Idén 11. alkalommal választották meg az év emlősét, amely 2024-ben a vadmacska lett. A cím azért is fontos, mert felhívja a figyelmet arra, hogy mekkora veszély is leselkedik a vadmacskára. A Vadonleső Program keretein belül egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj és élőhelye fontosságára, jellemzőire. A vadmacska legnagyobb problémaokozója a házimacska, mivel nemcsak genetikailag veszélyezteti „vadonban élő rokonát", de életterét is szűkíti.

A vadmacska igazán ritka, így nagy élmény, amikor az erdőben sétálva találkozhatunk vele.  A vadmacska 4-6 kilogramm súlyú lehet, és vastag, kerekded végű farka alapján tudjuk megkülönböztetni a házi macskától. Magyarországon főként az Északi- és Dunántúli-középhegységben él. Fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint.

Ismerd meg a vadmacskát

A vadmacska testhossza 50-80 cm, farokhossza 28-35 cm, testtömege 4-5 kg. Magyarországon a vadmacska elterjedését 1987-ben mérték fel először. Az akkori elterjedési terület három fő részre tagolható, amelyből a legstabilabb a Bakonytól a Zempléni-hegységig terjed, a második a Tiszántúl, ami a Keleti-Kárpátokhoz tartozik, ezen két terület között találhatók a Tisza-menti ártéri erdők populációi, délen pedig a Vajdasághoz, illetve a Duna árteréhez kapcsolódó mecseki terület helyezkedik el.

vadmacska

Sajnos nagyon kevés vadmacskával lehet manapság találkozni. Fotó: Shutterstock

A felmérések a faj areájának beszűkülését mutatják, hiszen a vadmacska eltűnt az észak-nyugat és közép magyarországi részekről. Jelenleg a Dráva síkon, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, továbbá az Alföld néhány ártéri erdejében találkozhatunk még vele.


A vadmacskát nagyon nehéz észrevenni, mivel a sűrű, jó takarást biztosító és emberi zavarástól mentes erdőket kedveli leginkább. Mivel nem szeretik az emberi találkozásokat, elkerülik a lakott területeket. Azonban a szaporodási időszakban láthatunk vadmacskát, mivel a kandúrok akár a házimacska nőstényeket is felkereshetik a tanyák közelében.

A vadmacskával azért is nehéz találkozni, mivel éjszakai állat. A kotorékként a rókák elhagyott üregeit használják, magányosan élnek, csak a szaporodási időszakban keresik fel a nőstényeket. A vadmacskák mozgáskörzete 100-500 ha között van, de a területhez inkább a nőstények ragaszkodnak.

A vadmacska Európában sokfelé veszélyeztetett faj. A magyarországi állománycsökkenés elsődleges okai az élőhelyek degradációja, feldarabolódása és a házimacskával történő hibridizáció, továbbá a házimacskák által terjesztett betegségek és a velük való harcok is. Ezért több országban is létesítenek már vadmacska rezervátumokat, ahol megakadályozzák a házimacskák bejutását.

Hazánkban is védik a vadmacskát

Folyamatosan működő vadfigyelő kamerák kihelyezésével megkezdődött a Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő szakmai együttműködésében létrejött Vadmacska Fajmegőrzési Program gyakorlati megvalósítása - tudjuk meg a budakeszivadaspark.hu cikkéből. A rejtőzködő életmódot élő kisragadozó a korábban már ismert előfordulási helyeken túl felbukkant a főváros környéki, leglátogatottabb erdőkben is, ezért a program kiemelt figyelmet fordít a Pilisi Parkerdő területén élő vadmacska-populáció élőhelyeinek, szaporodási feltételeinek és génállományának részletes vizsgálatára és monitorozására.

A vadmacska állomány hazai nagyságát vizsgáló legelső, 1987-es felmérés óta az állat elterjedésében csökkenést figyeltek meg. A vadmacska néhány egyede felbukkant a Budai-hegység erdeiben, így valószínűleg a Pilisi Parkerdő nagy látogatottságú területén is élhetnek fajtiszta vadmacskák.

vadmacska

A vadmacskák védelme hazánkban is fontos szerepet játszik. Fotó: Shutterstock

Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt.  2021 márciusában együttműködési megállapodást kötött, amellyel elindult Vadmacska Fajmegőrzési Program. A partnerség célja a főváros közelében, a Pilisben, a Budai-hegyekben és Visegrádi-hegységben élő, genetikailag tisztavérű vadmacskák és a hibridek arányának megismerése, élőhelyük és viselkedésük pontos feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés.

Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben a természetközeli erdőgazdálkodással létrejött élőhelyi sokszínűség kifejezetten kedvező az erdei ökoszisztémában fontos szerepet betöltő vadmacskának. Azonban a helyzetet rontja a jelentős mértékű hibridizáció, vagyis a vad- és a házimacska keveredése, amely jelenleg a legnagyobb veszély a faj fennmaradására.

A Vadmacska Fajmegőrzési Program keretében szakemberek idén ősszel kihelyezett vadkamerák segítségével vizsgálják a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Budai-hegyekben élő vadmacska populáció nagyságát és a hibridizáció mértékét. A vadmacskák jelenlétének igazolásán túl a program első lépései közé tartozik a genetikai vizsgálathoz szükséges minták gyűjtése is.

Dr. Hegyi Zoltán, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre felhívta a figyelmet arra, hogy a vadmacska Európa egyik legkevésbé ismert és legveszélyeztetettebb ragadozója. A vadmacska Magyarországon 1974 óta védett. Sajnos hazánkban azonban nagyon alacsony a vadmacska-élőhelyek száma.

Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark igazgatója kiemelte, az erdőgazdálkodó Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a szemléletformálással, az erdő őshonos állatainak bemutatásával foglalkozó Budakeszi Vadaspark összefogása és együttműködése egy faj fennmaradása érdekében úttörő kezdeményezés, mert a három szervezet együttműködésével rendelkezésre áll a téma minden területét átfogó tudásbázis.

Fontos feladat még a természetközeli élőhelyen nevelt, genetikailag fajtiszta vadmacskák visszavadítása is a Belső-Pilis területén, a vadon élő állomány gyarapítása és a hazai élővilág sokszínűségének megtartása érdekében.

A korábbi év emlősei az elmúlt években

2024 – vadmacska

2023 – vakond

2022 – törpeegér

2021 – hermelin

2020 – vidra

2019 – hiúz

2018 – földikutya

2017 – mogyorós pele

2016 – denevér

2015 – ürge

2014 – sün