A „Mennydörgő Víz", ahogyan a Niagara-vízesést nevezni szokták, még soha nem fagyott be teljesen, csak egyszer, 1848. március 29-én. De vajon hogyan alakult ki és mi vezetett a befagyásához? Ismerjük meg a Niagara-vízesés történetét!
Amit a Niagara-vízesésről tudni érdemes
A Niagara-vízesés körülbelül 12 000 évvel ezelőtt, a jégkorszak végén keletkezett. A mai Egyesült Államok és Kanada határán a gleccserek elolvadásakor alakultak ki a Nagy-tavak. A Felső-tó bolygónk legnagyobb édesvizű tava, míg az Ontario harmincszor nagyobb a mi Balatonunknál. Az öt tó nem azonos tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, így az őket összekötő folyókon számos zuhatag alakult ki, melyek közül a legnagyobb az Erie- és az Ontario-tavakat összekötő Niagara folyón található.
A vízesések kialakulásának leginkább az az oka, hogy a folyóvölgyet egy kemény kőzetből álló réteg keresztezi, és a víz megkeresi a puhább rétegeket, és azokat koptatja. Így alakulnak ki a zuhatagok.
A Niagara, vagyis a Mennydörgő Víz nevet az indiánok adták a vízesésnek. A Niagara folyó az Erie-tóból ered, és az Ontario-tóhoz közeledve hirtelen felgyorsul, és óriási dübörgéssel zúdul le a mélybe. Odafönn, a vízesés felső peremén a Kecske-sziget választja ketté a folyót.
A keleti oldalon a zuhatag 300 méter hosszan egyenes vonalat alkot, míg a kanadai rész patkó alakú. Az óránként lezúduló víztömeget 30 millió köbméterre becsülik, a sziklafal pedig 70–90 méter mély. A lezúduló víz miatt párafelhők szállnak fel, amelyeket már messziről is látni lehet, de a hanghatás is igen nagy, így azt akár 50 kilométer távolságból is hallhatjuk.
A Niagara-vízesés hangja és a pára már messziről odacsalogatja a nézelődőket. Fotó: Shutterstock
A Niagara-vízesésről egy francia szerzetes, Louis Hennepin írt igen érzékletes leírást, melynek hatására nagyon sokan keresték fel azt. A vízesés három részre oszlik. Az amerikai oldalon az Amerikai-vízesés és a Mennyasszony Fátyol, a kanadain a Lópatkó-vízesés várja a látogatókat. 1965-ben nyitották meg a közel 160 méter magas Skylon-kilátótornyot, ahonnan remek kilátás nyílik a vízesésre.
A nap, amikor befagyott a Niagara-vízesés
1848. március 29-én a Niagara-vízesés környékén nagyon szokatlan jelenséget figyeltek meg. Ez pedig nem volt más, mint a végtelen csend. Amit pedig soha nem tudtak elképzelni, az aznap megtörtént, vagyis hogy a „Mennydörgő Víz" befagyott.
A Niagara azért nem szokott befagyni, mert a hatalmas víztömeg folyamatos áramlása és a víz mélysége nem hagyja azt. A jegesedés azonban megszokott látvány a vízesésnél, de a jégkéreg alatt a víz folyamatosan áramlik. Kivéve azt a pár napot, 1848-ban. Ennek oka pedig nem is a hideg volt, hanem a délnyugati szél.
Aznap 7 Celsius-fokos volt a hőmérséklet, és nagyon erős, délnyugati szél fújt, ami az Erie-tó vízszintjére hatott ki. Megemelte azt és a tavon lévő jégréteget rátolta a Niagara folyóra. Az óriási jégdugó hatására a Niagara folyón a vízmennyiség lecsökkent, a vízesés pedig egyszerűen leállt. Majd március 31-ére újra visszaállt a rend, és ismét hangos lett a Niagara-vízesés környéke.
Habár a látvány egészen biztosan elképesztő volt, többször nem fogunk tudni gyönyörködni benne, mivel azóta jégfogókat helyeztek el az Erie tónál. Erre az erőművek miatt is szükség volt.
Az első váltóáramú villamos vízerőművet Nikola Tesla találta ki a Niagarához, mely ötletet 1895-re dolgozta ki, és 1896-ban állt működésbe az erőmű. Napjainkban az erőműveknek köszönhetően a vízesés csak 35 centiméternyit húzódik vissza évente, míg korábban 2 méteres volt az éves visszahúzódás és kopás. Az erózió miatt most úgy tűnik, a Niagara-vízesés nagyjából 50 ezer év múlva el fog tűnni.
