A témával a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorának hétfői adásában is foglalkozott Bozsik gazda. Mint az az adásból kiderült: a szőlőcukor hajlamos a kristályosodásra, ez jelenik meg a mézben, ugyanis a méz 80 százalékban szőlőcukorból áll. A jelenség a méz felmelegítésével kezelhető, vigyázni kell azonban arra, hogy 40 Celsius-foknál nagyobb hőmérsékletre ne melegítsük, mert azzal olyan, gyógyító hatású enzimek károsodnak, mint például az invertáz, diasztáz, kataláz, oxidáz, peroxidáz, amiláz, ezek ugyanis hőlabilis anyagok.

– Onnét kezdve ez már csak édesítőszer, nem méz – mondta a műsorban Biedermann János méhészmester, aki hozzátette: a vegyes virágmézet is jobban szeretik az emberek, ha folyékony, valamiért rögtön elutasítóvá válnak, ha bekristályosodik, mert azt hiszik, hogy répacukor van a mézben.

méz

A fogyasztók egy kivételtől eltekintve, az áttetsző, tiszta, folyékony mézeket kedvelik – fotó: pixabay

A méhészmester elárulta a krémesített repceméz titkát is, mert talán ez az egyetlen mézfajta, melynél nem okoz problémát az állaga. Mint mondta: keverőszárral "megtörik" a mézet, majd kicsit melegítik, újra jön bele a keverőszár és ezután olyan lesz az állaga, mint a kacsazsíré. Ez egy ideig meg is marad, s ebben az állapotában üvegezik ki. Nagyon kedvelik a vásárlók.

– Refluxbetegségben szenvedők, vagy gyomorsav-túltengéssel küzdők számára különösen ajánlott, mert csökkenti ezeket a panaszokat – folytatta a szakember.

Azt is közölte: míg korábban a mézek közt egyértelműen az akácból értékesítették a legtöbbet, ez mára megváltozott, a kedvezőtlen időjárás ugyanis évről-évre tönkreteszi valamivel – hol a kései fagyokkal, hol a széllel, vagy a korán jött hőséggel – az akácvirágzást. Ebből következően egyre kevesebb akácméz kerül a hordókba.