Amikor kilépünk az otthonunkból, az első, amit észreveszünk, az az adott nap időjárása. Természetesen rögtön fel fog tűnni, ha esik az eső, ha fagyott az éjszaka és az is, ha éppen fúj a szél. De mi is az a szél? Ha röviden és persze hivatalosan akarjuk megfogalmazni, a szél nem más, mint a talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg. Persze, ennél azért jóval összetettebb a dolog. Nem véletlen, hogy még Mary Poppins életében is fontos szerepet töltött be. De vajon a mi életünkben is jelentős szerepet játszik? Jó az nekünk ha fúj? Vagy inkább a szélcsendre vágyjunk?

Ha nem fúj a szél, akkor hova tűnik? A szélcsend tulajdonképpen maga a puszta levegő? A szél és a vihar szerepe óriási, mind a mezőgazdaságban, mind a mindennapi életünkben, így hát utánanéztünk, mit is érdemes tudni róla!

Mi is az a szél?

A szél kialakulásának az oka igen összetett. Mivel a Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegednek fel, ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ekkor kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású felé áramlik a levegő.

szélerőmű szél

A szél erejét ki tudjuk használni. Fotó: Pixabay

Ha a Föld nem forogna, a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású felé, azonban a forgás következtében a légáramlás nem egyenesen történik. Ezt nevezzük Corioli-erőnek, melynek hatására az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön pedig bal kéz felé tér el. Tehát az északi félgömbön az északi szélből északkeleti, majd keleti lesz, a déli szélből délnyugati, majd nyugati. Ha nem lenne a Corioli-erő, akkor a sarkvidéki levegő a felszín felett áramlana egyenesen az Egyenlítő felé, és a helyére a magasban egyenlítői meleg levegő érkezne a sarkvidékekre.

Léteznek sarki szelek. Ezek úgy keletkeznek, hogy a sarkvidékek felett összegyűlt hideg levegő magas légnyomást eredményez, ez a levegő kiáramlik az egyenlítő irányába, de eltérül és keletiessé válik. Ezzel szemben a passzátszelek kialakulásának oka, hogy a térítők környékén magas légnyomású öv, míg az Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv húzódik, a levegő a térítők felől az egyenlítő felé áramlik, és a kitérülés miatt az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szeleket eredményez. Ezeket nevezzük passzátszeleknek. Az Egyenlítőnél az összeáramlás miatt feláramlás indul meg, ez okozza a szélcsendet, azonban heves záporokat és zivatarokat is eredményez.

A monszun szél elnevezés alatt az évszakosan ellentétes irányban fújó szeleket értjük. Ezeknek a kialakulása nagyban eltér egymástól. A mérsékelt monszun a szárazföld és a tenger eltérő felmelegedésének okán alakul ki. Amíg nyáron a tenger hidegebb, mint a szárazföld, csapadékban gazdag levegő áramlik a tenger felől a szárazföld felé. Télen azonban ez megfordul, hiszen ilyenkor a szárazföld felől fúj a szél a tenger felé, de csapadékot nem hoz.


A trópusi monszun oka, hogy a passzát szél feláramlási zónája egyik félévben északra, másik félévben délre húzódik. Eközött a két pont között félévenként megfordul a szélirány, hiszen egyszer északkeleti, máskor délkeleti lesz. Az, hogy ez a szél mennyi csapadékkal jár együtt, attól függ, hogy a tenger vagy a szárazföld felől érkezik.

Vannak helyi szelek is, melyek a nagy földi légkörzéstől függetlenül alakulnak ki, a helyi hőmérsékletkülönbségek hatására. Ezek rövid időtartamúak és változó időközönként jelennek meg.

A szél sebessége

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen erősségű a szél. Van, hogy a segítségünkre van, de nagyon sok esetben igazán romboló tud lenni. A szél sebességén a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteorológiában általában a m/s-ban, illetve csomóban szokták meghatározni. 1 m/s körülbelül 2 csomónak felel meg.

szél szélzsák

A szél erejét a sebességével határozzuk meg. Fotó: Pixabay

A szél sebességének mértékétől függően az alábbi kategóriákat szokták leggyakrabban alkalmazni a www.metnet szerint.

szélcsend 0 m/s 0 km/h

gyenge szél 1-3 m/s 4-11 km/h

mérsékelt szél 4-7 m/s 15-25 km/h

élénk szél 8-11 m/s 29-40 km/h

erős szél 12-16 m/s 43-58

viharos szél 17-24 m/s 61-86

erős vihar 25-32 m/s 90-115 km/h

orkán 33- m/s 119- km/h

A 70 km/h-nál erősebb szélvihar már nagyon súlyos veszélyt jelent. Ez már képes a komolyabb építményekben is kárt tenni, így emberre és állatra is veszélyes.

