Újra lehet horgászni a Szilas-patak víztározón (Naplás-tó) 2023. március 1-től. A horgászni vágyók napkeltétől napnyugtái tölthetik idejüket a vízterületen. A víztározón nincs halelviteli lehetőség, csak az inváziós halfajok tarthatók meg. Területi engedély kizárólag a HORINFO rendszerben váltható, a vízterület helyi horgászrendje is itt érhető el - tájékoztatta a horgászni vágyókat a MOHOSZ
Nincs halelviteli lehetőség, kizárólag csak az inváziós halfajok tarthatók meg – fotó: pixabay.com
Csak inváziós hal vihető el Budapest legnagyobb állóvizéből
Budapest legnagyobb felületű állóvizét, a Naplás-tavat 1978-ban a Szilas-patak árvízvédelmi szabályozásakor hozták létre. A tó neve a napolás szó rövidített alakja, amivel arra utalnak, hogy érdemes a 16 hektáros vízterületen minél többet időzni, és elnapolni a teendőinket.
A viztározóban nagy számban élnek pontyok, de amur, csuka, süllő, balin, keszeg és compó is fogható - viszont mivel nincs halelviteli lehetőség, kizárólag csak az inváziós halfajok tarthatók meg.
A 2-6 méter mély tóban tilos fürödni mivel a gát felőli oldalon hirtelen kezd mélyülni, a többi részen –leszámítva a déli oldalt sűrűn benőtt növényzet veszi körbe.
2015-ben készített természetfilmet Budapest halairól Szendőfi Balázs, ami még most is aktuális, érdemes megnézni. A filmben 24:34-től tűnik fel a Naplás-tó.
Hazánkban 3085 tavat és vizes területet tartanak nyilván – ezek 75 százaléka mesterséges tó
A tavak összesen 1685 négyzetkilométeren terülnek el, ami az ország területének 2 százalékát teszi ki. A következőkben ezek közül emelünk ki néhányat.
Kis-Balaton
A Kis-Balaton, a Balaton elvékonyodó délnyugati csücskében található - a 18. század végéig nem is tettek különbséget közöttük, hiszen ez volt a tó öble. 1951 óta nemzeti szinten védett, 1979 óta a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek egyezménye (Ramsari Egyezmény) által jegyzett terület, 2004-től a Natura 2000 kiemelkedő jelentőségű egysége.
A 19. századtól a Kis-Balaton vízzel borított területeinek nagysága csökkeni kezdett, a Balaton déli partján futó vasútvonal építése miatt ugyanis komoly szabályozási munkákat végeztek. A 20. századtól tovább csökkentette a vizes élőhelyek arányát az, hogy a környék gazdálkodói is lecsapolásokkal és mesterséges csatornák kialakításával művelésre alkalmas területeket igyekeztek elhódítani a mocsárvilágtól. 1980 óta zajlik a Kis-Balaton helyreállítása, újbóli elárasztása: megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik.
_fill_540x300_0.jpg)
Rudabányai bányató
A valamikori külszíni vasércbánya geológiai különlegességnek számít, ráadásul a csaknem 60 méteres mélységével Magyarország legmélyebb állóvize. Hossza 300 méter, szélessége körülbelül 80 méter, felszíne közel 24 hektár. A tavat meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket növényzet borít (akác, nyár, nyír, fenyőfák, cserjék). A tó vize hirtelen mélyül, emiatt egész évben tilos a fürdőzés. Mivel magántulajdonban van, így nem szerepel a horgászvizek között, megnézni is csak úgy lehet ha a rudabányai múzeumban előre jelezzük a látogatási szándékunkat (egyedül a múzeum rendelkezik olyan, a tulajdonostól kapott állandó engedéllyel, amivel a tó és a volt külszíni bánya megtekinthető).
Fertő tó
A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található. Hossza 35 kilométer, szélessége 7-15 kilométer, felülete 309 km2, melyből a magyar terület 87 km2. Vízmélysége átlagosan 50-60 cm, de a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 cm-t. Hazánk második legnagyobb természetes tava.
Igazi madárparadicsom: a nádrengeteg, az iszapos pocsolyák és a nyílt vízfelület akár a fészkelő, akár az átvonuló madarakat nézzük, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelyévé teszik. Itt költ a nagy kócsag, a vörös gém és a kanalasgém, vagy a ragadozó madarak közül a barna rétihéja.
A halállományának jellemző fajtái: a süllő, a réti csík, a csuka vagy a garda.
Hazánkban 3085 tavat és vizes területet tartanak nyilván – fotó: pixabay.com
Megyer-hegyi tengerszem
A Megyer-hegyi tengerszem Magyarország egyik legszebb természeti látnivalója a Zempléni-hegységben. A tó mélysége helyenként eléri a 6,5 métert, vízmennyisége nagyjából 4000 m3, a körülötte található sziklafalak maximum 70 méterre magasodnak. A környékén jól kiépített túraösvény található.
Öreg-tó
Magyarország legrégebbi halastava az Öreg-tó, ami Komárom-Esztergom vármegyében, Tata város közepén található. A területe 269 hektár, kerülete a parti séta úton mérve 7,06 kilométer, legnagyobb mélysége eléri az 5 métert, térfogata 4,6 millió köbméter. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik, természetvédelmi terület. Kiemelt fontosságú vízi élőhely, ahol vonulási időszakban ritka madárfajok tömegesen is megtalálhatóak (például a fokozottan védett vörösnyakú lúd vonuló egyedei is)
Az Öreg-tavat ősszel leengedik, tavasszal pedig felöltik, amit öt zsilipen keresztül oldanak meg. A tavon ipari haltenyésztés is folyik, amit novemberben lehalásznak.
A Tisza-tó kedvelt kirándulóhely – fotó: pixabay.com
Sarud/Tisza-tó
Sarud Heves vármegyében a Tisza-tó partján található, ahol sokak számára kedvelt nevezetesség Magyarország első horgász zarándokhelye, a Tisza-tavi horgászmúzeum.
Hámori-tó
A Felső-Hámor és Lillafüred határában másfél kilométer hosszan húzódik a Bükk-hegység keleti részén. Mesterségesen megnagyobbított tó, ami a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt jött létre. Nagyon kedvelt a horgászok körében a ritkaságnak számító pisztrángállománya miatt.
Abádszalók/Tisza-tó
Abádszalók a Tisza-tó partján fekszik, annak a legkiépítettebb idegenforgalmi központja, aminek köszönhetően napjainkra a vízi sportok, a horgászat, a vadászat szerelmeseinek paradicsomává vált.
Forrás: pecaverzum.hu, MOHOSZ, orszagjaro.net
