Még csak most lehetett nekilátni

Két hetes késéssel kezdték meg az idei vetést a gazdák. A talaj hőmérséklete még csak most érte el a nyolc fokot, így a héten Tolna vármegyében is elindult a napraforgó vetése - írja a TEOL.

Idén a legtöbb nagyon óvatos a kukorica vetésterületének növelésével, hiszen az utóbbi években a tavaszi aszály miatt szinte alig érte meg ezzel foglalkozni. Bár idén a napraforgóval indítottak, sok helyen már a kukoricából is vetettek. Az elmúlt napokban esett csapadék nagyon jókor jött, ráadásul a talaj hőmérséklete is végre megfelelővé vált. Kiemelték, hogy a kisebb területtel rendelkező gazdálkodók egyelőre várnak a munkálatokkal, ráadásul elgondolkodtató, hogy vajon érdemes-e előszereződést kötni az idei terményre.

Több lesz a napraforgó

Krieser János, a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője a TEOL-nak elmondta, hogy a héten már ők is megkezdték a napraforgó vetését. A vetésterület azonban változik az eddigiekhez képest, hiszen ebben az évben több napraforgót terveznek vetni, mint kukoricát. Ez azt jelenti, hogy amíg eddig 360 hektáron foglalkoztak kukoricával, addig ezt idén a felére csökkentették, így a gabonával összesen 180 hektáron terveznek. Mivel az elmúlt két évben az aszály nagyon megnehezítette a munkát és a kukoricán csak veszteség volt, így muszáj megtenniük ezt a lépést.

Kiemelte, hogy a gazdák nehéz helyzetben vannak, hiszen a tárolókban bőven akad még a tavalyi kukoricából, ugyanis a felvásárlási ár a felére esett vissza, így aki eddig nem adta el, az most már nem is fogja tudni, vagy csak nagyon alacsony áron. A probléma sok helyen tehát az, hogy gond van az értékesítéssel, így a gazdák nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis kellene a pénz műtrágyára és növényvédő szerekre.

Máshol a silókukorica is képbe került

Más gazdaságokban nemcsak napraforgót vetnek, hanem silókukoricát is, hiszen a feltételek ennek a fajtának is megfelelnek. Néhol azért nem szempont a kukorica mennyisége, mert állatokat is tartanak, így a a felesleges gabonát nekik adják.

Dr. Gabi Géza szekszárdi növényvédelmi szakmérnök hozzátette, hogy az idei tavaszi vetés legalább két hetes csúszásban van. Egyelőre csak páran kezdtek el vetni, sokan egyelőre csupán az előkészítést végzik, pedig április közepére már a tavaszi vetés végére kellett volna érni. Elmondta, hogy idén jobb helyzetben vagyunk, legalábbis, amit a csapadékot illeti, hiszen januárban 80, februárban 20, márciusban pedig 30 milliméter eső hullott. Ezek a számok jócskán felülmúlják a 2022-es adatokat.

Rosszabb hír, hogy magasabb volt az átlaghőmérséklet télen, ráadásul nagyon sok volt a szél, amely elősegítette a talaj párologtatását. Ennek eredménye, hogy a sok eső ellenére is legalább 100 milliméternyi eső hiányzik a termőföldekből.

Nem könnyű a döntés

dr. Gabi Géza agrármérnök a TEOL-nak elmondta, hogy munkaszervezés kérdése is, hogy ki és mikor tudja elkezdeni a tavaszi vetést. A napraforgóval szokták kezdeni, majd jön a kukorica, azonban nagyon nehéz megmondani, hogy melyik időpont a legjobb. A kukorica szereti a meleget, viszont, ha túl későn vetik és nem jön csapadék, akkor hiába van napsütés, ha a gabonának esélye sincs a fejlődésre. Ennek eredménye a kevesebb termés, ami szintén nem túl gazdaságos.

Idén több napraforgót vetnek a gazdák, mint kukoricát - fotó: pexels.com

Manapság azonban vannak alkalmazkodóbb és ősz közepére beérő kukoricafajták, amelyeknek még van esélyük a nagy termésre. A március és az április eleje évek óta nagyon problémás, így tulajdonképpen csak később, a betakarításnál derül ki, hogy a termelő jó döntést hozott-e a vetéssel kapcsolatban.

Nagydorog és Kisdorog térségében a kajszibarackosban már most látszik, hogy hatalmas a probléma, így a településeken gazdálkodók kárszakértőt kértek, hogy megállapítsa a várható terméskiesést.