A témával a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorának hétfői adásában is foglalkozott Bozsik gazda. Mint az az adásból kiderült: a szőlőcukor hajlamos a kristályosodásra, ez jelenik meg a mézben, ugyanis a méz 80 százalékban szőlőcukorból áll. A jelenség a méz felmelegítésével kezelhető, vigyázni kell azonban arra, hogy 40 Celsius-foknál nagyobb hőmérsékletre ne melegítsük, mert azzal olyan, gyógyító hatású enzimek károsodnak, mint például az invertáz, diasztáz, kataláz, oxidáz, peroxidáz, amiláz, ezek ugyanis hőlabilis anyagok.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

– Onnét kezdve ez már csak édesítőszer, nem méz – mondta a műsorban Biedermann János méhészmester, aki hozzátette: a vegyes virágmézet is jobban szeretik az emberek, ha folyékony, valamiért rögtön elutasítóvá válnak, ha bekristályosodik, mert azt hiszik, hogy répacukor van a mézben.

méz

A fogyasztók egy kivételtől eltekintve, az áttetsző, tiszta, folyékony mézeket kedvelik – fotó: pixabay

A méhészmester elárulta a krémesített repceméz titkát is, mert talán ez az egyetlen mézfajta, melynél nem okoz problémát az állaga. Mint mondta: keverőszárral "megtörik" a mézet, majd kicsit melegítik, újra jön bele a keverőszár és ezután olyan lesz az állaga, mint a kacsazsíré. Ez egy ideig meg is marad, s ebben az állapotában üvegezik ki. Nagyon kedvelik a vásárlók.

– Refluxbetegségben szenvedők, vagy gyomorsav-túltengéssel küzdők számára különösen ajánlott, mert csökkenti ezeket a panaszokat – folytatta a szakember.

Azt is közölte: míg korábban a mézek közt egyértelműen az akácból értékesítették a legtöbbet, ez mára megváltozott, a kedvezőtlen időjárás ugyanis évről-évre tönkreteszi valamivel – hol a kései fagyokkal, hol a széllel, vagy a korán jött hőséggel – az akácvirágzást. Ebből következően egyre kevesebb akácméz kerül a hordókba.