DNS-adatok is bizonyítják, hogy a kutya a farkas egy mára már kihalt alfajának háziasításával jött létre és vált az ember hűséges társává. Azt, hogy a háziasítás kezdete időben pontosan mikorra tehető még ma is tudományos viták övezik, ezért csak olyan feltételezésekre hagyatkozhatunk, amelyek szerint ez 10 000–100 000 évvel korábbra tehető.
A kutyák az életünk számos területén váltak nélkülözhetetlenné: napi szinten bizonyítják rátermettségüket munkatársként (őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzó kutyák), segítőtársként (vakvezető kutyák), terápiás állatként és házi kedvencként egyaránt szolgálva bennünket.
A kutyák az életünk számos területén váltak nélkülözhetetlenné — fotó: pixabay.com
Hányféle kutyafajta létezik a világon?
Nos, erre a kérdésre még a szakértők sem tudnak pontos választ adni, mert a Fédération Cynologique Internationale (Nemzetközi Kinológiai Szövetség, ami egy belgiumi székhelyű nemzetközi ebtenyésztő egyesület.) - röviden FCI - által meghatározott, hivatalosan elismert fajtákon kívül vannak más kutyafajták is. Az FCI jelenleg 354 különböző fajtát ismer el, de a valós szám körülbelül 400 és 800 különböző kutyafajta között változik.
9 magyar kutyafajta a hungarikumok között
A Hungarikum Bizottság még 2017. márciusában jelentette be, hogy 9 magyar kutyafajtát a hungarikumok sorába emel. Ezek a magyar kutyafajták rendkívüli alkalmazkodóképességükkel bizonyították és bizonyítják ma is, hogy helyük van a nemzeti értékek között.
Drótszőrű magyar vizsla
A fajtát az FCI 1966-ban ismerte el önálló magyar kutyafajtának. A drótszőrű magyar vizslák története az 1930-as években kezdődött, amikor - főként a vadászok körében - felmerült a gondolat, hogy egy olyan fajtát hozzanak létre, ami a rövid szőrű magyar vizsla kiváló képességeivel rendelkezik, de jobban viseli a téli hideg időjárás megpróbáltatásait.
Jobban viseli a téli hideg időjárás megpróbáltatásait — fotó: Takács Eszter - https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=10264760
A rövidszőrű magyar vizslák almaiban előforduló hosszabb szőrű kölyköket felnevelték, majd drótszőrű német vizslákkal keresztezték.
A fajta népszerűsége csak lassan növekszik, elsősorban a vadászok körében elterjedt. Nem véletlenül: mindenes vadászkutyaként erdőn, mezőn és vízen, a lövés előtti és utáni munkában is bevethető. Felkutatja az apróvadat és vadmegállással jelzi, megkeresi a meglőtt vadat, és apportírozza. Kiváló a vízi munkája és sebzett nagyvad után-keresésére is alkalmas.Testtömege: 21–27 kg. Várható élettartama: 12–14 év.
A rövidszőrű magyar vizslától a szőrzete és erősebb csontozata különbözteti meg, testfelépítése robusztusabb. Nagy a mozgásigénye, higgadt, tanulékony és szeretetigényes fajta. A vadászaton kívül alkalmas a kutyás sportokra, tűzfészek-kutató és mentőkutyának is.
Erdélyi kopó
A középkorban a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt, speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítették ki. A változatos terepviszonyok miatt két típusa alakult ki: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó, ezeket rendszerint együtt tartották. Az erdélyi kopót a huszadik század elején csaknem kipusztították, 1968-ban kezdődött az újratenyésztése.
A rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad –róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták, míg a hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad – régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz vadászatánál vetették be.
Speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítették ki az erdélyi kopót — fotó: Készítette: Lnko2323 - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4142696
A legelegánsabb kutyafajta: a teste izmos, szikár, a mozgása kiegyensúlyozott, megjelenése nemességet tükröz. A hosszúlábú változat fekete cservörös jegyekkel és fehér jelzésekkel, súlya 30-35 kg, a rövidlábú változat vörös (újabban zsemlesárga) fehér jegyekkel, testtömege 22-25 kg. Várható élettartama 14 év.
