Emellett a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre. A közlemény szerint a jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a hazai vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot.
A hómentes télen a madarak könnyebben találnak élelmet, ezért nem húzódnak be a lakott területekre – fotó: MTI/Komka Péter
Végül a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése is okozhatja a jelenséget, hogy a madarak a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.
A természetvédők szerint ennek a négy hatásnak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte szó szerint kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarak jelzőhangjait, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen.
Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet. A témáról az egyesület honlapján olvasható további részletes ismertető.
