A kígyók hatékonyabban állítanak elő húst a takarmányukból, mint a csirkék vagy a disznók, ráadásul magas a fehérjetartalma és kedvező a zsírösszetétele is a húsuknak – írja az ng.24.hu.
A kígyóhúst Délkelet-Ázsiában és Kínában már régóta fogyasztják. Most egy kutatócsoport megvizsgálta, vajon milyen szerep jutna a kígyóhúsnak a jövő élelmezésében. A kígyók hidegvérű állatokként sokkal hatékonyabban építik be testükbe a táplálékukat, mint a melegvérű állatok, rendkívül jól híznak, és már egyéves korukra elérhetik a „vágósúlyukat".
„A hagyományos mezőgazdálkodás és állattenyésztés egyre nagyobb nyomás alatt áll a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése és a betegségek miatt, ez pedig súlyos következményekkel jár az alacsony jövedelmű országok már most is fehérjehiányosan táplálkozó lakossága számára" – mondta a kutatás vezetője.
A kutatók szalagos tigrispiton és kockás piton farmokon végeztek vizsgálatokat Vietnám és Thaiföld területén, melyek során felmérték, hogy a különféle takarmányok milyen hatással vannak a húsukért tenyésztett kígyók növekedésére.
A kígyók nem nagy vízigényű állatok, elég nekik a reggelente a bőrükre kicsapódó harmat, továbbá kevés eleséget igényelnek, és abból is éppen azokat a rágcsálókat, amelyek a mezőgazdasági termények kártevői.
A kutatók szerint a pitonok tenyésztésével sok helyen javítható lenne az élelmiszer-ellátás biztonsága.
A pitontenyésztés a vizsgálatok alapján nagyobb gazdasági hasznot is hajt a tenyésztők számára, mint például a sertés.
A madarak és az emlősök az elfogyasztott takarmány energiatartalmának 90 százalékát az állandó testhőmérsékletük fenntartására kell hogy fordítsák, míg a hidegvérűek csak kifekszenek a napra melegedni, azaz sokkal hatékonyabban alakítják át az elfogyasztott táplálékot a saját húsukká.
A kutatók szerint a pitonok tenyésztésével sok helyen javítható lenne az élelmiszer-ellátás biztonsága – illusztráció: Pixabay
A vizsgálatok során kiderült, hogy a pitonok még akkor is jól növekedtek, ha a hús mellé 10 százalék növényi fehérjét kevertek az eleségükbe, annak ellenére, hogy ezek a kígyók kizárólagos húsevők. Ez azt jelenti, hogy a kígyófarmok rengeteg mezőgazdasági hulladékot tudnak hatékonyan fehérjévé alakítani úgy, hogy közben ők maguk szinte semennyi hulladékot nem termelnek.
Feldolgozás után egy piton testtömegének 82 százaléka hasznosítható, és a kígyóhús előállítása az emlősöknél sokkal kevesebb üvegházgáz-kibocsátással jár.
A kutatók elsősorban azokban az országokban látnak fantáziát a kígyótenyésztésben, melyekben már ma is fogyasztanak kígyóhúst.