Ezt tedd szélvihar esetén

Ha kint vagyunk a szabadban, amikor támad a szél, fontos, hogy védett, ugyanakkor stabil helyet keressünk magunknak, amit nem dönthet ránk a vihar. Maradjunk távol a fáktól és az épületektől is, hiszen a vihar könnyen letörhet akár vastagabb ágakat is, és az épületekről is a fejünkre hullhatnak cserepek, téglák, vagy akár üvegcserép.

Fontos, hogy a szemünket is védjük a portól, és próbáljunk meg megkapaszkodni, hogy ne tudjon bennünket elsodorni a szél. A nagyobb szél esetén a járművekben való tartózkodás is nagyon veszélyes lehet, hasonlóan a sátrakhoz és egyéb, gyenge szerkezetű építményekhez, így ezeket azonnal hagyjuk el. Ügyeljünk rá, hogy ne álljunk távvezeték közelében, hiszen azt is könnyen leszakíthatja a szél, a leszakadt villamos távvezetékek pedig életveszélyesek.

Szél esetén a szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, és a tüzet el kell oltani. Fürdőzni is életveszélyes erős szél esetén, hiszen a nagyobb vízfelület felett összefüggő vízfüggöny alakulhat ki. Az állatokra is fokozottan ügyeljünk, hiszen viselkedésük kiszámíthatatlanná válhat, így zárjuk őket biztonságos helyre, de ne hagyjuk őket magukra, nehogy sérülést szenvedjenek.

Fontos, hogy rendszeresen vizsgáljuk át a házunk cserepeit, illetve a kertben is távolítsuk el a meggyengült, elszáradt ágakat. Vigyük szélvédett helyre azokat a tárgyakat, amelyeket el tud mozdítani a vihar és tartsuk csukva a nyílászárókat. Érdemes az áramszünetre is felkészülni, és elemlámpát előkészíteni.

Ciklon, anticiklon

1. A ciklon

A ciklon olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legalacsonyabb, és kifelé növekszik. A ciklonok, a bennük található időjárási frontokkal, a változékony időjárás okozói. A ciklonban a levegő az északi féltekén az óramutató mozgásával ellentétes irányban, spirális mozgással örvénylik. Emiatt a ciklon belsejében a levegő torlódása alakul ki, és innen a levegő csak felfelé tud áramlani. A mérsékelt övi ciklonok mellett vannak náluk jóval erősebb trópusi ciklonok is, mint amilyen a hurrikán, vagy a tájfun.

szél mező

A vihar és a viharos erejű szél nagy károkat tud okozni a mezőgazdaságban. Fotó: Pixabay

2. Az anticiklon

Az anticiklon magas légnyomású légköri képződmény, amelynek horizontális kiterjedése 1000 km is lehet. Az anticiklon ellentétes a ciklonnal, hiszen olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legmagasabb, és kifelé haladva csökken.

Az anticiklonokra a csendes, nyugodt időjárás jellemző. Mivel a légkör magasabb rétegeiben felhőoszlató hatású, nyáron inkább száraz, napos idő társul hozzá. Télen azonban neki köszönhető a ködös időjárás.

A téli anticiklonok a szárazföldek északi részein alakulnak ki. Hazánkat gyakran a Kárpátok menti meg attól, hogy egy kellemetlen anticiklon elérje. A Kárpát-medencébe északról áthelyeződő hidegfrontokat az azori-orr követi, amelyet szélviharok és záporok kísérhetnek. Az anticiklonok akár több hétig is fennállhatnak. A „köztes anticiklon" azt jelenti, hogy két ciklon között átmenetileg csökken a felhőzet

3. Frontok

A hideg- és melegfrontra sokan érzékenyek. Az időjárási front ott alakul ki, ahol az áramló levegőben egymástól jelentősen eltérő levegőtömegek kerülnek közel egymáshoz.

A időjárási frontok a ciklonok velejárói. Ennek oka, hogy a ciklonoknál a hideg és meleg levegő fele-fele arányban elkülönül egymástól. Az a zóna, ahol érintkezik a hideg és a meleg levegő, az időjárási front. A front az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban, a ciklonnal együtt forog. A térképeken kék színnel jelöljük azt a szakaszt, ahol a mozgás a hideg levegőt a korábban meleg levegővel borított területre hajtja. Ez a hidegfront. Fordítva, ahol a meleg levegő kerül a hideg helyére, a melegfront, amelyet pirossal jelölünk. Nyáron nem minden melegfrontnál alakul ki vastag felhőzet. Magyarországra leginkább nyugatról, a Földközi-tenger felől érkeznek melegfrontok.

A hidegfront kevésbé jó barátunk, hiszen sokkal hevesebb, mint a meleg társa. Általában erős záporokkal, zivatarokkal jár, és nagyon erős szélvihar kísérheti. Ha a levegő száraz, a csapadék elmaradhat, de a szélvihart sajnos nem úszhatjuk meg. Ezzel szemben a melegfront inkább csendes esőzésekkel jár. A frontok érkezésekor a hőmérséklet rövid időn belül megváltozik, mint ahogyan a szél iránya is nagyon gyorsan tud megfordulni.