Szívós, határozott, bátor, igénytelen és alkalmazkodó, nyugodt, játékos és gyermekszerető természete miatt ideális családi kedvencnek is. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vadászkutya, aki csak nehezen tud ellenállni az ősi ösztöneinek, ezért póráz nélkül sétáltatni csak nagy körültekintéssel lehet. Fontos a megfelelő képzése és a hatalmas mozgásigény kielégítése.
Komondor
Ősi magyar pásztorkutya fajta, ázsiai eredettel. A Kárpát-medencébe minden valószínűség szerint a vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került.
Az egyik legismertebb és legrégebben kitenyésztett magyar pásztorkutya fajta. A neve valószínűleg a kuman (kun) szóból származik. A Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort.
Az egyik legismertebb és legrégebben kitenyésztett magyar pásztorkutyafajta a komondor — fotó: Nikki68, CC BY 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3546301
Sokféleképpen nevezték: selyemszőrű farkasebnek, lompos szőrű komondornak, gubancos magyar juhászkutyának, bagolyszemű komondornak, pusztai komondornak, vagy egyszerűen csak komondornak, amely a nyelvemlékek szerint mindig a nyájat őrző nagy testű kutyákat jelölte . Legfeltűnőbb jellegzetessége a szőrzete és a nagy termete, amelynek ellenére is kimért a mozgása.Testtömege: 40–60 kg. Várható élettartama: 7-14 év
Az őrzési feladatokra tanítani sem kell - mondhatni a "vérében van" - nappal keveset mozog, de éjjel "őrjáratozik" - azaz folyamatos mozgásban van. Önálló, szuverén egyéniség. Idegenekkel szemben visszahúzódó, esetleg kedveskedő, de a gazda jelenléte nélkül már nem fog beengedni senkit az őrzött udvarra (vagy, ha mégis, akkor nem engedi ki). Érdekesség, hogy megvan az a lenyűgöző képessége, hogy meg tudja ítélni, hogy egy adott személy rossz szándékkal közeledik-e.
Kuvasz
A kuvasz nyájőrző kutya, elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a rablók és a ragadozó vadállatok ellen. A XX. század elejéig vadászatra is előszeretettel alkalmazták a fejlett vadászösztönére alapozva. Miután a pásztorkodás megszűnt, a tanyák és vidéki kúriák őrző-védő pásztorkutyája lett. Napjainkban egyre többen tartják büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete miatt.
A kuvasznak szabad mozgásra és tágas kennelre van szüksége — fotó: Készítette: Erdelyi kopo - self made (Erdelyi kopo), Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=30606345
A kuvasz okos, intelligens, értelmes, kiegyensúlyozott kutya, aki nagyon ragaszkodik a gazdájához, ugyanakkor szeret függetlennek látszani. Igen éber, csak ritkán ugat, ezért ha a hangját hallatja, érdemes megnézni, hogy mit jelez. Testtömege: a kanok általában 40-52 kg súlyúak, a szukák 30-42 kg-osak. Várható élettartama: 11-13 év
Szabad mozgásra és tágas kennelre van szüksége, nem tűri a láncra kötést, vagy a tartós kennelben tartás, ahogy nehezen viseli az ingerszegény környezetet, a szeretetet nélkülöző vagy az igazságtalan bánásmódot.
Magyar agár
Az ásatások során felszínre került koponyacsontok igazolták, hogy a magyar agár eredete egészen a honfoglalás koráig vezethető vissza. Az XIX. században más agárfajtákkal is keresztezték, hogy az így megváltoztatott genetikával a gyorsaságát növelni tudják. Mivel a legkevésbé ismert magyar kutyafajta, már többször is a kihalás szélén állt.
A magyar agár kevésbé ismert kutyafajta, már többször is a kihalás szélén állt — fotó: pixabay.com
A magyar agár nem jól viseli a nem megfelelő bánásmódot, könnyen elszökik, még a két méter magas kerítés sem állítja meg. Távolságtartó, értelmes, nyílt természetű, barátságos kutya, lakásban is tartható.
Mudi
Az egyik legritkább magyar pásztorkutyafajta, nagyon sokan nem is ismerik. A XVIII. - XIX. században alakulhatott ki a magyarországi terelő pásztorkutyák és feltehetőleg az állófülű német juhászkutyák spontán keveredéséből.
