Itt a tavasz, és ilyenkor sok halra vethetjük ki a hálónk helyett a horgunkat. Azonban horgászat előtt érdemes tájékozódni az adott vízterület szabályairól.
Fontos tudni, milyen halakra vonatkozik tilalom
Elkezdődött a harcsa, a ponty és a compó tilalmi ideje, de nem mindenhol. Mentességet lehet kérni és kapni a tilalom alól, és ezzel szoktak is élni a horgászegyesületek, halgazdálkodási szervezetek, így horgászat előtt érdemes mindig tájékozódni az adott vízterület szabályairól - tudjuk meg a pecaverzum.hu tájékoztatásából.
Április 28-án pénteken éjfélkor lejárt a balin, a süllő és a sügér tilalmi ideje. Május 2-án, kedden 0 órakor viszont másik három halfaj esetében lépett életbe tilalom. A ponty tilalmi ideje május 31-ig, míg a compóé és a harcsáé június 15-ig tart.
A fent említett három halfajon túl további hét élvez még védelmet. A garda, a jászkeszeg, a szilvaorrú keszeg, a márna, a paduc és a domolykó tilalmi ideje április 15-én kezdődött és május 31-én ér véget, míg a kősüllőé március 1-től június 30-ig tart.
Érdemes tájékozódni a tilalmakról horgászat előtt. Fotó: Shutterstock
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletben foglaltak szerint, ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik. A megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap 0 órakor kezdődnek és az utolsó nap 24. órájában végződnek.
Az országos szabályoktól el is lehet térni
Nagyon fontos, hogy az országos szabályoktól eltérhetnek a vízhasznosítók, így horgászat előtt érdemes tájékozódni az adott vízterület szabályairól. A nagy tavaink esetében például a pontytilalmat a Balatonon és a Velencei-tavon is feloldották, de mentességet kapott például a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KTVHESZ) is a Nagykunsági-főcsatorna nyugati ágára (víztérkód: 16-194), a Nagykunsági-főcsatorna keleti ágára (víztérkód: 16-310) és a Malomzugi Holt-Zagyvára (víztérkód: 16-308-1-1).
A harcsahorgászok számára fontos változást hozott az idei év. Egészen a tavalyi évig az a szabály volt érvényben, hogy tilalmi időszakban (05. 02.-től 06. 15-ig) a legalább 100 centiméteres példányok megtarthatók, azonban ezt törölték, és 2023-tól a tilalmi időszakban is teljes védelmet élvez a harcsa. A változás tehát azt jelenti, hogy minden kifogott egyedet vissza kell engedni.
Azonban az országos szabályoktól ebben az esetben is eltérhetnek a vízhasznosítók, és kérelem alapján menetességet kaphatnak. Így tett például a Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetsége (Tohosz) is.
„A 2023-as évben a szürkeharcsa fajlagos tilalmi idejére vonatkozó korlátozás a Tohosz által hasznosított Sió-csatorna 0-58 fkm és a Szálkai-víztározó tekintetében 2023.05.02-2023.06.15-e közötti időszakban feloldásra kerül. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az említett időszakban is lehet horgászni szürkeharcsára az érintett két vízterületen, a jogszabályban meghatározott méret (60 centiméter) feletti szürkeharcsa megtartható a helyi horgászrendi szabályok betartásával" – közölték a Facebookon.
Ezek a halak a legkedveltebbek a horgászok körében
1. Ponty
A ponty, ha elég ügyes, hogy ne fogjuk ki, akár 40 évig is elélhet. A ponty a leggyakoribb és legkedveltebb halaink egyike. Átlagos mérete 25–30 centiméter, de akár a másfél méteres nagyságot is elérheti. A pontyfélék közé tartozik a sneci néven ismert aprócska szélhajtó küsz is. Ez a csapatokban élő hal általában csupán 12–15 centiméteresre nő meg, és sokszor csalihalnak használják, de kiváló olajban átsütve is.
A ponty háta zöldes vagy barna, a has irányában világosodó, oldalt sárga, hasa fehér. Szája körül 2 pár bajuszszálat visel. Uszonyai közül a háti-, mell- és a farokalatti úszók első sugarai megvastagodtak, kemények, hátsó felületük fogazott.
A ponty életmódjára az állandó vándorlás jellemző. Leggyakrabban nádasoknál lelhetünk rá. Elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli. Az európai ponty a Duna és mellékfolyói egyik őshonos halfaja. A Kárpát-medence vizeiben a legnagyobb gazdasági jelentőségű halfaj és a legfőbb horgászhal. A régióban a ponty három fő alakváltozata fordul elő, a tőponty vagy vadponty két típusa, valamint a nemesített ponty.
