ilyet !
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólásáraNem vagyok egy nagy hozzáértő, de kezdetnek egy IH6200 vetőgép szerintem pont megfelelne, csak venni vagy gyártatni kellen hozzá egy agresszivabb nyitó tárcsa sort.
Ha jól emlékszem a vázra szerelhető Yetter tárcsasor rendelhető volt hozzá, illetve ámerikában külön húzó kocsit is gyártottak a nyitó tárcsasorral.
Talán jó irány lehet kezdetnek?
Sziasztok. Regota olvasom Netparaszt es mindenki irasait a direktvetesrol. Szeretnek atallni a szantas nelkuli muvelesre, egyelore takaronovenyt latom az elso pontnak, ami jovore mar megoldott lesz. Node, amiert hozzaszolok, itt leirtakhoz hasonloan en is torom a fejem egy direktvetogepen. Megvenni draga, legyartani/gyartatni szinten.
Az lenne a megoldas, hogy egy meglevo vetogep, vagy egy vasarolt hasznaltat alakitanek at direktvetove. Pl egy vontatott kombinatort at lehetne alakitani, hogy megse kelljen mindent otthon legyartani, erre ratenni egy accord levegos adagolos, vagy valami egyeb mechanikus tartalyt.
Node milyen legyen maga a vetocsoroszja? Alapvetoen 2 iranyt latok, gruber kapasat, vagy tarcsasat.
Eddig a gruberkapas volt nekem a szimpatikus, sot, a netparasztfele technotill felet mar szinte kesz megoldaskent kezeltem... Volt megegy ami tetszett az a Collovati Opener, itt a link hozza:
http://www.tonutti.it/products.php?cat=31
Ma ugyge az jott, hogy megis a tarcsas megoldas lenne a jo, mert jobban koveti a talajt (ha jol ertelmezem a friss hozzaszolasokat)... Csak ugye alkatreszenkent osszerakni picit huzos innen (ugymit csapagy, tarcsa, tengely, szar, stb.):
https://www.granit-parts.hu/category/Talajmueveles/Vetestechnika/GRANIT-vet%C5%91csoroszlya-es-tartozek
Jo lenne eloszor valami jo forrast talalni egy megfelelo vetocsoroszja beszerzesi forrasra. Ha van valakinek vmi otlete, ne fogja vissza magat! Az alibabat is vegignayalaztam mar parszor, de onnan vmi megbizhatot kivalsztani....
Azert kivancsi lennek meg a nemreg emlitett netparaszt fele vetocsoroszjara, ami meg csak tervben letezik....
B.
Válasz Márk_ #3432. hozzászólásáraIlyet néztem már régóta, de ez drága, mármint ez a példány, olcsóbban is árulnak, igaz egy horsch sprinter komolyabb szerkezet az jobban teccene.
Válasz szanberg #3424. hozzászólására Talajkövetés kell mindenképp a vetőgépre, de a rugós kapaszárral nekem nem volt jó tapasztalatom a pozíciótól függő mélység és tömörítés változása miatt.
Válasz szanberg #3431. hozzászólásárahttp://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/vetogep-ulteto-palantazo-gep/vetogep-bsk-600/h_6556838?ref=da4587ba
Válasz decsi #3425. hozzászólásáraMert alacsony építésű vacak, nedvesben bedúr mint a fene.
Ügyes ritka magas gerendelyes géppel lehet mindenféle körülmények között jól dolgozni.
Legegyszerűbben egy Horsch Sprintert kéne venni oszt jónapot, de az sem aprópénzes történet, nomeg abban nincsen meg az alkotás öröme hehe.
Válasz szanberg #3424. hozzászólásáraItt egy pár kép a technotillről:
Mechanikus aprómagos szekrényt merre találtál/láttál jó áron?
Válasz Netparaszt #3421 hozzászólásához csak akkor ha saját zsebből finanszírozod és nem integrátor.valamint a robin hoodok mellőzésével ami alapszabály.a támogatások pályázatok kérészéletűek s arra valók hogy vezetgessék az embert ide-oda aki csak ezekre alapozza a gazdálkodást csúnyán sebezhetővé válhat lásd tejhasznú boci vagy anyakoca program.igen jól írja a kolléga a nagypapa semmivel sem gazdálkodott alantasabban mint a mostaniak és élhető-termékeny földet vitt be anno a közösbe.most nem lesz ilyen szerencsés a helyzet.
