Alexander Bismarck, az Egyetem vegyészprofesszora elmagyarázta, hogy az ilyen, nanocellulóz rostokat gyakorlatilag az ürülékből elkülönített hajszálvékony glükózmolekulák összefonásával állítják elő – írja a schweizerbauer.ch.

Ipari partnereikkel együttműködve azon is dolgoznak, hogy nanocellulóz rosttal erősített papírból nyomtatott áramköröket készítsenek, egy EU-projekt keretében pedig a nanocellulóz rostokat olyan szűrőkhöz kívánják felhasználni, amelyek a vízből a nehézfémeket és egyéb mérgező anyagokat képesek kiszűrni.

marha

Sokrétűen használható a tehéntrágya – fotó: Shutterstock

Az állati ürülékek alapanyagként történő felhasználása jelentősen csökkenti a nanocellulóz rostok előállítását. A kutatók később a szóban forgó ürülékeket a biogáztermelésben is fel kívánják használni.

Fentiek szerint az utóbbi időben egyre értéktelenebbé váló trágya hasznos felhasználására sikerül megoldást találni.
Ez a figyelemre méltó kezdeményezés segíthet megoldani a hígtrágya elhelyezésének több országban gondot okozó problémáját is.