Egy kis eketörténelem
Az eke a szántás eszköze, amelynek kezdetleges formáját már i.e. 3000-ben is használtak délnyugat Ázsiában, de az i.e.-i második évezred táján már Észak-Európában is használták. Az eke fejlődésének forradalma Európában az ún. ágyeke kialakulásával következett be. A kontinens északi és ÉNy-i síkságain i. e. 400 körül jelentős klímaváltozás történt, csapadékosabb időjárás alakult ki. Az új eketípusnak a talaj kiforgatása, a túlzott nedvességtől óvása, a gyepképződés leküzdése lett a feladata – olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján.
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum eketörténeti összefoglalója szerint az 1870-es évekre a Kárpát-medencében a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében a talajművelés és eszközei játszották a legnagyobb szerepet. 1871-ben az 1,1 millió ekéből még 579 000 volt fából, és csak a 20. századra szorították ki a faekéket a félvas és a vasból, acélból készült ekék.
Az eketest formai kialakulása a 19. század végére fejeződött be, az eketípusok számának növekedése pedig a 20. század elején gyorsult fel. Így a fogatos vasekék virágkorukat Magyarországon az első és második világháború közötti időszakban élték.
Amikor állati igaerőről az erőgéppel történő vontatásra megtörtént az átállás, az nagy hatást gyakorolt az eke és egyéb talajművelő eszközök kialakítására, fejlődésére is. Az állati erővel való ekevontatás felváltására az első kísérletek jóval a gőzenergia felfedezése, szolgálatba állítása után jelentek meg (James Watt gőzgépe, 1776).
Az első gőzgépes szántásról 1858-ban érkezett hír, Angliából. Sok próbálkozás, kísérlet zajlott le addig, amíg az 1850-es évek elején kialakult a billenő eke. 1856-ban kialakult a csörlőkocsis, egygépes gőzeke-szántórendszer, majd ezt követően vezették be a kétgépes gőzeke-szántórendszert.
A Kárpát-medencében az első egy gőzgépes szántást 1861-ben, a kétgépes szántást 1870-ben alkalmazták.
A 20. század első évtizedeiben jelentek meg az önjáró motoros szántógépek. Ezeknél a szántást végző eketesteket és a vonóerőt kifejtő belső égésű motort egy keretszerkezetre helyezték.
Ez pedig már napjaink ekéje – valóságos szamurájkard a szántón! – Fotó: pixabay
Ma miből készül az eke?
Az eke anyaga kopásálló acélötvözet, a legfőbb ötvözőanyagok a C, Mn, Cr, Mo, Ni. Ezeknek az anyagoknak főbb tulajdonságai:
- nagy szilárdság,
- magas keménység és kedvező ütőmunka,
- magas kopásállóság.
- Anyagminőségtől függően jó hegeszthetőség és jó hajlíthatóság.
Az alkalmazás előnyeiről: nagyobb szilárdságuknak köszönhetően ugyanakkora terheléshez kisebb szelvényméretek is alkalmazhatóak, így csökkenthetőek a berendezések súlyai. A kisebb súly kisebb üzemeltetési költséggel is jár.
Az ilyen anyagokból készült berendezések élettartama hosszabb, ami szintén a költségeket csökkenti.
A kopásálló ötvözetek nem igényelnek hőkezelést, kopóréteg felrakó hegesztést, a gyártók már a megfelelő tulajdonságokkal adják ki.
Szántás 2021. szeptemberében – Fotó: Lajcsák Nátán
Ezeknek az anyagoknak az alkalmazási területe széles körű: talajművelő eszközök, mezőgazdasági gépek, markolók, billenőplatók, dózerek fokozottan igénybe vett alkatrészei esetében használják, de kő- és szénbányák gépei, aprító- és osztályozógépek, cementgyárak berendezései esetében valamint a berendezések vágó éleinél rátétként is használhatóak.
Az Agroinform.hu Piacterén számtalan hirdetés között lehet válogatni! Ha ekét keresel, nézz körül ITT.
További gépészeti cikkekért pedig keresd fel a Gépészet rovatot!
Az eke helyes beállításáról pedig ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
_fill_540x300_0.jpg)
