Habár elsőre felfoghatatlan, hogy tudnak ezek az apró rágcsálók egy táblát szinte teljesen „letakarítani", de sajnos képesek rá. A munkát ugyanis több ezren végzik, és mivel bőségesen jut számukra táplálék, szaporodnak is rendesen. Így hát könnyen előfordulhat, hogy a rágcsálók olyan pusztítást végeznek, hogy a kombájn már csak a tarlón halad.
A rágcsálók hatalmas kockázatot jelentenek
A mezei rágcsálók, legyen szó akár a mezei pocokról, a güzüegérről vagy a hörcsögről, a saját svédasztalukként tekintenek a magokban, termésekben bővelkedő földekre. A gazdák fáradtságos és jelentős anyagi ráfordítással járó munkáját pedig rövid időn belül tudják teljesen tönkretenni.
A gazdálkodók tisztában is vannak ennek súlyával, a védekezés azonban nem is olyan egyszerű. Ezt a videót a Menőgazdászok csoportban osztotta meg Vörös Marián. A felvételen látható, hogy mekkora pusztítást képesek végezni a rágcsálók.
Így védekezz a mezei pocokkal szemben
Az állati kártevők közül a legtöbb kárt a mezei pocok okozza. Aktivitása a nyári hónapokban fokozódik, a kártétele pedig leginkább az érésben lévő kalászosokban észlelhető. Mint minden kártevő esetében, úgy a mezei pocoknál is igaz az, hogy a legjobb megoldás a megelőzés, vagyis annak megakadályozása, hogy meg tudjanak telepedni. Éppen ezért fontos, hogy folyamatosan semmisítsük meg a kotorékaikat, és hogy ne érezzék magukat biztonságban, fontos az élőhelyük állandó háborgatása is.
Ne hagyjuk zavartalanul a rágcsálók életterét. Fotó: Shutterstock
A természetes ellenségeik a különféle ragadozó madarak és emlősök, de az ő segítségük nem elég ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk a földjeinket. Mechanikai úton és kémiai hatóanyagokkal is védekeznünk kell a pocok és a többi rágcsáló ellen. Nagyon hatásos megoldás a mélyszántás, mert nem csak a pockokat, de azok járatrendszerét is tönkre tudja tenni, és még a fészkeket is elpusztítja. A mezei pocok ellen a kémiai védekezésre a gyomorméreg vagy a véralvadásgátló hatóanyagú készítménnyel kezelt csalétkek a legjobbak.
Ezekre a kezelésekre ősztől tavaszig van lehetőség, akárcsak az endosulfan hatóanyagú permetezésekre, vagy a foszfor-hidrogén hatóanyagú lyukgázosításokra. Ezeket a kezeléseket eseti engedély birtokában szabad elvégezni, és a kezelt területen el kell végezni a vadriasztást is.
Azonban kapkodni itt sem érdemes. Elsődlegesen nem árt felmérni, hogy mekkora a mezei rágcsáló fertőzés mértéke. Érdemes táblánként több helyen is felmérni a rágcsálók egyedszámát. 10 x 10 méteres területen fel kell mérni, hogy hány járatban található élő károsító. Ehhez a kijelölt terület járatait be kell taposni, és másnap meg kell nézni, melyik járat nyílása vált szabaddá.
A 2 lakott járat/100 m2 feletti érték már veszélyesnek számít. Ha pedig már tudjuk, hogy mekkora a veszély, már neki is tudunk állni a védekezésnek. De vonjuk be a természetes segítséget is. Ölyvek, vércsék, baglyok lehetnek a segítségünkre, ha T-fa leütésével odacsábítjuk őket a földjeinkre, így azon meg tudnak pihenni, és hosszú időt tölthetnek a vadászattal.
Ismerd meg az ellenséget
A mezei pocok az emlősök osztályán belül a rágcsálók rendjébe, a hörcsögök családjába tartozó állat. Zömök testű, körülbelül 10 cm hosszúságú, rövid farkú és fülű mezei rágcsáló. A mezei pocok szórzete felül szürkésbarna, alul világos. Fogai gyökértelenek és folyamatosan nőnek. Sajnos nem válogatós, így a termesztett növényeink közül szinte mindegyiket fogyasztja. A károsított növényi részek közé tartozik zölden és szárazon a gyökér, a szár, a levél, a virág, és sajnos maga a termés is.
