A 2022-es év nehézségeinek egy része áthúzódott 2023-ra, emiatt nehezen indult az év a lótenyésztők számára, ennek ellenére azonban elmondható, hogy összességében 2023-ban mindenki megtalálta a pozitívumokat. A támogatásoknak továbbra is jelentős szerepe van, a tenyésztési kedv töretlen. Több tenyésztőegyesületnél a tagok száma, a minőséget képviselő és képzett lovak iránti kereslet, illetve a csikók száma is növekedett – írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
Hazai származású, sportkipróbált lovakat vonnak be a tenyésztésbe – fotó: pixabay.com
A 2023-as év nem hozott igazán váratlan eseményeket a lótenyésztésben. Az előző év takarmányválsága már kevésbé volt jellemző, de az inflációs helyzet mégis rendkívül nehézzé tette és teszi a gazdálkodást a lótenyésztésben, lótartásban is. Következésképpen növekedésről nem lehet beszámolni, de szerencsére érdemben nem is csökkentek a fedeztetési és csikózási számadatok.
Mindenképp segítség volt az őshonos fajták területén, hogy időben megkezdődött az in situ jogcímek kifizetése.
"Sajnos évről évre küzdelem folyik azért, hogy a tárgyévi nemzeti támogatások forrásaihoz hozzáférjen mindenki. Az Agrárminisztérium ebben az évben a keret kiegészítésére kényszerült, de bízunk benne, és az állattenyésztési szakmai szervezetek azért dolgoznak, hogy a következő évektől magasabb szintű nemzeti forrás álljon rendelkezésre a tenyésztésszervezésben" – fogalmazott Bélley Márta, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének (MLOSZ) főtitkára.
"Kellemes meglepetéssel indult az év a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületénél, ahol a tisztújító közgyűlésen ezelőtt sosem látott mennyiségű résztvevő volt jelen" – osztotta meg a hírt az allatenyesztok.hu-val Bocsi Csaba, az egyesület elnöke. Hozzátette, megnyugtató, hogy az új 5 éves időszakra a tagság jelentős része kifejezte a véleményét, és a minőségi lipicai lótenyésztés mellett döntött.
Ehhez hazai származású, sportkipróbált lovakat vonnak be a tenyésztésbe, mert a nemzetközi fogatsportban kiválóan szereplő magyar mének ezidáig sokszor nem kaptak kellő figyelmet. Nagy hangsúlyt fektet az egyesület a tagság tudásbázisának növelésére, ezért idén először, és rögtön két alkalommal rendezték meg a küllemi bírálói tanfolyamot.
Szinte szárnyal a spotlótenyésztés
"A piacképes, jó minőségű sport-, illetve tenyészállatok árai meglehetősen elszabadultak a világpiacon. Minden jel arra utal, hogy árcsökkenés nem várható, így tenyésztőink kihasználva a lehetőségeiket, a tenyésztési törekvéseiket saját használati/ sportló előállítása céljából, illetve a piacra tenyésztés érdekében továbbra is fenntartják" – mondta Pataki Gergely, a Magyar Sportlótenyésztők és Magyar Félvér Tenyésztők Országos Egyesületének tenyésztésvezetője.
"A megszületett és regisztrált csikók száma változatlanul emelkedő tendenciát mutat, így továbbra is az egyik legnagyobb „aktív" egyedszámmal működő tenyésztőszervezetet képviseljük a lovaságazatban" – tette hozzá.
A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesületnél is feladatokkal teli, mozgalmas évet zártak – fotó: pixabay.com
Közkedvelt a magyar hidegvérű
"A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesületnél is feladatokkal teli, mozgalmas évet zártak" – közölte évértékelőjében Kassanin Milán, az egyesület ügyvezető elnöke. A ménvizsgák közkedvelt szakmai fórumok lettek, és a ménkatalógusokkal együtt tovább erősítik a magyar hidegvérű ló fajtajellegének helyreállításáért folyó törekvéseket.
Az egyesület lovai színvonalasan szerepeltek a hidegvérűek ünnepének számító kaposvári kiállításon, ahol a MÁSZ tenyésztői nagydíjat is egy hidegvérűló-tenyésztő kapta. Az egyesület méltón képviseltette magát Hódmezővásárhelyen és Debrecenben is.Több mint 620 magyar hidegvérű csikót bélyegeztek 2023-ban – olvasható az allattenyesztok.hu cikkében.
_fill_100x75_0.jpg)
