Szakértők szerint, ha egyszer megszűnik az óraállítás, akkor a téli időt kellene megtartani, mert a szervezetünk számára ez a természetes. Sokan mégis a nyári mellett tennék le a voksukat. De vajon melyik a jobb megoldás, mit szólnak ehhez az állatok, és miért kell még mindig átállítani az órát?

Az óra átállításának története

A nyári időszámítás Benjamin Franklin nevéhez köthető, aki párizsi nagykövetként 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak arról, hogy szerinte igazán költségkímélő lenne, ha mindenki a Nappal együtt élné az életét. Azonban mégsem a franciák vezették be az óraátállítást, hanem a németek, 1916-ban, az I. világháború közepén. Ennek az oka akkor valóban az volt, hogy energiát takarítsanak meg, majd egy hónappal később Nagy-Britannia is követte a példájukat.

óraátállítás

Régóta állítgatjuk az órát, de vajon mennyire hasznos még az óraátállítás? Fotó: Shutterstock

1918-ban Amerika is csatlakozott, akik a háború után is szerették volna megtartani a nyári időszámítást. Azonban ezt nem mindenki gondolta így. A farmerek munkája a Nap állásától függött, így ők kifejezetten ellenezték az óra átállítását. A II. világháború idején ezért eltörölték, de néhány amerikai város megtartotta, így teljes zűrzavar kezdett eluralkodni, ugyanis senki nem tudta, hogy melyik területen éppen mennyi az idő. 1966-ban azután rendezték a helyzetet, és a Kongresszus bevezette a Uniform Time Act-et, amelyben meghatározták, mikor kell előre, illetve hátra állítani az órát, hogy végre újra egységes legyen az időszámítás.

Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, azonban több éven át elmaradt. 1980-ban vezették be újra, de ekkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert, majd az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadta az óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatot, mivel nem vált bizonyítottá, hogy valóban energiát takarítunk meg általa.


A tagállamok 2019 elejéig dönthették volna el, melyik időzónába szeretnének tartozni, azonban ez még a mai napig nem valósult meg, ezért kellett idén is átállítani az óráinkat.

Csúszik a döntés, kétesek a hatások

Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont több tényező miatt csúszik. Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, nem dőlt még el, de a kormány már jelezte, hogy a nyári időszámítást támogatná - tudjuk meg a portfolio.hu cikkéből.

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, amikor pedig a téli időszámítás veszi kezdetét. Azonban, manapság már egyre inkább a negatívumok kerülnek előtérbe az óraátállítással kapcsolatban, mint a pozitívumok. Az elmúlt időszak kutatásai ugyanis sorra rávilágítottak, hogy az órák állítgatása káros hatásokkal is járhat. Egy uniós közvélemény kutatás szerint az emberek egyenesen 84 annyira utálja már az óraátállítást, hogy eltörölné az egészet. Nem is beszélve az állatokról, akiket szintén megvisel, hogy nem a megszokott időben sötétedik, és nem akkor jutnak az élelemhez, amikor azt megszokták.

És habár az Európai Parlament 2019 márciusában úgy döntött, eltörli az óraátállítást, az utóbbi években nagy a csend a témában. Az órákat pedig továbbra is állítgatjuk. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, a soros elnökségek egyike sem tárgyalta meg a kérdést, amelyet leginkább is a Koronavírus-járvánnyal magyaráznak. De hogy vajon valóban az a jó, ha nem állítjuk át az órát, még kérdéses.

Téli vagy nyári időszámítás? Ki tudja, melyik lenne jobb

Európa túlságosan széles ahhoz, hogy egyetlen egységes időszámítást alakítsanak ki. Ha a széles időzónánknak ezt a korrekciós elemét eltöröljük, még extrémebb napkelte és napnyugta időpontokkal fogunk találkozni, így Európa két nagy időzónára szakad, és lesz két nagyjából egyforma időzóna, melynek határa valahol középen szeli majd át az Európai Uniót.

óraátállítás

Az embereket és az állatokat is megviseli az óraátállítás. A mezőgazdaságban dolgozóknak a legnehezebb alkalmazkodni hozzá. Fotó: Shutterstock

Ebben a helyzetben kell tehát majd valamelyik időzónába sorolnunk. Tehát nem is olyan egyszerű ez, mint azt gondolnánk. Magyarország a nyári időszámítást támogatná, de nyitottak arra, hogy a többséggel együtt szavazzanak, vagyis úgy néz ki, nem támasztana hazánk ellenvetést egyik időszámítás bevezetésével szemben sem.

Grönland tavaly november 24-én szavazta meg, hogy egész évben ragaszkodni kell a nyári időszámításhoz. Ezt követően a grönlandiak idén tavasszal átálltak a nyári időszámításra. Így délutánonként egy órával tovább van világos.

Az alvásunkra is hatással van az óraátállítás

A Magyar Alvás Szövetség korábban közzétett értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése pozitív hatással járna alvás-egészségügyi szempontból is. Az alvás és az ébrenlét természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatív következményekkel jár. Ekkor a közérzetünk rosszabb lehet, sőt, még a teljesítményszintünk is alacsonyabb az óraátállítás időszakában, és a koncentráló képességünk és a toleranciakészségünk is csökkenhet.

A Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint ha megszűnik az óraállítás, a mostani, téli időt kellene megtartani, mert a szervezetünk számára ez a természetes - tudjuk meg az infostart.hu cikkéből.

G. Németh György szerint az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik. Megjegyezte, hogy például a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, ami idővel is csupán 19 percre csökken. A nyári időszámítás mellett szólhat az is, hogy az emberek vágynak a melegre, a tavaszi, nyári időszakra, és a baleseti statisztikák is arra figyelmeztetnek, hogy az eredeti időzónák megfelelő visszaállítása lenne az észszerű – egészségügyi szempontból is."

Egyelőre tehát, akár szeretjük, akár nem, ismét hamarabb sötétedik délutánonként, és nem látni még, mikor érünk az óraátállítás végére.