Emiatt, s nemcsak családi kötődése (II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben) okán is szeret Erdélybe utazni. A BBC-nek adott korábbi interjúban arról beszélt, hogy Erdélyben birtokai is vannak, ahol fenntartható gazdálkodás folyik.
Több, mint 40 éve gazdálkodik angliai, Highgrove Gardens nevű birtokán, amely mára csodás fenntartható biogazdasággá nőtte ki magát, és amivel Károly király a kertészszakma neves képviselői körében is elismerést vívott ki magának. A kertben a hétköznapi és a ritka fajok mellett 32 veszélyeztetett is található. Természetesen, a termelés biológiai módszerek szerint folyik.
A királynak meggyőződése ugyanis, hogy a biodiverzitást kellene a gazdálkodás középpontjába állítani, mert csak így tudjuk megőrizni a változatos környezetet az utánunk jövőknek. Nem szabadna úgy tekintenünk a természetre, mint egy tőlünk elkülönülő, párhuzamos világra, hanem inkább arra kellene fókuszálni, hogy mi is a részei vagyunk.
Károly király és idősebb fia, Vilmos a birtokon – fotó: Northfoto
Károly király számára példaértékű, hogy Erdélyben a gazdák ma is kézzel kaszálnak, minden család tart egy, vagy két tehenet – szerinte az ilyen és ehhez hasonló létformákat fontos lenne megőrizni és integrált szemléletben kellene gondolkodni nemcsak a mezőgazdaságban ténykedőknek, hanem mindenkinek.
Őt magát is látták többször Erdélyben szekerezni, birtokán ingujjra vetkőzve kaszálni, szóval megéli, amit mond, nem csak a levegőbe beszél.
Arra is rámutatott: a kisgazdálkodók munkája létfontosságú az élelmiszerbiztonság fenntartása szempontjából. Nem szabadna hagyni, hogy mindent a nagyvállalatok állítsanak elő.
A Guardian című napilapban írt egyik tárcájában pedig arra buzdította a kistermelőket: fogjanak össze, hogy megbirkózhassanak az elöttük álló sokkhatásokkal és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállással.
A kistermelők jövőjét Károly király egy olyan globális szövetkezetben látja, amely elkötelezett a magas környezetvédelmi normák szerinti élelmiszertermelés mellett. Mint írásában rámutatott: az etikus vállalkozók képességeivel és a gazdák elszántságával ez működőképes lehet, reális és reményteljes jövőt biztosíthat.
