Leálltak, kényszerszabadságra mentek. A kedvezőtlen időjárás a méhek munkájára is hatással van.

Bajba kerültek a méhészek

Problémával néznek szembe a termelők, hiszen a nem túl kedvező tavaszi időjárás miatt az ország nagy részén elfagyott az akác, így már most látni, hogy az idei évben a gazdák is kevesebb mézzel számolnak. Erre még egy lapáttal rátettek az elmúlt napok, hetek heves esőzései, amik szintén nem kedveztek a méheknek, hiszen így a virágokat sem tudták beporozni.

Az akácfák csak zöldellnek, pedig ilyenkor már rég a virágokkal kellene foglalkozniuk a méheknek. A februári hideg nem kímélte a fákat, egyes adatok szerint idén már ötször fagytak el a rügyek. Nem az első eset, hiszen az elmúlt években többször is előfordult hasonló eset, 2020-ban sem véletlenül volt hiány az akácmézből - írja a tvkeszthely.hu.

Tavaly minden jobb volt

A szárazság ellenére tavaly jobb évük volt a méhészeknek, ez azonban nem ismétlődik meg, ugyanis ha nincs virág, akkor nincs nektár sem - ezt Pető Zsolt, a Keszthelyi Méhész Egyesület elnöke mondta el korábban.

Idén az évszakhoz képest hidegebb volt az idő, ezáltal a méhek a kaptárban ragadtak, csak pár repült ki, de ők is csak vízért mentek. Jó hír, hogy amint melegszik az idő, azonnal munkához látnak, viszont erre ebben az évben kevesebb idejük jut, ami hatással lesz az akácméz mennyiségére. Nagy a remény, hogy a nyári időszakban még sok növény nyílik, így lehetőségük lesz dolgozni és mézet termelni.

Az akác rügyek idén már öt alkalommal fagytak meg - fotó: pexels.com

Bross Péter, az Országos Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, hogy Magyarországon van hársméz, de akad szelídgesztenye is, annak ellenére, hogy a fák évről-évre pusztulnak el. Az országban több megyében, például Somogyban és Zalában is akadnak helyek, ahol a méheknek lehetőségük van szelídgesztenye mézet gyűjteni.

Sokszor elfelejtjük, hogy méhek nélkül nem tudnánk sokáig életben maradni. A rovarok a beporzásukkal biztosítják ugyanis a jó minőségi terményeket. Sajnos azonban a vadon élő méhek száma az elmúlt három évtizedben 60 százalékkal csökkent, pedig a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereknek pedig egyharmadát nekik köszönhetjük.