Érdekessége, hogy az avatatlan szemek számára egyszerű keveréknek tűnik - sokféle színváltozatban előfordul: fekete vörös, barna, fehér, fakó, hamvas (a standard nem ismer el minden színváltozatot). Sokak véleménye szerint a legkülönlegesebb színváltozata a "cifra", azaz a szürke alapon feketével spriccelt. Testtömege: 8–13 kg.Várható élettartama: 13-16 év.
A mudi az egyik legritkább magyar pásztorkutyafajta, nagyon sokan nem is ismerik — fotó: Készítette: Taru T Torpström, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1321412
Könnyen tanuló, intelligens, szolgálatkész, munkabíró és nem túl igényes kutya - állítólag a gazdája egyetlen szemvillantásából is ért. A terelőversenyek sztárja a mozgékonysága, értelmessége és könnyen képezhetősége miatt. Városi kutyának is alkalmas, mert könnyen alkalmazkodik, kis termete miatt a lakásban is tartható.
Puli
A puli világszerte a legismertebb terelőkutyafajta, amit csaknem száz éve szervezetten tenyésztenek. A pásztorok nélkülözhetetlen segítői voltak, találékonyságuknak, szorgalmuknak, intelligenciájuknak köszönhetően. Edzetté, ellenállóvá és igénytelenné tették a fajtát azok a zord körülmények, amelyek közt éltek.
A puli a legismertebb terelőkutya-fajta, amit csaknem száz éve szervezetten tenyésztenek — fotó: pixabay.com
Külön egyénisége van, mert miközben kedveskedő, családszerető, ezzel együtt sértődékeny és önérzetes is. Kiváló házőrző, akit nem lehet megvesztegetni. Tartását a kertes házakkal rendelkezőknek ajánlják, mert nemezesedő bundájának erős szaga van, amit egy városi lakásban nehéz lenne elviselni.
Energikus, nagyon élénk vérmérsékletű, sohasem lusta, semmitől sem fél. Szinte mindent megért: a gazdája szavait, intését, sőt akár szemeivel kifejezett akaratát is feltétel nélkül teljesíti. Előfordul fekete, fehér, krém, vagy akár szürke színben is. Testtömege: 12-15 kg. Várható életkora: 12–14 év
Pumi
A pumi napjainkban már a puli mellett az egyik legismertebb terelőkutya. Valamikor a XVII. - XVIII. században Magyarországon alakult ki az ősi puli, valamint az országba bekerült német és francia terrier jellegű terelőebek kereszteződéséből. Önálló kutyafajtaként XX. század eleje óta jegyzik.
A pumi energiája szinte kimeríthetetlen, nagyon éber, gyakran és hangosan csahol — fotó: Készítette: Lezo - A feltöltő saját munkája, GFDL, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3137536
A pumi a közepesnél kisebb méretű kutya, szőrzete 4-7 cm hosszú, tincses, de nem nemezesedik. A szürke különböző árnyalataiban fordul elő, de van fehér, fekete és fakó színű is.Testtömege: 8–15 kg, Várható élettartama: 12-14 év.
Energiája szinte kimeríthetetlen, nagyon éber, gyakran és hangosan csahol. Könnyen tanul, hihetetlen mozgásigényét kertes házban tudja a leginkább kielégíteni, ideális kutyás sportok űzésére.
Rövidszőrű magyar vizsla
A rövidszőrű magyar vizsla az egyik legismertebb magyar vadászkutya. A drótszőrű magyar vizsla legközelebbi rokona. Vele kapcsolatos írásos emlékeket már XVI. századi dokumentumokban is találhatunk. A XVIII. századtól fokozódott a vadászati jelentősége, a XIX. század végén pedig már vizslaversenyeket szerveztek. 1920-ban kezdődhetett meg a szakszerű tenyésztése.
A rövidszőrű magyar vizsla zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást — fotó: pixabay.com
Elegáns megjelenésű, könnyed és harmonikus mozgás jellemzi. Zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást. Testtömege 19-24 kg. Nemcsak vadászkutya, hanem a család és a gyerekek kedvence intelligenciája, nyugodtsága, alkalmazkodóképessége miatt. Nagyon könnyen tanul.
Ajánljuk olvasóink figyelmébe a hamarosan premierként bemutatkozó magyar filmet, amely Fátyolról, a drótszőrű magyar vizsláról szól.
