Szorgalmasak a hódok, de kárt is tesznek

Ezek a szorgalmas kis állatok egyre több problémát okoznak a Nyugat-dunántúli régióban - írta meg a greendex.hu portál. A környezetvédők szerint nem az a gond, hogy az állatok túlzottan elszaporodtak, hanem az, hogy nincs már elég élőhelyük. A hódok a múltban hagyományosan, főként vidéken okoztak problémát, azzal, hogy komplett gátakat hoztak létre a vízfolyásokban és ezzel elárasztották vízzel a mezőgazdasági területeket. Az utóbbi időben már a településeken is megjelentek, ezzel pedig jelentős változásokat okoztak az emberi környezetben.

„Igazgatóságunk területén 2016 óta a regisztrált hódgátak száma megtízszereződött, de a valós szám ennek másfélszerese lehet, mivel a rendkívül sűrű vízhálózat és a dombvidéki vízgyűjtő jelleg miatt a felderítés nagyon nehézkes”

– nyilatkozta a nyugat.hu-nak a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az állatok az Abért-tónál, Porpác és Csénye között, a Rába folyón, Szentgotthárdon és Gyöngyösfaluban is megjelentek, Zalában már egy áramszünetet is okoztak, Szentgotthárdon pedig a türelem is elfogyott, a helyi lakosok hadjáratot indítottak ellenük. Labritz Béla, Szentgotthárd alpolgármestere bizonyítékokat is gyűjtött a hódok okozta károkról, és erre buzdította a városlakókat is. Az erdőirtás éghajlatváltozáshoz, árvizekhez és balesetekhez, valamint súlyos gazdasági károkhoz vezet - mondta.

„A hódokat be kell fogni és el kell szállítani olyan területekre, ahol zavartalanul folytathatják áldásos tevékenységüket” – javasolta az alpolgármester némi malíciával. Arról azonban nincs hírünk, hogy befogtak-e már valaha egyetlen hódot is, és hogy ez milyen mértékben jelentene megoldást. “Természetes ellensége nincs, a rendelkezésére álló élőhelyek telítéséig korlátlanul szaporodik, terjeszkedik" – mondta el a hódokról a vízügyi hatóság. A hódot természetvédelmi szempontból fontos fajnak tekintik, ötvenezer forintos értékkel, és az év nagy részében nem engedélyezett a vadászata sem. A hódgátak szintén védettek, és eltávolításuk engedélyköteles.

Rendeletmódosítás

Az azonban biztos, hogy tavaly nyáron kiadtak egy rendeletet, amely lehetővé teszi a hódok leölését és a gátak eltávolítását október 1. és március 31. között. Így akár azt is feltételezhetnénk, hogy a hódprobléma megoldódott, mert a vadászok ebben az időszakban kilőhetik őket, de a helyzet valójában ennél összetettebb. A belvízi hódokat azonban - mint amilyenek szombathelyen garázdálkodnak - nem lehet fegyverrel féken tartani, a csapdázás pedig nem túl célravezető módszer, és mivel vándorló állatokról van szó, sosem lehet tudni, hogy mikor érkezik egy újabb csoport.


“Ugyanakkor, amíg azt természetesnek vesszük, hogy a vadkár ellen védekezünk, a hód kártétele szokatlanabb, az ez ellen történő védekezési lehetőségek nincsenek benne a köztudatban, pedig számos jó gyakorlatot ismerünk külföldi példákból, hiszen a hóddal való együttélés nehézségei nem Magyarországon merültek föl először” – tette hozzá az ügyhöz a WWF Magyarország.

(Forrás: Greendex)