Magyarország déli részén, a Tisza-Maros háromszögben található hazánk egyetlen, több mint 100 éves múltra visszatekintő nagy rózsatermesztő tájegysége. A Szeged-Szőreg, Újszentiván, Tiszasziget, Kübekháza, Deszk, Kiszombor, Szeged-Gyálarét, Szeged-Mihálytelek, továbbá Algyő környéki területeken körülbelül ezren évi 4-5 millió rózsatövet termelnek. Ez európai viszonylatban is jelentős mennyiség, mivel kontinensünkön megközelítőleg 40 milliót állítanak elő évente összesen.
Napfény, fényenergia, fényerősség: a rózsatermesztés elmaradhatatlan hármasa – fotó: Agroinform.hu
A deszki Tóth család 1968 óta foglalkozik szántóföldi rózsatőtermesztéssel. A kezdetben 5000 db rózsatövet előállító gazdaság napjainkra a legnagyobb rózsatőtermelő vállalkozássá nőtte ki magát az évi 600 000-es tőszámmal. Tóth Viktor, az Agrirose Kft. termelési és kereskedelmi menedzsere az Agroinform.hu-nak elmondta, több mint 40 hektáron gazdálkodnak, részben saját, részben bérelt területen. Jelenleg 6 hektáron összesen 350 fajta rózsatövet gondoznak. A rózsánál kötelező a vetésforgó, ezért hatévente kerülhet újra ugyanarra a területre.
Tóth Viktor – fotó: Agroinform.hu
A szántóföldi rózsatőtermesztés két éves kultúra: az első évben a Hollandiából vásárolt hurkapálca alakú csemeték ültetését egy négysoros palántázógéppel márciusban elkezdik, de legkésőbb május elejéig befejezik, addig mindenképpen a földbe kell kerülniük. Ugyanebben az évben nyáron elvégzik a beszemzésüket, ami kizárólag kézi munkaerővel történik. A következő év tavaszán a szemzésből már kifejlődnek a nemes rózsák, majd azokat a szeptember és november közötti időszakban szedik fel egy Belgiumból beszerzett egysoros rózsakombájn segítségével. A felszedéssel egy időben már rögtön különböző osztályok szerint válogatják szét őket.
Tóth Zita, az Agrirose Kft. marketing menedzsere kiemelte, hogy a döntő többségben exportra szánt rózsatövekkel szemben komoly, sokszor 120 százalékos elvárásokat támasztanak a külföldi vásárlók, akik főleg Hollandiából, Németországból, Franciaországból keresik meg őket. Az Agrirose Kft. azonban képes minden elvárásnak megfelelni, ezt bizonyítja az is, hogy van olyan megrendelőjük, akivel 26 éve állnak kapcsolatban.
Az első osztályba sorolás feltétele, hogy legalább 3 ágnak kell kihajtania, a háromból kettőnek a szemből kell erednie, a harmadik ágnak pedig 5 cm-en belül kell lennie a rózsatövön. További követelmény a szemtől mért 40 cm-es ághossz, illetve a 25 cm-es gyökérhossz. A legnevesebb, licenszvédett, kifejezetten exkluzív, külföldi fajtákkal foglalkoznak, mint például a Kordes, Tantau, David Austin, Meilland, ezzel is biztosítva a jóval magasabb áron történő értékesítési lehetőséget. Bár a magyar nemesített rózsák közül több nemzetközi díjat is nyert, a külföldi vásárlók inkább a saját országukban nemesített fajtákat részesítik előnyben, emiatt a magyar rózsák sajnos alulmaradnak a vásárlók kegyeiért folytatott piaci versenyben.
A magyarországi rózsanemesítés jeles képviselője az erdélyi születésű Márk Gergely volt, aki egészen 2012-ben bekövetkezett haláláig olyan különleges magyar fajokat nemesített, amelyeket híres magyar írókról, költőkről, történelmi, vagy egyházi személyekről, illetve magyar városokról nevezett el, mint például Szent Erzsébet, Kossuth Lajos emléke, Háromszék stb.
Tóth Viktor, aki közgazdász és gépészmérnök diplomával is rendelkezik, évről-évre saját ötletekkel és egyedi fejlesztésekkel tökéletesíti gépparkjukat.
Tóth Viktor egyik, a rózsatőtermesztés igényeihez adaptált saját fejlesztése – fotó: Agroinform.hu
Az öntözéshez szükséges vízmennyiséget a szántóföld mellett található uniós forrásból megvalósított belvíztározójuk, valamint a szomszédos Holt-Maros biztosítja, amelyre vízjogi engedélyt is kaptak.
Az öntözés elengedhetetlen feltétele a rózsatőtermesztésnek – fotó: Agroinform.hu
Tóth Zita és Tóth Viktor édesapjának, Tóth Ferencnek a nevéhez fűződik a Szőregi Rózsaünnep, melyet idén immár 18. alkalommal rendeztek meg június 24-26-a között a Szeged melletti településen. 1999-ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy a rózsások egy látványos, több napos fesztivál keretében népszerűsítsék a dísznövények királynőjét, amelyre azóta minden évben sort kerítenek. A három napon át tartó széles programsorozat közül kiemelendő Szőreg két, egymással ellipszist alkotó, összesen 5 km hosszú főutcáján a rózsák ezreivel díszített, közel félszáz lovas fogat, traktor, veteránautó és egyéb jármű karneváli felvonulása, a környező területek színpompás virágtengerbe borult rózsaföldjeinek bárki által látogatható bemutatója, a Futórózsa Félmaraton, illetve a minden évben új témát feldolgozó, a maga nemében egyedülálló Rózsamúzeum tárlata.
A rózsaünnepi felvonulás egyik feldíszített szereplője – fotó: Agroinform.hu
A szőregi faluházban a rózsaünnep ideje alatt Szanka József, a rózsatőtermesztés eszközeiből összeállított gyűjteményét tekinthetik meg az érdeklődők: látható kén poroló, rézből készült háti permetező, permetező puska, és különféle eszközök abból a korból, amikor a gépesítés még egyáltalán nem volt jelen a rózsaföldeken.
Szanka József magángyűjteménye – fotó: Agroinform.hu
A szőregi rózsatő, mint kiemelkedő nemzeti érték, a Magyar Értéktár tagja, 2012 óta pedig az Európai Unió oltalom alatt álló eredet-megjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában is szerepel. Ahhoz, hogy egy termelő megkaphassa a Szőregi Rózsatő védjegyet, szigorú termesztési követelményeknek kell megfelelnie, kezdve a talaj minőségétől, az ültetés, szemzés, locsolási renden keresztül, a metszésig bezárólag. Habár nagy odafigyelést és rengeteg munkát igénylő ágazatról van szó, ahogy a Tóth család vállalkozása is mutatja, a generációkon átívelő szaktudás, az uniós pályázatokból megvalósított fejlesztések, a munka iránti alázat és elköteleződés, továbbá a virágok szeretete világszínvonalú termék előállítását teszi lehetővé, egyben pozitív jövőképet jósol a hazai rózsatőtermesztésnek.