Magyarországon is voltak hőmérsékleti rekordok
Hazánkban is találkozhatunk szélsőséges hőmérsékleti értékekkel. Egy adott nap mérési időszaka előző nap este 7 órától aznap este 7 óráig tart. Az eddig Magyarországon mért leghidegebb hőmérséklet a Wikipédia szerint -35 Celsius-fok volt, melyet 1940. február 16-án mértek Görömbölytapolcán, míg a legmelegebb hőmérséklet +41,9 Celsius-fok volt, melyet 2007. július 20-án mértek Kiskunhalason. Ez alapján hazánkban 76,9 Celsius-fok volt idáig a legszélsőségesebb hőmérsékletek közti tartomány értéke, míg a napi hőingás rekordja 31,1 Celsius-fok volt.
Az év első felében az adott hónap leghidegebb eddig mért értéke mindig megelőzi az adott hónap legmagasabb eddig mért értékét. A második félév során pedig ez fordítva van, azaz a legmagasabb eddig mért havi értékek megelőzik az adott hónap végén előforduló minimum hőmérsékletek rekord értékeit.
A Niagara-vízesés manapság már egészen biztosan nem fog befagyni. Fotó: Shutterstock
Ezek szerint két-két hónapban Zabar településen és Baján mérték a legalacsonyabb hőmérsékleti értéket, míg a legmagasabb hőmérsékleti értéket Debrecenben mérték két hónapban. Napi minimum hőmérsékleti rekord leggyakrabban Zabar településen, Putnokon, Csákváron, Dobogókőn, Kékestetőn, Encsen, Borsodnádasdon és Balatonfüreden volt. Napi legmagasabb hőmérsékletet leggyakrabban Szerepen, Kaposváron, Budapesten, Csongrádon és Sellyén mértek.
Vajon befagyhat még a Duna?
Habár a legenda szerint Mátyás királyt 1458-ban a Duna jegén koronázták meg, manapság nem nagy esély van rá, hogy a Duna teljesen be tudjon fagyni. A krónikák szerint a rómaiak 172-ben a befagyott Dunán harcoltak, és az elbírta az egész sereget, harckocsikkal együtt. De a tatárjárás idejéről is feljegyezték, hogy 1241 karácsonyán gyalog keltek át a folyón. A 15 éves háború idején a török és a magyar csapatok is rendszeresen jártak át a Duna jegén, tudjuk meg a www.index.hu írásából. De ekkor nem csak nálunk, hanem Londonban, a Temze jegén is tartottak vásárokat.
Kivételes volt azonban, amikor a Duna a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig befagyott. A dunai jégpáncélnak sokan örültek, hiszen nagyban megkönnyítette a fuvarozók dolgát. A rekordév az 1830-as volt, amikor 99 napon keresztül, december 9. és március 19. között folyamatosan be volt fagyva a Duna Pest-Budán.
A folyók azonban manapság nagyon ritkán fagynak be. Az édes állóvizeknek nulla Celsius-fok, a folyóknak a víz mozgása miatt -0,5 Celsius-fokra van szüksége hozzá, hogy beinduljon a jegesedés Azonban ez a jegesedés korábban nagy veszélyt jelentett a városra. Az 1838-as árvíznél a Kopaszi-zátonynál torlódott fel több emelet magasságban a zajló jég és a víz délről elöntötte Pestet, romba döntve a város házainak többségét. A kiegyezés utáni nagy folyószabályozások legfontosabb célja a jeges árvizek megelőzése volt.
Az elmúlt ötven évben átlagosan 1 Celsius-fokot melegedett a Duna vízhőmérséklete – mondta az Indexnek Kiss Keve Tihamér, az MTA ÖK Duna-kutató Intézetében dolgozó professor emeritus. Ez nem csak a klímaváltozás eredménye, hanem a hőerőművek ipari szennyvize is melegíti a folyót, és a városi tisztított szennyvíz is 1-2 Celsius-fokkal emeli meg a Duna vízének hőmérsékletét. A klímaváltozás mellett a meder mesterséges megváltoztatása miatt is megritkultak azok az évek, amikor a Duna teljesen befagy.