Válasz szanberg #3412. hozzászólásáraOlasz, spanyó meg mitomén gépeke ne foglakozzá mestőr hehe.
Válasz szanberg #3424. hozzászólásáraMiért nem veszel egy régi elkopott rapidot alapnak? Annak a váza elnyűhetetlen.Meg szerintem elég hosszú is.
Válasz Netparaszt #3414. hozzászólásáraNAgyobb vetőgép kell nekem, nagy traktor után.
Nem nagyzolásból, hanem egyrészt haladni akarok, másrészt ígyvan beállítva a gépüzem téma, a legnagyobb masína talajt készít, az egyel kisebb nagy vet, a kics pedig permetezik, műtrágyát szór kocsizik, tavasszal 6 sorossal az is vet, meg szánt is most is ősszel persze, de nem ez a fő munkája.
A merev szár nagyobb gépnél már nem jó. Főleg nem lapos táblákon. Egy 35x35-ös rugós grubber kapa szár vetésmélységben 2centis bontócsúccsal csak rezegne helyben, hátra nem hajlana az biztos.
Kell bizony a 4gerendely, de szerintem ettől még ritkábbat kell csinálni mint a Sola notill rendszer.
Vetőgépre második szekrényt könnyen lehet csinálni, vannak ezek az új aprómagos szekrények mechanikus is elektromos is nagyon olcsón, megkell venni és kész, rálehet tenni. A műtrágya kijuttatót én magam már nehezebben tudnám megcsinálni, illetve ahhoz is kell mondjuk egy szemenkénti vetőgép adagoló rendszere aztán azt is felrakni a gerendelyre. Felfér, mert a 4sort legalább 4méter hosszú keret alá kell elhelyezni, szerintem így jó lehetne szárban is.
A technotill-es kapáról régebben szúrtál be komoly fotókat de ha nem gond lökj már be most is nekem, télen ha lesz egy kis időm elkezdeném összeszeni a dolgokat.
Vetőgép keretet csukhatóra akár gyártunk S355-ös anyagból, túlméretezett keresztmetszettel, nemkell semmi extra a házigyári eszközöknél ezzel lehet bitang erőset csinálni, mivel komoly acélokhoz nehéz hozzájutni illetve marha drága az alapanyag. Ne feledjük ez egy sekélyen futó vetőgép lenne, és nem is a kőbányába fog vetni, egy vastagfalú 100x100-as megfelelően andrásolt merevített keret nagy grubbereket megszégyenítene, ettől erősebb nemkell szerintem.
No majd lesz valahogy, de lassan elkell kezdeni a témát mert régóta beszélek róla de nem haladok.
Válasz Richard. #3422. hozzászólására Erről volna szó, a haszonról. Nem mellesleg állati erővel is végezni akarjuk a direktvetést, mert Nyugaton is egyre több kis gazdaság áll át állatokra, gazdaságosabb, mint traktort üzemeltetni. Ahogy egy ilyen kis paraszt mondta, olyan még nem volt, hogy a nagy traktor egy kicsit szült volna
Válasz Netparaszt #3417. hozzászólásáracsak érdekességként írom. nagyapám,én nem ismertehettem,apám mesélte,pár hektár földje volt,tehén,ló tartásra. lovakkal szántott,művelt,vetett.családot eltartotta.- ami trágya volt,néha jutott ide,oda. kb. 15 centi körül szántott agyagban. 25 mázsa körüli termése megvolt. mai tudomány szart sem ér ha 3 mázsa műtrágyával gombaölővel,rovarölővel ugyanabban a földben nem jön össze sokszor a 40mázsa,és nem lovakkal. sokan többet költenek rá,de ha elkerüli a kordé a szamarat,akkor csak plusszot termelünk,kiadás rendezésére. akkor ilyen elven az öreg jobban csinálta. támogatás nélkül. ha csak 20 mázsája van,még akkor is jobban muzsikál!