Nehéz évek elé néznek a magyar halak több szempontból is, de helyzet nem kilátástalan Dr. Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője szerint – írja a pecaverzum.hu
A halak tűrőképessége az elmúlt százezer, vagy akár még több évben alakult ki, így még nem tudtak hozzászokni az elmúlt 200 évben felpörgött melegedéshez – fotó: pixabay.com
Magyarországon is egyre több hőhullámra számíthatunk
Mindenki érzi, hogy valami történik a globális klímával, erdőtüzek tombolnak Görögországban és a Kanári-szigeteken, márciusban pedig olyan nagy volt a hőség, hogy több millió hal pusztult el egy ausztrál folyóban. Magyarországon is folyamatosan emelkedik az évi középhőmérséklet, a 36 fok hazánk nagy részén már nem számít ritkaságnak, így joggal merül fel a kérdés, hogy ilyen körülmények között mi vár a magyar halakra.
Ez egy meglehetősen összetett kérdés. Minden halfajra jellemző, hogy milyen skálán tudja elviselni a víz hőmérsékletét, azaz milyen a tűrőképessége
– mondta dr. Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője, hozzátéve, hogy a halak ezen tűrőképessége az elmúlt százezer, vagy akár még több évben alakult ki, így még nem tudtak hozzászokni az elmúlt 200 évben felpörgött melegedéshez.
Joggal merül fel a kérdés, hogy ilyen körülmények között mi vár a magyar halakra – fotó: pixabay.com
A magyar halak nehéz évek elé néznek
A hazánkban gazdasági szempontból legnagyobb jelentőséggel bíró ponty ugyan elviseli a 30 fok feletti hőmérsékletet, de igazából az ennél hűvösebb vízben érzi jól magát.
A hőség hasonlóan az emberhez a halaknál is válaszreakciót vált ki, ezt szaknyelven hőstressznek nevezik. Ennek a növekedésre, táplálkozásra, sőt még a halak ivararányára is negatív hatása lehet.
Ha az ívási időszakban a mérsékelt övön, az optimálisnál jelentősen magasabb hőmérséklet uralkodik, akkor eltolódhat az ivararány, és a nagy melegben több lesz a hím hal. Ez nem mindig, és nem minden halfaj esetében következik be, de a legtöbb esetben így alakul, azaz a klímaváltozásnak van egy ilyen kedvezőtlen, hosszútávú hatása is.
Ha csak a nyári meleget nézzük, a Balaton adott esetben 30 fok környéki hőmérsékletre melegszik. A hazai halfajaink nagy része legalább egy rövid ideig képes tolerálni ezt a mértéket. Persze vannak ez alól kivételek, például a hegyi patakokban honos sebes pisztráng, ami 20 fok fölött már nem igazán érzi jól magát, és előbb-utóbb el is pusztul. A hazai fauna többségére jellemző, hogy 30 fok környéki hőmérséklet rövidebb távon (egy-két hét) semmiféle maradandó károsodást nem okoz nekik egyedi szinten
– mondta Ferincz Árpád, és ebbe a kategóriába sorolta 2013 halát, a menyhalat is, aminek az aktivitása 23-24 fok fölött jelentősen csökken.
A hazánkban gazdasági szempontból legnagyobb jelentőséggel bíró ponty ugyan elviseli a 30 fok feletti hőmérsékletet, de igazából az ennél hűvösebb vízben érzi jól magát – fotó: pixabay.com
A meleg közvetve is hat a halakra
A magas környezeti hőmérséklet beindíthat olyan folyamatokat is, amelyek a helyi halakra közvetve is károsak lehetnek. A meleg ugyanis felgyorsítja a kémiai reakciókat, a biokémiai folyamatokat: gyorsabban szaporodnak az algák, felgyorsul a fotoszintézis, ez pedig nem kedvez a halaknak.
A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet kutatói már 2020-ban modellezték, hogy a szélsőséges időjárás – mint a mostanában tapasztalható hőhullámok – miatt elszaporodhatnak az algák. A hirtelen sokasodó algaszerkezetek napközben oxigént termelnek, de éjszaka ők is oxigént fogyasztanak, annak hiányát okozva, ami egy területen, vagy akár egy egész tóban akkora oxigén-hiányhoz vezethet, ami halpusztulást idéz elő.
Ferincz Árpád azt is megjegyezte, hogy a halpusztulás mögött előfordul, hogy nem közvetlenül csak a meleg áll, hanem kórokozók, fakultatív halpatogének megjelenése is.
Ezek a mikrobák, baktériumok vagy gombák, lehet, hogy egy egészséges hal számára nem jelentenének gondot, de egy legyengült szervezetű állatra már veszélyesek.
A folyókban rosszabb a helyzet
A folyami halak még ennél is nehezebben viselik a felmelegedést. A kisebb vizek kiszáradása valamint a nagyon alacsony vízhozam eleve megnehezíti a halak életét, de ehhez még a szennyvízbevezetések is hozzáadódnak.
Bár a szennyvíz átmegy a tisztítón, és abból megszűrve távozik, de tele van olyan oldott anyagokkal, amik remek növényi tápanyagnak számítanak, amiben könnyen burjánzásnak indulhatnak az algák.
A Balaton nagy víz, a halaknak van hova menekülni – fotó: pixabay.com
A balatoni halak helyzete sem egyszerű
A balatoni halakra még most a nagy meleg nem jelent akkora veszélyt, sokkal inkább a környékre betelepített inváziós halfajok okoznak gondot azzal, hogy nagyon gyorsan alkalmazkodnak a helyi klímához, gyorsan szaporodnak, egymással is keverednek, hibridizálnak, ami még nagyobb genetikai változatosságot és jobb alkalmazkodóképességet jelent. Ferincz Árpád véleménye szerint azonban nem kell attól tartani, hogy ezek az idegen halak rövid távon kiszorítanák a helyi állományt.
Ilyen a világon nagyon kevés helyen történt meg. Volt olyan, ahol katasztrofális következményekkel járt, például a Viktória-tónál betelepítették a nílusi sügért, és gyakorlatilag teljesen kiszorította a tó eredeti élővilágát, de számos esetben meg ez nem történt meg. Az invázióbiológia esetében gyakorlatilag minden egyes esettanulmány egy egyedi dolog, nagyon-nagyon soktényezős, és szinte megjósolhatatlan, mi fog történni egy-egy területen, úgyhogy ez ennyire nem egyszerű
– magyarázta a szakember.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Balaton nagy víz, a halaknak van hova menekülni, viszont a kisebb és sekélyebb tavaknál – például a horgásztavak esetében – sokkal nagyobb veszélyforrást jelent az elmúlt évekre jellemző csapadékhiány, ami miatt több helyen is oxigénhiányos állapot, majd algásodás alakult ki és tömeges halpusztulás következett be.
Ez egy nagyon akut probléma, és nem is 20, hanem inkább ötéves távlatban is érzékelhető lesz már a hatása. A melegedés és a vízhiány kéz a kézben járnak, ami veszélyt jelent a halgazdálkodásra. Ennek megoldása a mai napig égető kérdés
– fejtegette.
Szerencsére a halgazdálkodóknak léteznek eszközeik arra, hogy ezeket a problémákat kezeljék, az oxigénhiányt például levegőztetéssel lehet megoldani.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
