A néphagyomány szerint szeptember 29-e a pásztorok elszegődtetésének napja, sőt a kukoricatörés kezdete is. Mihály napja olyannyira fontos volt a régi, népi hagyományok szerint, hogy egész szeptembert Mihály havának nevezték. Szeptember 29-e, Mihály napja pedig sok népi megfigyeléssel és hagyománnyal függ össze. Érdemes szemezgetni a különféle hagyományok és megfigyelések között, hiszen a mai, modern életünkben is hasznos lehet némelyik előrejelzés.

Ezek a hagyományok Mihály napján

Mihály napján Szent Mihály arkangyalt ünnepeljük. A hagyomány szerint Szent Mihály a túlvilágra költöző lelkek bírója és kísérőtársa.

1. Mihály nappal kezdődött az úgynevezett kisfarsang, amely az igazi farsanghoz hasonlóan a mulatozásokról és a nagy lakomákról szólt. Ez az időszak Katalin napjáig, azaz november 25-éig tartott.

2. Mihály nap a gazdasági év fordulója. A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. Azért is volt fontos ez a nap, mert a Szent György napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba. Így ekkor lehetett pontosan megszámolni azokat, és ilyenkor kapták meg a pásztorok a jól megérdemelt bérüket. Ekkor került sor a szerződésük meghosszabbítására is, vagyis ekkor derült ki, hogy a gazda igényt tat-e még a munkájukra.

3. Egyes helyeken Mihály nap reggelén a templom körül gyülekeztek a pásztorok. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő évre, felkeresték gazdáikat, akikkel ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseiket.

4. Sokat adtak az erre a napra vonatkozó népi, időjárási megfigyeléseke is. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el Mihály napig, akkor hosszú őszre lehet számítani: "Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske".

marhák közelről

Mihály napjáig legelhettek a marhák a legelőn. Fotó: 123rf.com

5. A pásztorok is fontos következtetéseket vontak le az állatok viselkedéséből. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összebújva aludtak, akkor hosszú, hideg télre lehetett számítani. Azonban, ha a jószágok külön, egymástól távol aludtak, enyhe tél ígérkezett.

6. Úgy tartották, ezen a napon sok változás történik a természetben. Ilyenkor szakad meg a fű gyökere, szűnik meg a mézelés, és húzódnak a halak a víz fenekére.

7. Szent Mihály napja az ősi napéjegyenlőség tájára esik, amikor már a tél beköszönte nagyon közel van. A mondás is felkészít rá, hogy csapadékos idők köszöntenek be ilyenkor. "Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár."

8. Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Ezzel is arra utalnak, hogy a nyári melegek után most már itt az ideje, hogy jól felöltözzünk. Szamosháton azt mondják, hogy aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól bizony nem szabad tanácsot kérni.

9. Mivel ilyenkor szakad meg a gyökere, a mondás szerint "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet".

10. A gazdálkodóknak Mihály nap a számadás napját is jelentette.

11. Ekkor vette kezdetét a kukoricatörés.

12. Mihály napig hagyták, hogy a marhák a pusztán legeljenek. Dunántúlon ez a nap a gulyások jelentős ünnepe volt. A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire már nem ők, hanem az állatok gazdái kell, hogy óvják a jószágokat. A szegődtetés, a "váltakozás" napja is Szent Mihály napja, hiszen ekkor vagy maradnak a cselédek a régi helyükön, vagy új helyre szegődnek.

13. Mihály napjára a korán szüretelt borok már megforrtak, ezért nevezték a délmagyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának is ezt a napot. Ekkor kezdték el szűrni a bort, és ez adott lehetőséget rá, hogy megkezdjék a lakodalmi szezont.

14. Bácskában úgy mondják: "Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér."

juhász juhokkal

A juhászok Mihály napján számoltak el. Fotó: 123rf.com

15. Az Alföldön Mihály napja a szüret első napja. Ekkor minden ennek volt alárendelve. A diákok szabadságot kaptak, és sok intézményben szünetelt a munka, hogy minél többen részt tudjanak venni a szüreti munkálatokban.

16. Régebben Mihály napján országszerte vásárokat tartottak. Akik távolabbról szerettek volna részt venni a vásári forgatagban, azok ökrös szekérrel, vagy lovaskocsival utaztak oda. Sokan ezekről a szekerekről árultak a vásárban, mint például a vargák, kádárok, szabók. A vásár nem csupán az adás-vételre volt kitűnő alkalom, de arra is, hogy a sok nyári teendő után jusson egy kis idő a találkozásra, a hírek megbeszélésére.

17. Az apátfalvi öregek úgy tartották, hogy a legénynek Szent Mihály napján kell elvinni a kiválasztott lány részére a jegykendőt, ha még Katalin nap előtt meg akarnak esküdni. Ezek a lakodalmak azért is voltak olyan sürgetőek, mert ilyenkor még az időjárás megengedte, hogy szabadtéren tartsák az esküvőt és az azt követő mulatságokat. Így sokkal egyszerűbb volt főzni is, szabad tűzön, és sokkal több vendéget is tudtak fogadni.

18. A hölgyek részére pedig most következik a legfontosabb tudnivaló: Mihály napján tilos mosni! Aki ezt megszegi, annak kisebesedik a kezek, aki pedig ezen a napon mángorolni mer, annak bizony egész évben dörögni fog az ég a háza felett. Úgyhogy hölgyeim, a mai napon óvatosan a házimunkával!