A ponty húsa nagyon kedvelt, jóízű, habár kissé szálkás, az idősebb példányok pedig zsírosodásra hajlamosak. Gyakran kerül az asztalra a pontyból készült halászlé, de rántott halként is kiváló. A középkori Európában a ponty kedvelt böjti eledelnek számított.
2. Harcsa
Az egyik legismertebb és legkedveltebb ragadozóhal a harcsa. A lesőharcsa akár a 100 éves kort is megélheti, és akár 150 kilogramm is lehet a súlya. A harcsák éjjel aktív állatok, nappal rejtekhelyükön pihenik ki az éjszakai vadászatot.
A horgászat sokak által kedvelt elfoglaltság, azonban az ide vonatkozó szabályokat itt is be kell tartani. Fotó: Shutterstock
A harcsa Európa édesvizeinek második legnagyobbra növő hala, a viza után. Akár a két métert és a száz kilogrammot is meghaladhatják egyes példányai. Európa közép- és keleti területén szinte mindenütt megtalálható, Magyarországon folyó és állóvizekben is egyaránt gyakori. Gazdasági szempontból jelentős és értékes hal, melyet tógazdaságokban is nevelnek. Horgászata azért népszerű, mert jelentős zsákmányt ígér nagyra nőtt példányainak köszönhetően. Húsa rendkívül ízletes, zsírban gazdag és szálkamentes.
A Kárpát-medence őshonos ragadozó hala, mely Magyarországon minden olyan folyóban és állóvízben megtalálható, ahol előfordulnak mély, gödrös részek, bedőlt fák. A harcsa feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövid bajuszszálat találunk. Szélesre nyíló szájában sok apró, kissé visszahajló, tűhegyes ránőtt fog helyezkedik el.
Szemei kicsik, mégis jól lát velük. Törzse rövid, hengeres, izmos farka hosszú és teste pikkelytelen. Oxigénigénye alacsony és a vizek szennyezését jól viseli. Nagyon gyorsan nő, és gyorsan szaporodik. Mindig lesből, főként éjjel támadó, rendkívül falánk ragadozó.
3. Süllő
A hazai süllőállomány legnagyobb részét a Balatonból fogják ki. A hal hivatalos elnevezése a fogassüllő. Hazánkban nagyobb folyókban és tavakban is előfordul. Gazdaságilag fontos faj, a magyar konyha nevezetes halétele. A fogassüllő a nem túlságosan gyors folyószakaszokon, a jó oxigénellátottságú, szennyezésektől mentes állóvizekben érzi jól magát. A mederben elbújva érzi magát igazán biztonságban. Magyarországon a legértékesebb és legkeresettebb halak egyike. Szálkanélküli húsa teszi igazán közkedveltté. A fogassüllőt általában egészben sütik meg, citromkarikával díszítik és tepsis burgonyával tálalják.
Erősen megnyúlt, oldalról összenyomott, aránylag alacsony hátú hal. Feje nagy, oldalról lapított, orrhossza jóval meghaladja a szem átmérőjét. Szájában erős fogak ülnek, két hátúszója közül az elsőben 13-17 tüske, a másodikban 19-24 elágazó sugár van.
4. Csuka
A csuka teste hosszúkás, finoman pikkelyezett, halványan csíkozott. Erős hátúszója teste hátsó részén található. Feje testéhez képest igen nagy és szája a kacsa csőrére emlékeztet. Szájában éles, erős és kúpos fogak helyezkednek el több sorban, melyek elölről hátrafelé haladva egyre nagyobbak. A két ivar esetében eltérő a hosszúság, hiszen a tejes testhossza maximum 100 centiméter, az ikrásé maximum 150 centiméter. A csuka jól alkalmazkodik a környezetéhez, melybe mozdulatlanul képes beleolvadni, és így várni áldozatát.
Tápláléka vegyes, szinte minden víziélőlényt megeszik. Saját faját sem kíméli, mivel a nagyobb csukák felfalják a kisebbeket, sőt, a szülők gyakran eszik meg saját ivadékaikat. Horgászatánál drótelőkét célszerű alkalmazni, mert a fogai átmetszhetik a műanyagból készült zsinórt.
Mindenkinek szerencsés horgászatot kívánunk!
