Vannak növények, vannak állatok, és vannak a gombák

Az erdei alomba temetkezve vagy a fák törzsén élve a gombák csendes és viszonylag magukba zárkózott élőlények benyomását kelthetik, egy új tanulmány szerint azonban pezsgő szociális életük lehet.

"A gombák által egymásnak küldött elektromos jelek matematikai elemzése úgy tűnik, hogy olyan mintázatokat azonosított, amelyek meglepő szerkezeti hasonlóságot mutatnak az emberi beszéddel."

A korábbi kutatások azt sugallták, hogy a gombák az elektromos impulzusokat hosszú, föld alatti fonalas struktúrákon, az úgynevezett hifákon keresztül küldik egymásnak, hasonlóan ahhoz, ahogyan az idegsejtek a testünkben továbbítják az információkat. Azt is kimutatták, hogy ezeknek az impulzusoknak a "tüzelési sebessége" megnő, amikor a faemésztő gombák hifái fadarabokkal érintkeznek, ami felveti annak lehetőségét, hogy a gombák ezt az elektromos "nyelvet" használják arra, hogy információt osszanak meg a fellelt táplálékról vagy sérülésről távoli gombarészeikkel, vagy a hifákkal összekapcsolt partnerekkel, például a fákkal.

Az erdei alomba temetkezve vagy a fák törzsén élve a gombák csendes és viszonylag magukba zárkózott élőlények benyomását kelthetik, egy új tanulmány szerint azonban pezsgő szociális életük lehet.

Az erdei alomba temetkezve vagy a fák törzsén élve a gombák csendes és viszonylag magukba zárkózott élőlények benyomását kelthetik, egy új tanulmány szerint azonban pezsgő szociális életük lehet. Fotó: Pexels

Rejtett föld alatti világ

A kutatások során először térképezik fel a föld alatti gombavilág hatalmas hálózatait. A vizsgálathoz Andrew Adamatzky professzor a Nyugat-Angliai Egyetem bristoli számítástechnikai laboratóriumában elemezte négy gombafaj, az enoki, a hasadtlemezű, az omphalotus nidiformis és a kínai hernyógomba által generált elektromos jelek mintázatát.

"Mindezt úgy tette, hogy apró mikroelektródákat helyezett a hifafonalak által benépesített szubsztrátumokba, melyeket micéliumoknak nevezünk."

"Nem tudjuk, hogy van-e közvetlen összefüggés a gombáknál tapasztalt elektromos jelcsúcsok mintázatai és az emberi beszéd között. Lehetséges, hogy nincs. Másfelől viszont sok hasonlóság van a különböző gombaosztályok, -családok és -fajok élő szubsztrátjainak információfeldolgozásában. Kíváncsi voltam mit találunk, ha összehasonlítjuk őket" - mondta el Adamatzky.

A korábbi kutatások azt sugalták, hogy a gombák az elektromos impulzusokat hosszú, föld alatti fonalas struktúrákon keresztül küldik egymásnak, hasonlóan ahhoz, ahogyan az idegsejtek a testünkben továbbítják az információkat.

A korábbi kutatások azt sugallták, hogy a gombák az elektromos impulzusokat hosszú, föld alatti fonalas struktúrákon keresztül küldik egymásnak, hasonlóan ahhoz, ahogyan az idegsejtek a testünkben továbbítják az információkat. Fotó: Pexels

A szószátyár hasadtlevelű gomba

A Royal Society Open Science című folyóiratban közzétett kutatás megállapította, hogy ezek az elektromos jeltüskék gyakran csoportosultak aktivitás-sorozatokba, melyek leginkább 50 szavas szókészletekre hasonlítottak. A "gombanyelvi" szavak hossza és az eloszlásuk szorosan megegyezett az emberi nyelvek esetében tapasztaltakkal. A hasadtlemezű gombák generálták a legbonyolultabb "mondatokat", melyek rothadó fákon nőnek, és termőtesteik szorosan egymás mellett elhelyezkedő korallok hullámaira hasonlítanak.

Adamtzky szerint a megfigyelt elektromos hullámok legvalószínűbb oka az, hogy a gombák az integritásuk fenntartása érdekében az őket vonzó-, és taszító anyagok újonnan felfedezett forrásait jelentsék a micéliumuk más részeinek. A farkasok üvöltéséről is ez a tudományos álláspont, melyet a falka integritásának fenntartása érdekében végeznek.


(Forrás: theguardian)