A hőmérséklet, a napfény és a légköri szén-dioxid növekedése nagyban befolyásolja a növényzet növekedését. A dél-kínai tartományokban a trópusi cserjés élőhelyek fokozatosan trópusi szavannává és a lombhullató erdővé válnak, ami megfelelő környezetet teremt sok denevérfaj számára, amelyek túlnyomórészt erdőkben élnek. Így vált az utóbbi évtizedekben a dél-kínai Yunnan tartomány a koronavírusok gócpontjává.
A cserjés területek átalakulása kedvez a denevérek elterjedésének – Fotó: pixabay
"Annak megértése, hogy a denevérfajok globális elterjedése hogyan változott az éghajlatváltozás következtében, fontos lépés lehet a COVID-19 járvány eredetének megállapításában“ - mondta Dr. Robert Beyer, a Cambridge-i Egyetem Állattani Tanszékének kutatója és a tanulmány első szerzője.
A koronavírusok száma ugyanis szorosan összefügg a jelenlévő denevérfajok számával. A tanulmány megállapította, hogy az elmúlt évszázadban 40 denevérfaj költözött be a dél-kínai Yunnan tartományba, és velük körülbelül 100 denevérekből induló koronavírust jegyeztek fel a kutatók.
Az éghajlatváltozás megváltoztatja az élőhelyeket, a fajok elhagyják az addigi területeiket, és más helyre költöznek, illetve viszik magukkal a fajra jellemző betegségeket is. Dr. Robert Beyer szerint ez nemcsak megváltoztatja azokat a régiókat, ahol a vírusok jelen vannak, de nagy valószínűséggel lehetővé teszi az állatok és a vírusok közötti új interakciók kialakulását is.
A világ denevérpopulációja körülbelül 3000 különböző típusú koronavírust hordoz, mindegyik denevérfaj átlagosan 2,7 féle koronavírus típust, a legtöbb anélkül, hogy a betegség tüneteit mutatná.
A világ denevérpopulációja körülbelül 3000 féle koronavírust hordoz – Fotó: pixabay
A denevérek által hordozott koronavírusok többsége nem tudja megfertőzni az embereket. Azok a koronavírusok azonban, amelyekről ismert, hogy képesek megfertőzni az embert, nagy valószínűséggel denevérekből származnak, köztük három halálos kimenetelű megbetegedést is okozhat: Közel-Kelet légúti szindróma (MERS) CoV, valamint súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) CoV-1 és CoV-2. Minél nagyobb számú koronavírus jelenik meg egy területen, annál valószínűbb, hogy emberekre veszélyes típusok száma is növekszik.
"Az a tény, hogy az éghajlatváltozás felgyorsíthatja a vadon élő kórokozók emberre való átterjedését, sürgős ébresztőnek kell, hogy legyen a globális kibocsátás csökkentése érdekében" – emelte ki Camilo Mora professzor, a Hawaii Egyetem professzora.
A kutatók szerint korlátozni kellene a városi területek, a termőföldek és a vadászterületek természetes élőhelyeket korlátozó terjeszkedését az emberek és a betegséget hordozó állatok közötti érintkezés csökkentése érdekében.