Szántóföldi körülmények között a kalászosok, a pillangósok, a repce magjait fogyasztja a legszívesebben, de semmi sincs védve a kártételétől. A mezei pocok föld alatti járatokban, kolóniákban él. A járatok környezetében lévő növényzetet pedig „kefére rágja". Rendkívül szapora, így a tél végétől egészen késő őszig szaporodik. Szívesen telepszik meg olyan helyeken, amelyek el vannak gyomosodva. Az előbbiek miatt a mezei pocok veszélyes kártevő az 5/1988 (IV.26) MÉM rendelet 2. számú melléklet B pontja szerint, vagyis a megtelepedése esetén a védekezés kötelező.
Mivel a rágcsálók többsége nem alszik téli álmot, így a kártételre egész évben számítani lehet. A mezei pocok ráadásul rendkívül jól alkalmazkodik a körülményekhez. Így gyakorlatilag minden olyan helyen megél, ahol talál elegendő táplálékot és tud magának kotorékot készíteni. Rövid, legfeljebb 2 éves élete során akár 6 – 8 alkalommal is szaporodhat. Az utódok pedig már pár hónapos korukban ivarérettek. Egy kis számolás, és máris kijön a megdöbbentő szám, miszerint egy nőstény egyednek akár 160 – 200 utóda is lehet egy év alatt.
A mezei pocok hatalmas károkat tud okozni a szántóföldeken. Fotó: Shutterstock
A tél végén a legalacsonyabb a kártevők egyedszáma, mivel télen kevésbé szaporodnak. Azonban az enyhe telek miatt sajnos már találkozhatunk télen szaporodó egyedekkel is. De nem csak egyedül a mezei pocok hibáztatható az óriási kártételért. Egyéb kártékony rágcsálók is részt vesznek ebben, mint amilyen az egér, vagy a güzüegér. A szántókon gyakran láthatunk a vakondtúrás méretét többszörösen meghaladó földhányásokat, melyeket güzükúpoknak nevezünk. Ebben tárolja a güzüegér az általa télire begyűjtött magokat. De a háta közepén fekete csíkot viselő pirók egér is igen jelentős károkat képes okozni. A mezei rágcsálók mellett a házi egér és a vándorpatkány populációi is óriási károkat képes okozni.
A házi egér sem öröm a házban
A házi egér, illetve a mezei egér és a házi egér kereszteződéséből származó güzüegér sem öröm a házunkban. A házi egér 8–10 cm hosszú, sárgásszürkés-fekete színű, farka a testhosszával megegyező. A többi rágcsálóhoz hasonlóan a házi egér is rendkívül szapora. Évente akár 1000 ivadéka is lehet, a nőstény egér pedig már 2 hónapos korában ellik. Az utódok száma almonként 6–13 lehet. Élettartamuk 2–4 év.
Az egerek a házon belül is igen jól érzik magukat. Ott leginkább a fal mellett készített lyukakban tanyáznak. A szabadban fészket készítenek. Ha jól érzi magát, egész életét képes egy körülbelü l2 méteres sugarú körben leélni, ezért ha észleljük jelenlétét, azonnal kezdjük meg az irtását. Az egerek elsősorban a gabonát, illetve az olajos magvakat kedvelik, de rovarokkal is táplálkoznak, és bármit megesznek, ami csak ehető. Állandóan sötét helyen élnek, és még folyadékból is igen kevés kell nekik.
Az egér szeme az éjszakai látáshoz alkalmazkodott, és csak a mozgás érzékelésére szolgál. Remekül futnak és akár 30 cm távolságot is képesek átugrani. Mivel szeretnek csendben dolgozni, így az egyik intő jel lehet a jelenlétükre az éjszakai mozgás és rágcsálás. Sajnos az ultrahangos egérriasztó készülékekhez pillanatok alatt hozzászoknak, és akár még a nagyon hideg területeken is képesek befészkelni magukat. Az egerek irtására rendkívül sok módszer és technológia áll rendelkezésünkre.
A véralvadásgátlók mellett már több alfakloralóz hatóanyagú pép is kiválóan alkalmas az egerek hatékony irtására. Fontos, hogy ügyeljünk a gyermekek és a háziállatok biztonságára az irtás során.
Mindenkinek kártevőkben szegény, ám termésben annál gazdagabb esztendőt kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
